Genyornis
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Késő pleisztocén | ||||||||||||||
 A Genyornis rekonstrukciója
| ||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
| Fosszilis | ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Genyornis newtoni (Stirling & Zietz, 1896) | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Genyornis témájú kategóriát. |
A Genyornis a madarak (Aves) osztályának a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a kihalt Dromornithidae családjába tartozó nem, melynek egyetlen ismert faja a Genyornis newtoni.
Tudnivalók
A Genyornis Ausztrália nagy testű röpképtelen madara volt, amely 1 600 000–40 000 év között élt. Ebben az időben, Ausztráliában sok faj kipusztult; ekkor érkeztek a kontinensre az első emberek.
Még nem tudni biztosan, hogy a Dromornithidae-fajok ragadozók voltak-e. A hatalmas, erőteljes csőrök arra utalnak, hogy e madarak egyformán ragadozók és a dögevők voltak, épp úgy, mint a mai hiénák. A legközelebbi rokonaik a récefélék.
Egy tudományos kísérlet során több mint 700 Genyornis tojáshéjnak a korát vizsgálták meg.[1] Ebből kiderült, hogy a Genyornis elég rövid idő alatt tűnt el a Föld felszínéről. Ez az idő túl rövid ahhoz, hogy az éghajlat változásnak tulajdonítsák. Sok kutató szerint az ausztrál állatok tömeges kihalása egybeesik az első emberek megérkezésével.
A Genyornis 2 méter magas volt. E faj volt családjának az utolsó képviselője. A madár egyaránt megélt az erdőkben és a füves helyeken. Hogy elősegítse emésztését, a Genyornis köveket nyelt.
Néhány ókori emberi település feltárásakor Genyornis-csontokat is találnak, ami arra utal, hogy az első emberek táplálkoztak e madárral.
Lelőhelyek
Genyornis csontvázakat találtak Callabonna tónál és a Naracoorte barlangban, ez a két lelőhely Dél-Ausztrália területén van. Wellington barlangban és Cuddie Sprins-nél csontvázakat is, de tojáshéjakat is találtak. A két utolsó lelőhely Új-Dél-Walesben van.
Jegyzetek
- ↑ Miller, Gifford H., et al. (1999). „Pleistocene Extinction of Genyornis newtoni: Human Impact on Australian Megafauna”. Science 283 (5399), 205–208. o. DOI:10.1126/science.283.5399.205.
