Medgyesegyháza

Medgyesegyháza
Medgyesegyháza címere Medgyesegyháza zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Békés
Járás	Mezőkovácsházai
Jogállás	város
Polgármester	dr. Nagy Béla György (független)
Irányítószám	5666
Körzethívószám	68
Testvértelepülései	Lista Gúta
Népesség
Teljes népesség	3126 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	54,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	64,29 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 30′ 00″, k. h. 21° 01′ 48″46.5, 21.03
Medgyesegyháza Pozíció Békés vármegye térképén
Medgyesegyháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Medgyesegyháza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Medgyesegyháza (szlovákul Medeš) kisváros Békés megye Mezőkovácsházai járásában.

Fekvése

Megközelíthetősége

• A település megközelíthető közúton: az 5-ös úton Kiskunfélegyházáig, majd a 451-esen Szentesig, tovább délkeleti irányban Orosházára, innen keleti irányban Medgyesbodzásig, innen kb. 6 km.
• Vonattal a MÁV 121-es számú Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes– Újszeged-vasútvonalán érhető el. A vasútállomás Bánkút és Magyarbánhegyes között található.

Története

Az első írásos emlék 1418-ban szól először Medgyesegyházáról. A török hódoltság-ig terjedő időben a gyulai vár fennhatósága alá tartozó Medgyesegyházát időrendileg a Maróthiak, Mátyás király, Corvin János, Gerdosich Péter, Gál Ispán uralták.

A török uralom megszűnése (1695) után ismét növekedő számú írásos dokumentumok a korábbi települések túlnyomó részét meg sem említik. 1726-ban III. Károly király Medgyes-pusztát Rinaldo modenai hercegnek adományozta. 1787-ben a hercegi család magyarországi birtokait itáliai javakra cserélte, s a terület kezelése a magyar kincstár, a kamara kezébe került. A modenai herceg megbízottai és a kamarai tisztviselők az egész 18. század folyamán és a 19. század első évtizedeiben az erdélyi örmény haszonbérlőknek adták árendába az uradalomhoz tartozó pusztákat.

A kamarai puszták nagyobb jövedelemmel járó hasznosítását 1843-tól közvetlenül a kamara vette a kezébe. A legeltető állattartást szolgáló bérbeadás radikális visszaszorításával egyidejűleg a dohánytermesztés felé fordult a kincstár. Woldianer Sámuel pesti és bécsi bankár így lett több kertésztelep és puszta árendora. Ebben az időben jött létre (1844. november 20-án) Bánkút telepes község is.

1852. március 9-én százötven katona és csendőr teljesen körülzárta a községet, az állatokat, a vagyontárgyakat elkobozták, napokig tartó árverésen eladták, emellett a lakosokkal 72 házat le is romboltattak a katonák. Az így szerzett bevétel az adósság tíz százalékát sem fedezte.

Az 1883-ban megépített Kétegyháza – Mezőhegyes vasútvonal olyan közlekedési és gazdasági helyzetbe juttatta Medgyest és környékét, ami még jobb értékesítési feltételeket biztosított. Az 1887-ben született megegyezés szerint a medgyesi pusztán árult földeket 117 békéscsabai vevő vásárolta meg.

Medgyesegyháza 1893-ban vált önállóvá Medgyesbodzás határából. Ekkortól 1950-ig nagyközség volt, a tanácsrendszerben kezdetben önálló tanácsú község, majd 1971-től nagyközség. 1990-től továbbra is nagyközségi címet viselt, majd 2009-ben városi rangot kapott.

A település 1923-ig Arad vármegye, 1923-tól 1945-ig Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye, majd 1946-ig Csanád vármegye Eleki járásához tartozott, azután 1983-ig Békés (vár)megye Mezőkovácsházi járásához.

1945-1947-ben a csehszlovák–magyar lakosságcsere egyezmény értelmében kitelepült a helyi szlovák nemzetiségűek nagyobb része, helyükbe felvidéki magyarokat telepítettek ide.

