Kertész Kálmán
| Kertész Kálmán | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1867. január 2. Eperjes |
| Elhunyt | 1922. december 28. (55 évesen) Budapest |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Ismeretes mint |
|
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
| Tudományos fokozat | a tudományok doktora |
Besnyői Kertész Kálmán (Eperjes, 1867. január 2. – Budapest, 1922. december 28.) zoológus, entomológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1910). A kétszárnyúak rendjének – a szúnyog- és légyalkatúaknak – nemzetközileg elismert kutatója volt, nevéhez fűződik a rovarrend fajait rendszerbe foglaló katalógus összeállítása (1902–1910). Kertész Ferenc (1901–1972) agrármérnök apja.
Életútja
A Budapesti Tudományegyetem orvostudományi karára iratkozott be, de csakhamar a bölcsészettudományi kar hallgatója lett, ahol 1890-ben fejezte be tanulmányait. Ugyanettől az évtől az egyetem Margó Tivadar vezette állattani és összehasonlító anatómiai intézetében dolgozott gyakornokként, majd bölcsészdoktori oklevelének 1894-es megszerzése után tanársegédként. 1896-ban a Magyar Nemzeti Múzeum állattárába nevezték ki segédőrnek. 1912-től haláláig igazgatóőrként dolgozott, illetve két ízben rövid ideig az állattár igazgatója is volt, előbb a Tanácsköztársaság idején, 1919 áprilisa és júliusa között, majd 1921-ben.
Munkássága
Tudományos pályája kezdetén a kerekesférgekkel és a kagylósrákokkal foglalkozott, az 1890-es évek közepétől azonban érdeklődése a kétszárnyúak vizsgálata, a dipterológia felé irányult. Tudományos leírások alapján behatóan foglalkozott a dél-amerikai és a csendes-óceáni kétszárnyúfauna rendszertani kérdéseivel, elsősorban a katona-, szarvas- és korhadéklegyekkel, a bögölyfélékkel kapcsolatos vizsgálatai voltak jelentősek. Az első világháborút megelőzően maga is több rovartani gyűjtőutat tett Magyarországon, ezenkívül Morva- és Németországban (1900), valamint az Alpok olasz és francia területein (1912). Rovargyűjtései, emellett gyűjteményvásárlásai és nemzetközi kapcsolatai révén negyedmilliós egyedszámúra fejlesztette a korábban 700 példányt számláló, ma a Magyar Természettudományi Múzeum kezelésében álló kétszárnyúgyűjteményt (az 1956-os események során az általa összeállított anyag nagy része sajnálatosan elpusztult). Munkássága során számos légynemet és ‑fajt írt le, szúnyog- és légykatalógusokat állított össze és adott közre. Nemzetközi hírnevet hozó főműve az 1902 és 1910 között hét kötetben megjelent katalógusa volt, amelyben rendszerbe foglalta a Föld addig megismert kétszárnyúfajait (további három kötet kéziratban maradt, s pénz hiányában nem került nyomdába). Katalógusain és könyvein kívül mintegy hetven tudományos közleménye, s ezen felül további félszáz ismeretterjesztő cikke[1] jelent meg. Négy új nemet és több fajt neveztek el róla.
Társasági tagságai és elismerései
Tudományos eredményei elismeréseképpen 1910-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. Emellett 1910-től alapító tagja volt a Magyar Rovartani Társaságnak, s szintén levelező tagja az Amerikai Entomológiai Társaságnak (American Entomological Society).
Főbb művei
- Budapest és környékének Rrotatoria-faunája. Budapest, 1894 Online
- A légyről. in: Rovartani Lapok, 1897
- A világ bögölyféléinek jegyzéke. in: Állattani Közlemények, 1900
- Catalogus Tabanidarum orbis terrarum universi. Budapest, 1900
- Catalogus Pipunculidarum usque ad finem anni 1900 descriptorum. Budapest, 1901
- Catalogus Dipterorum hucusque descriptorum I–VII. Budapest, 1902–1910
- Orthorrhapha Nematocera. in: Katalog der paläarktischen Dipteren. Budapest, 1903, 1–383.
- A magyarországi szúnyogfélék rendszertani ismertetése. in: Állattani Közlemények, 1904
- Magyarország szárnyatlan és csökevényes szárnyú legyei. Budapest, 1910
- A Pachygastrinák szemeinek származástani kapcsolata. Budapest, 1916
Források
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 909–910. o.
- Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 829. o. ISBN 963-9257-02-8
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 897. o. ISBN 963-547-414-8
- Kertész Kálmán életrajza a Magyar Természettudományi Múzeum honlapján
Jegyzetek
További irodalom
- Mihályi Ferenc: Megemlékezés dr. Kertész Kálmánról születésének 100. évfordulóján. in: Rovartani Közlemények XXI. 1968. 16. sz. 215–224.
