Wrocław
Wrocław (Boroszló) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Lengyelország | ||
Vajdaság | Alsó-sziléziai | ||
Rang | járási jogú város | ||
Városjogok | 1214 | ||
Polgármester | Jacek Sutryk | ||
Irányítószám |
| ||
Körzethívószám | (+48) 71 | ||
Rendszám | DW | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 672 929 fő (2021. márc. 31.)[6] | ||
Népsűrűség | 2 296,69 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 105 - 155 m | ||
Terület | 293 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 51° 06′ 36″, k. h. 17° 01′ 57″51.110000°N 17.032500°EKoordináták: é. sz. 51° 06′ 36″, k. h. 17° 01′ 57″51.110000°N 17.032500°E | |||
Wrocław (Boroszló) weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Wrocław (Boroszló) témájú médiaállományokat. |
Wrocław (ⓘ, IPA: [ˈvrɔʦwaf], magyarul: Boroszló, németül: Breslau ⓘ ['breslau], csehül: Vratislav ['vracislaf], latinul: Wratislavia vagy Vratislavia) város Lengyelországban, Szilézia történelmi fővárosa. Lakosságát tekintve a negyedik legnagyobb és az egyik legrégibb lengyelországi város. Az Alsó-sziléziai vajdaság fővárosa.
A történelem során Lengyelországhoz, Csehországhoz (1292–1526), a Habsburg Birodalomhoz (1526–1742), a Porosz Királysághoz (1742–1871) és a Német Birodalomhoz (1871–1945) is tartozott.
Wrocław adott otthont az 1963-as férfi kosárlabda-Európa-bajnokság összes mérkőzésének, valamint a 2009-es férfi kosárlabda-Európa-bajnokság, a 2009-es női röplabda-Európa-bajnokság és a 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokság egyes összecsapásainak.
2016-ban Európa kulturális fővárosa volt.
Fekvése
A középső Odera két partján fekszik. A városnak öt folyója van: az Odera és négy mellékfolyója, a Bystrzyca, az Oława, a Ślęza és a Widawa.
Nevének eredete
Wrocławot először Merseburgi Thietmar krónikájában említik: Jánost, az újonnan alapított wrocławi egyházmegye püspökét 1000-ben Johannem Wrotizlaensemként, a várost magát pedig Wortizlawaként. Az első városi pecsét felirata: Sigillum civitatis Vracislavie és a város egyszerűsített neve 1175-ben: Wrezlawe.
A korai feljegyzések szerint a középkori város neve lengyelül Wrocisław, csehül Vratislav volt, ami azt jelenti, hogy Wrocislaw/Vratislav városa. A lengyel név kiejtése később egyszerűsödött két lépésben: Wrocisław→Wrotsław→Wrocław, és ezt az egyszerűbb nevet használják a 12. század óta. A cseh változatot latin oklevelekben használták: Wratislavia vagy Vratislavia, de a lengyel kiejtés itt is Wracislavia volt. A németes változat – Breslau – a 13. század óta van használatban, amikor a város Kelet-Németország egyik fontos városává vált.
Hagyományosan úgy tartják, hogy egy Vratislaw/Wrocislaw nevű személyről nevezték el, bár az nem világos, hogy milyen kapcsolat volt I. Vratiszláv cseh fejedelem és a város között, ha ilyen kapcsolat egyáltalán létezett. Lehetséges az is, hogy nevét Vratislav, sziléziai törzsi fejedelem neve után kapta, aki a város első birtokosa volt.
A város neve más nyelveken:
- Boroszló (magyar)
- Breslau (német)
- Breslavia (olasz)
- Vratislav (szlovák)
- Vroclav (szerb)
- Vroclavas (litván)
Története
Középkor
Wrocław már régóta vásározó hely volt, amikor először jegyezték fel nevét a 10. században Vratislaviaként (Wratislaw). I. Mieszko lengyel fejedelem a 990-es években meghódította. 1138-ban Szilézia fővárosa lett. A tatárjárás alatt 1241-ben a lakosság többségét evakuálták. A várost a mongolok kirabolták és felgyújtották, de nem maradt idejük a vár megvívására, ahová a lakosság többsége menekült.