Politikai élete

Medgyesegyháza Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a polgármesterrel együtt 7 főből áll. A város polgármestere 2014 óta dr. Nagy Béla független jelölt, aki 1990 és 2010 között SZDSZ-színekben volt polgármester, de megszűnt alóla a párt. 2010-ben a Fidesz-KDNP-s Ruck Márton nyert a választáson, de 2014-ben Nagy Béla visszaszerezte a polgármesteri széket, aki így hatodik ciklusát kezdte. A képviselő-testület tagjai:

• dr. Nagy Béla polgármester (független)
• Sütő Mária Márta alpolgármester (Fidesz-KDNP), Fidesz-KDNP-frakcióvezető
• Dusik János (MSZP-DK-EGYÜTT), az MSZP-DK-EGYÜTT-frakció vezetője
• Farkas Gyula (Független jelölt)
• Király Gyöngyi Ilona (FIDESZ-KDNP)
• Kraller József (FIDESZ-KDNP)
• Nagy Attila (Független jelölt)

Bizottságok:

• Medgyesegyháza Városi Önkormányzat Pénzügyi és Gazdasági Bizottsága

Elnök: Dusik János
Tagok: Kraller József
 Nagy Attila
 Király Gyöngyi

• Medgyesegyháza Városi Önkormányzat Szociális és Oktatási Bizottsága

Elnök: Farkas Gyula
Tagok: Kraller József
 Nagy Attila
 Király Gyöngyi

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 3%-a szlovák, 1%-a román és 1%-a egyéb (főleg cigány vagy német) nemzetiségűnek vallotta magát.

Román és szlovák kisebbségi önkormányzat is működik a kisvárosban.

Nevezetességei

Trianon-emlékmű

• Szobrok, emlékművek
  • A Kossuth téri díszparkban Mihály Gábor szobrászművész alkotása, a díszkút található.
  • A második világháború áldozatainak emlékműve és az országzászló is a parkban magaslik.
  • A Művelődési Ház előtt Kalmár Márton szobrászművész Olvasó fiú című szobra áll.
  • Trianon-emlékmű
• Schéner-ház: Szeptember 29-én^[mikor?] ünnepélyes keretek között adták át Schéner-emlékházat. A falu néhány évvel korábban vásárolta meg Schéner Mihály festőművész szülőházát a Damjanich utcában, melyet nagy titokban újítottak fel, ezzel nagy meglepetést okozva a mesternek névnapja alkalmából. A mester művészetét 1978-ban Munkácsy Mihály-díjjal ismerték el, 1984-ben érdemes művész, 1989-ben kiváló művész lett. 1995-től Kossuth-díj fémjelzi munkásságát. 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia, 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.
• Templomok, kastélyok
  • A településen evangélikus és katolikus templom is található.
  • Az utóbbit még a Telbisz család építtette.
  • Az egykori Telbisz-kastély ma idősek otthonaként működik.
  • Az egykori zsinagóga épülete ma a református hitgyülekezet szolgálatában áll.

A bánkúti búzák atyjaként számon tartott Baross László emlékszobája a bánkúti kastélyban található, síremléke a kápolna mellett fekszik. Baross László József főherceg uradalmának intézője volt. A gazdasági világválság idején Baross bánkúti búzája kiváló sikértartalma miatt világelső lett az amerikai Manitubában. A kastélyban, ahol József főherceg, Horthy Miklós és a kor ismert személyiségei közül sokan mások is megfordultak, ma közösségi ház működik, ami különösen a nyári időszakban telik meg élettel: számos tábornak ad otthont.

• Csanád Emlékpark: A millecentenárium alkalmából Medgyesen Csanád vezér emlékpark létesült, ahol történelmi eseményekre emlékeztetnek a kopjafák.

A település közigazgatási határában honfoglalás kori temetőt tártak fel a 900-as évektől. Medgyesegyháza a Maros-hordalékkúp vízbázisán fekszik, mely Békés megye jelentős részét látja el egészséges ivóvízzel.

Testvértelepülés

• Gúta, Felvidék

Ismert emberek

• Itt élt és Bánkúton halt meg a növénynemesítő Baross László (1865-1938)
• Itt született 1923-ban (meghalt 2009-ben Budapesten) Schéner Mihály Munkácsy-díjas (1978) és Kossuth-díjas (1995) (Prima Primissima díj) Prima-díjas (2005) képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja
• 1935-ben itt született Simai Mihály

További információk

• az önkormányzat honlapja
• Medgyesegyháza az utazom.com honlapján
• Gyalogló
• Medgyesegyháza bővebben...