Erdőkertes
Erdőkertes | |||
Faluház és könyvtár | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Vármegye | Pest | ||
Járás | Gödöllői | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Dr. Pásztor László (független)[1] | ||
Irányítószám | 2113 | ||
Körzethívószám | 28 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 9820 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 1329,57 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 5,75 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 40′ 30″, k. h. 19° 18′ 57″47.674910°N 19.315830°EKoordináták: é. sz. 47° 40′ 30″, k. h. 19° 18′ 57″47.674910°N 19.315830°E | |||
Erdőkertes weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőkertes témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Erdőkertes község Pest megyében, a Gödöllői járásban.
Fekvése
A község a fővárostól északkeletre, a gödöllői dombvidéken található. Megközelíthető a környező településeken át (Veresegyház, Vácegres) alsórendű úton. Az M3 autópálya gödöllői csomópontja kb. 10 km távolságban érhető el. A Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonalon van egy saját megállóhelye. Erdőkertes környékének legmagasabb pontjai a 278 m magas Szadai hegy és a 345 m magas Margita. A dombok között kisebb-nagyobb mélyedések, völgyek találhatók, amelyeket pannon homokos réteg és holocén futóhomok-takaró borít. A környező dombokról lefolyó csapadékvíz a homokon keresztül átszivárogva a völgyek alján gyűlik össze. A víz mélyebbre jutását a helyenként 8–900 m vastagságot is elérő, vízzáró agyagréteg gátolja meg. A felszín alatt mozgó víz így a legalacsonyabb pontokon, a domboktól távol bukkan a felszínre (Egres-patak). Erdőkertes környéke egyike az ország legszárazabb területeinek, az éves csapadékmennyiség 550 mm alatt van. A mai Erdőkertes helyén korábban homokpuszták és cseres-tölgyesek, a völgyekben pedig keményfa-ligeterdők, nagy kiterjedésű lápok és mocsarak voltak, amire a jelenlegi élőhely-maradványokból lehet következtetni.
Története
A Veresegyház külterületén fekvő Urasági tag nevű határrészt 1910-ben parcellázták fel. A betelepülők elsősorban Budapesten dolgozó tisztviselők és munkások voltak, akik előbb nyaralót, majd végleges otthont építettek maguknak. A települést akkoriban Erdővárosnak nevezték. 1918-ban társadalmi munkában épült fel a telep eredetileg „Kőhidikertek” nevű vasúti megállója. Abban az időben 4-500 lakosa volt. A huszadik század első harmadában, az újabb parcellázások nyomán jött létre a régi településmag körül a gyümölcsöskerttel körülvett nyaralóház-építési mód. Az idők folyamán téglagyár létesült, és jelentős szőlő- és borkultúra alakult ki. 1956-ban a település Erdőkertes néven önálló községgé alakult. 2005 óta a községnek saját rádiója is van (92,4 MHz, Zöld rádió), amely 10–15 km-es körzetben és az interneten is hallgatható. [1]
Közélete
Polgármesterei
- Jelenleg
- Dr. Pásztor László (független)
- Korábban
Nevezetességei
A település 1928-ban épített, Jézus Szíve tiszteletére felszentelt római katolikus temploma Budapest környékén az egyetlen, tiszta Bauhaus stílusban épített templom. Az egyhajós épülethez a jobb oldalon csatlakozik a négyszög alaprajzú, egyenes gúlasisakkal fedett torony.
A környék kiemelkedő természeti értéke az Erdőkertesi homokpusztagyep. Az élőhely fennmaradását annak köszönheti, hogy korábban katonai gyakorlótér volt. Flórája nagy számban tartalmaz Kárpát-medencei őshonos fajokat. Ezek közül is kiemelendő a fokozottan védett homoki kikerics (Colchicum arenarium). További védett és ritka növények a különféle árvalányhaj fajok (Stipa spp.), a báránypirosító (Alcanna tinctoria), a fényes poloskamag (Corispermum nitidum), a kései szegfű (Dianthus serotinus) és a magyar csenkesz (Festuca vaginata). Erdőkertes másik természeti értéke a Reveteki-láp, melynek tőzegpáfrányos-rostostövű sásos rekettyés fűzlápját 2003-ban fedezték fel, és kérték a terület védetté nyilvánítását.
Források
- Veresegyház és Erdőkertes élőhelyfoltjainak botanikai felmérése és jellemzése. Vis Naturalis BT, 2004
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ Erdőkertes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)