A korabeli oklevelekben a város neve sok változatban szerepel: Bresslau, Presslau, Breslau és Wratislaw. Az újjáépített város 1262-ben magdeburgi városjogot kapott. Első ábrázolása Hartmann Schedel nürnbergi világkrónikájában jelent meg, 1493-ban.
Mivel a Német-római Birodalom közvetlen vazallusa volt, a német-római császárok biztosították különböző hercegi és királyi dinasztiák uralmát. A Hanza-szövetségnek, az észak-európai városok kereskedelmi ligájának is tagja volt. Majdnem a teljes középkor folyamán Wrocław uralkodói a Piast-dinasztiából származó sziléziai hercegek voltak. Bár a város nem tartozott a hercegségükhöz, a wrocławi püspök egyúttal hercegi címmel is rendelkezett, amióta Pogarelli Preczlaus püspök (1341-1376) megvásárolta a Grodkówi hercegséget Bolesław brzegi hercegtől és hozzácsatolta Nysa egyházmegyéhez, ezután a breslaui püspökök titulusa Neisse és Grottkau (Nysa és Grodków) hercege lett, és ezáltal példaként szolgált más sziléziai uralkodóknak is.
Több évig tartó cseh-lengyel rivalizálás után 1335-ben Magyarországon, a Visegrádi királytalálkozón Szilézia legnagyobb részével együtt a cseh királyság kapta meg. 1469-1490 között Sziléziával együtt Magyarországhoz tartozott (ekkortájt kapta máig használatos magyar nevét), majd az 1740-es évekig ismét Csehországhoz. Ez utóbbival együtt 1526-tól a Habsburg birodalom része lett. Ettől kezdve, bár a lakosság legalább fele szláv származású volt, nyelvükben mindnyájan németté váltak. A reformáció alatt a wrocławiak túlnyomórészt evangélikusok lettek, de a 17. században fellendülő ellenreformáció idején a jezsuiták sokakat visszatérítettek, a Habsburg uralkodók támogatásával.
Miután a helyi Piast-uralkodóház kihalt, 1675-ben a Habsburgok örökölték Wrocławot. Az osztrák császárok erőteljesen szorgalmazták a város rekatolizálását. Az osztrák örökösödési háború (1740-1748) első szakaszát lezáró breslaui béke, majd az azt megerősítő berlini béke rendelkezése szerint Mária Terézia (cseh királynői minőségében) csaknem egész Sziléziát átengedte Nagy Frigyesnek. A megszerzett területet Breslau városával együtt Szilézia tartomány néven annektálta a Porosz Királyság.
1741-1918 között hivatalos neve: Königliche Haupt- und Residenzstadt Breslau, azaz Wrocław Királyi Fő- és Székváros, 1918-45 között: Landeshauptstadt Breslau, azaz Wrocław Tartományi Főváros.
Újkori történelme
Miután a Habsburgok lemondtak a német-római császári címről 1806-ban, a város porosz fennhatóság alatt maradt, és 1871-ben a megalakuló Német Birodalom részévé vált, Alsó-Szilézia tartomány fővárosaként. Breslau nagy fejlődésnek indult: a város fontos ipari körzetté vált, főleg vászon- és pamutipara volt jelentős, 1860 és 1910 között lakossága megháromszorozódott, elérte a félmilliót. A város határai is nagymértékben kibővültek 1928-ban.
„A nemzetiszocialista népirtás a második világháború alatt a város 10 000 zsidó lakosából sokat megölt. Amikor a Vörös Hadsereg 1945 februárjában a közeledett, Breslaut erőddé nyilvánították ("Festung Breslau") és a város lakosságának többségét evakuálták, de kb. 200 000-en ott maradtak. Az erődítések építéséhez kényszermunkásokkal erősítették a civil munkásokat és a koncentrációs táborok foglyait is a munkálatokra vitték. A városból menekülő német civil lakosságból a szovjet katonai alakulatok 18 000 gyermeket, asszonyt és idős embert gyilkoltak le.[7]”
Közel három hónapos ostrom után, 1945. május 7-én, az európai háború utolsó napján „Breslau erőd” megadta magát, és Kelet-Németország utolsó nagyvárosa elesett. Mintegy 40 000 breslaui maradt holtan a romok között, és a város csaknem 70%-a elpusztult. Az ostrom alatt a hatóságok egy modern lakótelepet a Kaiserstraßén (most Plac Grunwaldzki) leborotváltak a föld színéről, hogy helyet adjanak egy katonai repülőtérnek, amely utánpótlással látta volna el a várost. Ismeretlen számú német polgár és kényszermunkás veszítette életét a repülőtér építése alatt.
