Karakalpaksztán
Karakalpaksztán Autonóm Köztársaság | |||
Qaraqalpaqstan Respublikası Qoraqalpogʻiston Respublikasi | |||
| |||
Fővárosa | Nukusz | ||
é. sz. 43° 02′ 24″, k. h. 58° 51′ 36″43.040000°N 58.860000°EKoordináták: é. sz. 43° 02′ 24″, k. h. 58° 51′ 36″43.040000°N 58.860000°E | |||
Államforma | autonóm tartomány | ||
Vezetők | |||
Államfő | Mixail Tsybenko | ||
Hivatalos nyelv | karakalpak; üzbég | ||
autonóm | Üzbegisztánon belül | ||
kikiáltása | 1991 | ||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 1 817 500 fő (2017) | ||
Becsült | 1 711 800 fő (2013) | ||
Népsűrűség | 7,5 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 164,900 km² | ||
Időzóna | UTC+5 (UTC) | ||
Egyéb adatok | |||
Pénznem | üzbég szom (UZS ) | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Karakalpaksztán Autonóm Köztársaság témájú médiaállományokat. |
Karakalpaksztán Autonóm Köztársaság (karakalpakul Qaraqalpaqstan Respublikası, üzbégül Qoraqalpogʻiston Respublikasi) Üzbegisztán egy autonóm területe, mely az ország északnyugati felében található. Fővárosa Nukusz (Noʻkis). A tartomány területe 160 000 négyzetkilométer, és a történelmi Hvárezm területén helyezkedik el.
Történelme
Kr. e. 500 és Kr. u. 500 között a terület virágzó mezőgazdasággal rendelkezett, az Amu-darja (A‘mu‘wda‘riya)folyó öntözésre való felhasználása által. A karakalpakok, akik eredetileg nomád életmódot folytattak, a 16. században jelentek meg a területen. Karakalpaksztán 1873-ban került az Orosz Birodalomhoz, miután a Hivai Kánság átengedte azt. Autonóm státuszát a Szovjetunión belül nyerte el, először Kazahsztán, majd 1936-tól Üzbegisztán részeként. Az 1960-as és 70-es években gazdagságát ismét az Amu-darjának, és annak elgátolásának köszönhette, ám ma a terület Üzbegisztán legszárazabb vidéke, miután az Aral-tó kiszáradásnak indult, a mezőgazdaság pedig szinte ellehetetlenült. Körülbelül 48 000 ember vesztette el megélhetését a környezeti katasztrófa miatt, a tiszta ivóvíz hiánya pedig elősegíti a betegségek terjedését.
Földrajza
Karakalpaksztán nagy része sivatag. Az Amu-darja legalacsonyabb táján, az Aral-tó déli felén helyezkedik el. A Kizil-kum sivatag keletre, a Kara-kum pedig délre található tőle. A Kaszpi-tengertől egy sziklás fennsík választja el nyugatra.
Politika
Karakalpaksztán formálisan szuverén, és vétójoga van az Üzbegisztán által hozott döntésekre. Az üzbég alkotmány kimondja, hogy a Karakalpaksztán és Üzbegisztán közötti viszonyt „szerződések és megállapodások szabályozzák”, és minden vitás ügyet „megbékélés útján kell rendezni”.
Demográfiai viszonyok
Karakalpaksztán lakossága 1,7 millió fő körül mozog. 2007-es becslések szerint 400 000 főnyi karakalpak, ugyanennyi üzbég és 300 000 kazah élt a területen. A „kara kalpak” karakalpak néven „fekete kalap”-ot jelent, ám a népi kultúra olyannyira elveszett a szovjet idők során, hogy mára már nem tudni, hogy a név mire vonatkozott. A karakalpak nyelv közelebb áll a kazah, mint az üzbég nyelvhez, ám 1996 óta latin betűkkel írják hivatalosan, akár csak az üzbég nyelvet.
A főváros, Nukusz mellett említésre méltó még Xojeli (üzbégül: Xoʻjayli; oroszul: Ходжейли), Taxiyatas (üzbégül: Taxiatosh; oroszul: Тахиаташ), Shımbay (üzbégül: Chimboy; oroszul: Чимбай), Qon'ırat (üzbégül: Qoʻngʻirot; oroszul: Кунград) és Moynaq (üzbégül: Moʻynoq; oroszul: Муйнак), egy korábbi kikötő az Aral tavon, mely ma 85 kilométerre található az aktuális partszakasztól.
Gazdaság
A terület gazdagságát egykor legfőképp az Aral-tavi halászat adta, ma gyapotot, rizst és dinnyét termesztenek leginkább. A terület villamos energiáját egy hidroelektromos gát adja az Amu-darján, mely még a szovjet időkben épült.
Az Amu-darja deltavidéke korábban erősen lakott volt, és ideális volt az öntözéses földműveléshez. Ám a klímaváltozás és az Amu-darja (vele együtt az Aral-tó) emberi beavatkozás miatti kiszáradása miatt szinte teljesen elhagyatott lett a terület. A korábbi folyóoázisok, tavak, erdők és farmok kiszáradtak, és megmérgeződtek a szél által lerakott sóval és megmaradt növényvédő szerekkel. A nyári átlaghőmérséklet 10°C-kal megnőtt, míg a téli átlaghőmérséklet ugyanennyivel csökkent. Az anémia, a légzőszervi megbetegedések aránya drasztikusan megnőtt a régióban.
Adminisztratív felosztás
Kerület neve | Székhely | |
---|---|---|
1 | Amudaryo kerület | Mang'it |
2 | Beruniy kerület | Beruniy |
3 | Shımbay kerület | Shımbay |
4 | Ellikqala kerület | Bostan |
5 | Kegeyli kerület | Xalqabad/Kegeyli |
6 | Moynaq kerület | Moynaq |
7 | Nukus kerület | Aqman'g'ıt |
8 | Qonliko'l kerület | Qanliko'l |
9 | Qon'irat kerület | Qon'irat |
10 | Qarao'zek kerület | Qarao'zek |
11 | Shomanay kerület | Shomanay |
12 | Taxtako'pir kerület | Taxtako'pir |
13 | To'rtku'l kerület | To'rtku'l |
14 | Xojeli kerület | Xojeli |
Média
Rádió
2009-ben megnyílt az első karakalpak rádióállomás. A neve Nukus FM, mely 100.4 MHz-n sugároz, és csak Nukuszban fogható.