Molnár József (plébános, 1825–1881)

Molnár József (Dejtár, 1825. március 14. – Bükkösd, 1881. július 21.) római katolikus plébános.

Életútja

Pécsett elvégezte a bölcseletet és teologiát, 1848. június 21-én abban az egyházmegyében pappá szenteltetett. Segédlelkész volt Abaligeten, Jováncán, Závodon, Bátaszéken és Mőzsön, ahol egy ideig adminisztrátor is volt; azután ismét káplán Agárdon és Bükkösdön 1857-ig; ekkor a pécsi líceumban a természettan és mathematika tanára lett. 1864. október 1-jől Grabócon adminisztrátor, december 9-től pedig ugyanott plébános volt. 1870 novemberében Bükkösdre helyezték át szintén plébánosnak. Itt két évtizedig szolgált, 1881-ben hunyt el tüdőbajban.

Programmértekezései a pécsi főgimnázium Értesítőjében (1857. Az elektro-kosmodynamikáról, 1859. Középidőszámítások Pécsre és más helyekre, A Julius és Gergely-féle időszámításról).

Munkái

• Egyházi beszéd a pécsi székesegyházban. Pécs, 1864.
• Népszerű csillagászat. Magyar tudom. akadémiai dicséretet nyert pályamű. Pécs, 1865. A szövegbe nyomott fametszetekkel és két tábla rajzzal. (Ism. Hon. 1865. 164. sz.)

Forrás

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903.  

További információk

• Brüsztle, Recensio II. 741. l.
• Magyar Sion 1892. 625. l.