Mint csaknem egész Szilézia, Breslau is lengyel közigazgatás alá került 1945-ben a Potsdami konferencia alatt kötött megállapodás szerint. (Bár a nemzetközi jog alapján csak 1990-ben vált végleg és hivatalosan Lengyelország részévé.) A legtöbb német túlélőt 1945 és 1949 között erőszakkal kitelepítették a háború utáni német államok valamelyikébe, vagy később önként távoztak. Tény, hogy az utolsó német iskolát csak 1963-ban zárták be. Wrocławot 1945 után újratelepítették Közép-Lengyelország kisvárosainak és falvainak lengyel lakosságával, illetve azokkal, akiket a Szovjetunióból telepítettek ki, azokról a korábbi lengyel területekről, melyek a háború után a Szovjetunióhoz kerültek. Sokan jöttek Lwówból (ma Lviv, Ukrajna), Wilnóból (ma Vilnius, Litvánia) és Grodnóból (ma Hrodna, Fehéroroszország).
Az 1960-as évektől kezdve a történelmi belvárost fokozatosan újjáépítették. Csaknem minden műemléképületet megmentettek. Ma Wrocław a modern Lengyelország egyedülállóan európai városa, építészete verseng az osztrák, cseh és német városokéval.
1997-ben az Odera kiöntött és a várost komoly árvízkár érte.
Közigazgatási beosztás
Wrocław közigazgatásilag kerületekre oszlik. Régebben 5 kerülete volt: Psie Pole, Śródmieście, Stare Miasto, Krzyki és Fabryczna, ezek jelenleg nem rendelkeznek önkormányzattal, csak kihelyezett hivatalokkal és intézményekkel.
Kultúra
Múzeumok
- Narodowe (Nemzeti Múzeum)- például Powstańców Warszawy 5,
- Panorama Racławicka (Racławicei körkép) (Muzeum Narodowego részlege) – ul. Purkyniego 11,
- A Muzeum Miejskie Wrocławia (Wrocławi városi múzeum) részlegei:
- Muzeum Historyczne (Történeti Múzeum)
- Muzeum Sztuki Mieszczanskiej (Városháza)
- Muzeum Militariów (Hadtörténeti Múzeum)
- Muzeum Archeologiczne (Régészeti Múzeum)
- Muzeum Sztuki Medalierskiej (Éremművészeti Múzeum)
- Muzeum Sztuki Cmentarnej - Régi zsidó temető
- Muzeum Akademii Sztuk Pięknych (Szépművészeti Akadémia Múzeuma) – ul. Traugutta 19-21,
- Muzeum Archidiecezjalne we Wrocławiu (Wrocławi érseki múzeum) – például Katedralny 16,
- Muzeum Architektury we Wrocławiu (Wrocławi építészeti múzeum) – ul. Bernardyńska 5,
- Geologiczne (Geológiai) – ul. Cybulskiego 30,
- Mineralogiczne (Ásványtani) (Uniwersytetu Wrocławskiego) – ul. Cybulskiego 30,
- részlege – ul. Kuźnicza 21-22,
- Poczty i Telekomunikacji (Posta- és távközlési)- ul. Krasińskiego 1,
- Przyrodnicze (Természeti) (Uniwersytetu Wrocławskiego) – ul. Sienkiewicza 21,
Színházak
- Gest (Teatr Mimu Politechniki Wrocławskiej) – ul. Powstańców Śląskich 137A,
- Filharmonia – ul. Piłsudskiego 19, Biuro Obsługi Widzów, ul. Mazowiecka 17,
- Impart (Centrum Sztuki WOK) – ul. Mazowiecka 17,
- K2 – ul. Kuźnicza 29a,
- Kameralny – ul. Świdnicka 28,
- Opera – ul. Świdnicka 35,
- Teatr Laboratorium (jelenleg Jerzy Grotowski alkotáskutatási központja) – Rynek-Ratusz 27,
- Teatr Polski we Wrocławiu ze scenami – ul. Zapolskiej 3,
- Capitol (Zenei) – ul. Piłsudskiego 72,
- Állami színház főiskola színháza – ul. Braniborska 59,
- Bábszínház – például Teatralny 4,
- Modern színház – ul. Rzeźnicza 12,
- Pantomim színház – al. Dębowa 16,
-
"Polinka" - Drótkötélpályás felvonó
-
Sky Tower - 212 m
-
Wrocławi piactér
-
Wrocławi piactér
-
Aquapark
-
Wrocław – műhold felvétel
-
Piactér – látkép a „Boszorkányok hídjáról”
-
Grunwaldzki tér
-
Nemzeti Múzeum
-
Opera
-
Piasek-sziget
Gazdaság
Wrocławban autóbuszokat, vasúti kocsikat, háztartási gépeket, vegyi anyagokat és elektromos berendezéseket gyártanak. Az utóbbi években gyorsan fejlődik a számítástechnika, valamint több külföldi cég leányvállalata (pl.: Siemens, Nokia Solutions and Networks, LG, Volvo, HP, QAD, Whirpool, 3M, Bosch, Wabco stb.). A Siemens az egész szoftver részlegét Wrocławba telepíti. Wrocław - Varsó után - a legnagyobb pénzközpont Lengyelországban. A következő bankoknak van itt székházuk: Bank Zachodni WBK, Lukas Bank, Eurobank, Santander Consumer Bank (korábban PTF Bank), Európai Együttműködési Bank. A városban van a legnagyobb számú lízing cég, többek között az Európai Lízing Alap. Jelentős a gyógyszergyártás: US Pharmacia, Hasco-Lek, Galena, 3M, Labor, S-Lab.
Közlekedés
Úthálózat
Wrocławon áthalad az 5., 8. és 94. főút, rövid szakaszon érinti az A4 autópálya, Bielanyban, Wrocław mellett van az autópálya és az 5. és 35. főút csomópontja.
A wrocławi úthálózat sugaras, erősen a város központjára irányul. A 20. század végéig az Odera felett átívelő összes híd a folyó egy mindössze 2500 m hosszú szakaszán épült. A külső kerületek közötti forgalmat a várost keresztülszelő vasútvonalak tovább lassítják. Az 1980-as évektől fokozatosan megépült a belváros körüli elkerülő út, s a tervekben szerepelnek további elkerülő utak, köztük az A8 autópálya is.
Vasúti, légi és vízi szállítás
Wrocław fontos vasúti csomópont: Wrocław-Brochów pályaudvar – az ország legnagyobb teherpályaudvara. Strachowice nemzetközi repterének - a diszkont társaságoknak köszönhetően - 13 európai várossal van közvetlen összeköttetése. A város áruforgalmát mindezen túl az Oderán levő teherkikötő is segíti.
Városi tömegközlekedés
A városi közösségi közlekedés gerincét az 1960-70-es években a belvárosi részeken erősen megritkított villamoshálózat adja, a külső kerületek kiszolgálását autóbuszok végzik. A város területi kiterjedése és a forgalom intenzitása következtében többször felvetődött városi gyorsvasúti hálózat kialakítása.
Sportélete
A leghíresebb sport klub WKS Śląsk Wrocław
- Labdarúgás:
- Kosárlabda:
- Salakmotorozás:
Oktatás
Állami főiskolák és egyetemek
- Uniwersytet Wrocławski – Wrocławi egyetem
- Politechnika Wrocławska – Wrocławi műegyetem, a Neissei Egyetem tagja
- Uniwersytet Medyczny im. Piastów Śląskich – Orvosi egyetem
- Uniwersytet Ekonomiczny we Wrocławiu – Közgazdasági egyetem
- Uniwersytet Przyrodniczy we Wrocławiu – Természettudományi egyetem
- Akademia Sztuk Pięknych – Szépművészeti akadémia
- Akademia Wychowania Fizycznego we Wrocławiu – Testnevelési főiskola
- Akademia Muzyczna im. K. Lipińskiego – Zeneakadémia
- Wyższa Szkoła Oficerska Wojsk Lądowych – Gyalogsági tisztképző főiskola
- Państwowa Wyższa Szkoła Teatralna im. L. Solskiego – Állami színművészeti főiskola
- Nauczycielskie Kolegium Języków Obcych we Wrocławiu –
Nem állami oktatási intézetek
- Dolnośląska Szkoła Wyższa Edukacji TWP - Alsó-Sziléziai Egyetem AAE
- Dolnośląska Wyższa Szkoła Służb Publicznych "Asesor" - "Assessor" Alsó-Sziléziai Közszolgálati Főiskola
- Międzynarodowa Wyższa Szkoła Logistyki i Transportu - Nemzetközi Logisztikai és Közlekedési Főiskola
- Szkoła Wyższa Rzemiosł Artystycznych i Zarządzania - Iparművészeti és menedzsment Főiskola
- Wyższa Szkoła Bankowa - Bankfőiskola
- Wyższa Szkoła Filologiczna - Nyelvészeti Főiskola
- Wyższa Szkoła Fizjoterapii - Fizioterápia Főiskola
- Wyższa Szkoła Handlowa - Kereskedelmi Főiskola
- Wyższa Szkoła Humanistyczna - Bölcsészfőiskola
- Wyższa Szkoła Informatyki i Zarządzania "Copernicus" - Kopernikusz Informatikai és Menedzsmentképző Főiskola
- Wyższa Szkoła Informatyki Stosowanej - Alkalmazott Informatikai Főiskola
- Wyższa Szkoła Zarządzania "Edukacja" - Nevelési Vezetőképző Főiskola
- Wydział zamiejscowy w Kępnie, w Kłodzku - Kępniében és Kłodzkuban Rezidensek Tanszéke
- Wyższa Szkoła Zarządzania i Finansów - Pénzügyi és Menedzserképző Főiskola
- Wyższa Szkoła Zarządzania i Bankowości w Poznaniu, Filia we Wrocławiu - Poznani Bankfőiskola Wrocławi Fiókja
- Papieski Wydział Teologiczny - Pápai Hittudományi Kar
- Metropolitalne Wyższe Seminarium Duchowne we Wrocławiu - Wrocławi Érseki Szeminárium
Híres emberek
- Erich Lowenhardt - I világháborús pilóta
- Lothárd von Richthofen - I világháborús pilóta
- Alois Alzheimer – az Alzheimer-kór felfedezője
- Adolf Anderssen – 19. századi sakkmester
- Max Berg – építész, a Hala Ludowa tervezője
- Dietrich Bonhoeffer – egyházi vezető az antifasiszta ellenállási mozgalomban
- August Borsig (* 1804), vállalkozó
- Ernst Cassirer, filozófus
- Otfrid Foerster (* 1873), idegsebész
- Jerzy Grotowski – színigazgató és vezető avantgárd szinházi személyiség
- Mirosław Hermaszewski – lengyel űrhajós
- Ludwik Hirszfeld – mikrobiológus
- Marek Hłasko – író
- Alfred Kerr – színikritikus és esszéista
- Otto Klemperer (* 1885), karmester
- Gustav Robert Kirchhoff – fizikus
- Carl Ferdinand Langhans – építész
- Ferdinand Lassalle – német szocialista politikus és reformer
- Carl Friedrich Lessing (* 1808), művész
- Adolph von Menzel – művész
- Rudolf Meidner – svéd közgazdász és szocialista teoretikus
- Joachim Cardinal Meisner – Köln bíboros érseke
- Manfred von Richthofen – az I. világháborúban harcolt német pilóta
- Tadeusz Różewicz – költő és író
- Wanda Rutkiewicz – egyik leghíresebb női hegymászó
- Julius von Sachs – botanikus
- Friedrich Schleiermacher – teológus és filozófus
- Angelus Silesius (Johannes Scheffler) – 17. századbeli német-lengyel vallásos költő
- Edith Stein, Keresztes Szent Terézia Benedikta – német filozófus és római katolikus mártír
- Hugo Steinhaus – matematikus
- Karl Zeisberg császári-királyi altábornagy
- August Meitzen német statisztikus és közgazdász
- August Tholuck német protestáns teológus
- Joseph von Zerboni di Sposetti porosz állam hivatalos, újságíró, költő
- Edit Stein 1891. október 12-én született, Keresztről nevezett Szent Teréz Benedikta karmelita nővér,az őskereszténység kora óta a katolikus egyház első zsidó származású szentje. Auschwitzban gázkamrába került,1942. augusztus 9-én halt meg.
Nobel-díjasok
a Nobel-díj elnyerése évének sorrendjében
- Theodor Mommsen (1902)
- Lénárd Fülöp (1905)
- Eduard Buchner (1907)
- Paul Ehrlich (1908)
- Gerhart Hauptmann (1912)
- Fritz Haber (1918)
- Friedrich Bergius (1931)
- Otto Stern (1943)
- Max Born (1954)
- Reinhard Selten (1994)
Építészet, városépítészet
Annak ellenére, hogy a háborúban az épületek 70%-a elpusztult, sok épület vagy eredeti állapotában vagy restaurálva esetleg újjáépítve megőrződött. A legkiválóbbakhoz tartoznak a következők: a gótikus városháza a piactéren, gótikus templomok: a katedrális a Tumski-szigeten (közelében a Johann Bernard Fischer von Erlach építette elektori kápolna), a Szent Kereszt társaskáptalan temploma, a Szűz Mária-templom Piaskban, a Wrocławi egyetem barokk épületcsoportja (a Lipót aulával), a wrocławi főpályaudvar neogótikus épülete, a Hala Ludowa (Népcsarnok: tervezte Max Berg), a vásárcsarnok (tervezte: Erich Mendelsohn) a wrocławi vásártelep épületei (többek között Hans Scharoun tervei)
Legfontosabb helyszínek
- Wrocławi piactér
- Tumski-sziget
- Piasek-sziget
- Słodowa-sziget
- Botanikus kert
- Szczytnicki park japánkerttel
- Állatkert (alapítva 1865-ben – Lengyelországban a legtöbb – 565 fajjal, összesen kb. 7100 állat)
- Régi zsidó temető
- Nagy sziget
Történelmi építészet (1945-ig)
- Román
- Szt. Giles-templom
- Gótikus
- Városháza
- Keresztelő Szt. János-katedrális
- Szt. Márton-templom (régebben várkápolna)
- Szt. Kereszt és Szt. Bertalan társas káptalan
- Mária Magdolna-templom
- Szent Erzsébet helyőrségi templom
- Legszentebb Istenanya ortodox temploma
- Szűz Mária-templom
- Szent Adalbert-templom (korábban domonkos templom)
- Máté evangelista temploma
- Szent Vince templom (régebben premontrei)
- Szent Vencel, Szaniszló és Dorottya temploma (régebben ferencesrendi templom)
- Corpus Christi templom (régebben johannita templom)
- Bencés templom és kolostor (jelenleg Építészeti Múzeum)
- Orsolyák temploma a sziléziai Piastok mauzóleumával
- Arzenál
- Reneszánsz
- A piactér nyugati oldalának palotái
- Barokk
- Jézus temploma (korábban jezsuita, ma egyetemi templom)
- Az egyetem épülete
- Aula Leopoldina
- Matematikus torony
- Ossolineum épülete (Máté ev. gimnázium)
- Páduai szent Antal temploma
- Udvari templom a Nagy Kázmér utcában
- Klasszicizmus
- A régi tőzsde épülete (Carl Gotthard Langhans)
- Az Alsó-Sziléziai Opera épülete, (Carl Ferdinand Langhans)
- A porosz királyok palotája (Friedrich August Stüler)
- Historizáló
- Wrocław Główny pályaudvar, (Wilhelm Grapow)
- Wrocław Świebodzki pályaudvar
- Wrocław Nadodrze pályaudvar (Wilhelm Grapow)
- Szent Antal templom, Karłowicében
- Szent József temploma (Carl Ferdinand Langhans)
- Mihály arkangyal temploma (Alexis Langer)
- Magyarországi Szent Erzsébet temploma (Josef Ebers)
- Új városháza (Friedrich August Stüler)
- Az új tőzsde épülete (Karl Lüdecke)
- Grunwaldzki híd
- Nemzeti múzeum
- A NOT épülete
- Hotel Monopol
- Víztorony (Johann Christian Zimmermann)
- Víztorony a Wiśniowa utcában (Karl Klimm és Richard Plüddemann)
- Építőipari iskola épülete (Karl Klimm és Richard Plüddemann)
- Vásárcsarnok, Piaskowa utcában) (Richard Plüddemann)
- Régi katonai fogda
- Szecesszió
- Feniks Áruház
- Modernizmus
- Hala Stulecia – 2006 óta világörökségi helyszín (Max Berg)
- (Pergola) Pergola (Hans Poelzig)
- Irodaépület, (Hans Poelzig)
- Főposta
- A Petersdorf vásárcsarnok (Erich Mendelsohn)
- A Wertheim vásárcsarnok (Hermann Doernburg)
- Gyógyszertár, a négerhez (Adolf Rading)
- Olimpiai stadion (Richard Konwiarz)
- Városi takarékpénztár (Heinrich Rump – 1930)
- A III. birodalom stílusa
- Vajdasági hivatal
- Légvédelem épülete (Richard Konwiarz)
- ul. Ładna
- ul. Legnicka / például Strzegomski
- ul. Słowiańska / ul. Ołbińska
- ul. Grabiszyńska / ul. Stalowa
Mai építészet (1945 után)
- Szocreál
- Kościuszkowska Dzielnica Mieszkaniowa (például Kościuszki i Arkady), (Roman Tunikowski)
- Politechnika Wrocławsk például Grunwaldzki, (Krystyna és Marian Barscy)
- Modern
- Galeriowiec przy ul. H. Kołłątaja, (Jadwiga Grabowska-Hawrylak, Edmund Frąckiewicz, Maria és Igor Tawryczewscy)
- Trzonolinowiec
- rotunda Panorama Racławicka|Panoramy Racławickiej, (Marek Dziekoński)
- Wieżowce mieszkalne ("sedesowce") például Grunwaldzkim, (Jadwiga Grabowska-Hawrylak)
- "Ołówek" és "Kredka" akadémikusok, (Krystyna és Marian Barscy)
- Poltegor
- Posztmodern
- Dom Handlowy Solpol, (Wojciech Jarząbek)
- Renaissance Center
- Biurowiec EFL
- Wratislavia Tower (Helios mozi), (Leszek Łękawa)
- Hotel Radisson SAS
- Galeria Dominikańska (ECE), (Edward Lach)
- Hotel Park Plaza, (Edward Lach)
- Dom Handlowy Howell, (Edward Lach)
- Kościół św. Ignacego Loyoli we Wrocławiu|Kościół św. Ignacego Loyoli przy ul. Stysia (Zenon Nasterski)
Fontosabb hidak
- Most Bartoszowicki (árvízi csatorna)
- Most Bolesława Krzywoustego (Widawa)
- Most Brodzki (Bystrzyca (Odera-mellékág))
- Most Burzowy (Városi csatorna)
- Most Dekarski (Widawa)
- Most Dmowskiego (déli Odera)
- Most Grunwaldzki (Odera)
- Mosty Jagiellońskie (árvízi csatorna és vitorlás csatorna)
- Most Jarnołtowski (Bystrzyca)
- Most Kleciński (Ślęza)
- Most Kłokoczycki (Widawa)
- Most Krupniczy (Várárok)
- Most Marszowicki (Bystrzyca)
- Most Maślicki (Ślęza)
- Mosty Mieszczańskie (déli Odera)
- Most Milenijny (Tysiąclecia) (Odra)
- Mosty Młyńskie (Odra)
- Most Muchoborski (Ślęza)
- Most Oławski (Oława folyó)
- Most Oporowski (Ślęza)
- Mosty Osobowickie (Városi csatorna, Öreg Odera, Różanka csatorna)
- Most Parkowy (Felső Oława)
- Most Partynicki (Ślęza)
- Most Pawłowicki (Dobra-folyó)
- Most Pęgowski (Widawa)
- Most Piaskowy (Odera)
- Most Pilczycki (Ślęza)
- Most Pilczycki Nowy (Ślęza)
- Most Piotra Skargi (Várárok)
- Most Pokoju (Odera)
- Most Polanowicki (Widawa)
- Mosty Pomorskie (déli Odera)
- Most Rakowiecki (Oława folyó)
- Most Ratyński (Bystrzyca)
- Most Rędziński (Odera)
- Most Sądowy (Várárok)
- Most Sikorskiego (déli Odera)
- Most Słodowy (Odera)
- Most Sołtysowicki (Widawa)
- Most Strachociński (Csatorna)
- Most Strzegomski (Ślęza)
- Most Swojczycki vagy Bolesława Chrobrego (árvízi csatorna és vitorlás csatorna)
- Most Szczytnicki (Öreg Odera)
- Mosty Średzkie (Bystrzyca)
- Most Św. Antoniego (Várárok)
- Most Św. Klary (Odera)
- Most Św. Macieja (déli Odera)
- Mosty Trzebnickie (Kanał Miejski, Stara Odra, Kanał Różanka)
- Most Tumski (Odera)
- Mosty Uniwersyteckie (déli Odera)
- Mosty Warszawskie (Városi csatorna és Öreg Odera)
- Most Widawski (Widawa)
- Most Wilczycki (Widawa)
- Most Zaleski (Czarna Woda)
- Most Zakrzowski (Widawa)
- Most Zwierzyniecki (Öreg Odera)
- Most Żernicki (Ślęza)
- Kładka Barani Skok (Oława)
- Kładka Bielarska (Odra)
- Kładka Muzealna (Várárok)
- Kładka Oporowska (Ślęza)
- Kładka Parkowa (Oława)
- Kładka Siedlecka (Oława)
- Kładka Świętego Antoniego (Várárok)
- Kładka Złotnicka (Bystrzyca)
- Kładka Zwierzyniecka (Odera)
Források
Jegyzetek
- ↑ a b c d e f g h i j k l https://visitwroclaw.eu/miasta-partnerskie-wroclawia
- ↑ https://www.hradeckralove.org/wroclaw-polsko/d-64472/p1=22578
- ↑ http://www.kaunas.lt/apie-kauna/miesto-partneriai/
- ↑ https://vilnius.lt/lt/tarptautinis-bendradarbiavimas/
- ↑ https://kyivcity.gov.ua/kyiv_ta_miska_vlada/pro_kyiv/mista-pobratimi_z_yakimi_kiyevom_pidpisani_dokumenti_pro_poridnennya_druzhbu_spivrobitnitstvo_partnerstvo/
- ↑ https://bdl.stat.gov.pl/api/v1/data/localities/by-unit/030210564011-0986283?var-id=1639616&format=jsonapi, JSON, 2022. október 3.
- ↑ http://www.leki17.hu/ebook/pdf/vajdasag_also_szilezia_1.pdf
További információk
- tripadvisor
- (angol) Városi honlap
- (angol) Wrocław-Life.com portál
- (angol) Hotel in Wroclaw
- (lengyel) Virtuális Wrocław
- (magyar) Lengyelország Velencéje, Wrocław
- (lengyel) Breslau: Wrocław német örökségének története
- (német) Breslau: Gestern & Heute
- (lengyel) Wrocławi repülőtér
- (lengyel) Wrocławi érsekség
- (német) Menekülés Breslauból
- (lengyel) Régi és új fényképek
- (német) Aus Breslau wurde Wroclaw
- (német) Das polnische Breslau als europäische Metropole – Erinnerung und Geschichtspolitik aus dem Blickwinkel der Oral History
- (német) Breslau – das Zuhause von Pawel und Malgorzata Ins Deutsche übersetzter Artikel von Wlodzimierz Kalicki aus dem Jahr 1995
- Roman Catholic Pastoral Centre for English-speakers in Wrocław
- tripadvisor
Kapcsolódó szócikkek
Előző: Mons, Plzeň |
Következő: Aarhus, Páfosz |