Ugrás a tartalomhoz

Wéber Antal (irodalomtörténész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Csurla (vitalap | szerkesztései) 2022. február 3., 13:16-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (egyért2)
Wéber Antal
Született1929. június 9.
Vértesboglár
Elhunyt2012. március 18. (82 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaPáldeák Éva (1957-2012)
Foglalkozásairodalomtörténész, egyetemi tanár
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1952)
SablonWikidataSegítség

Wéber Antal (Vértesboglár, 1929. június 9.2012. március 18.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság alelnöke volt.

Életpályája

Egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen kezdte meg. 1947-1952 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar magyar-angol szakos hallgatója volt. 1953-1956 között a Magyar Tudományos Akadémia aspiránsa volt. 1956-tól az ELTE BTK felvilágosodás- és reformkori magyar irodalomtörténeti tanszékének adjunktusa és docense, 1975-1999 között egyetemi tanára, 1983-1994 között tanszékvezetője volt. 1963-1971 között a Kritika folyóirat szerkesztője volt. 1978-1980 között a Bécsi Egyetem Finnugor Intézetének vendégprofesszora volt. 1999-ben nyugdíjba vonult. 2000-ig a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Bizottságának tagja, az Irodalomtörténet szerkesztőbizottsági tagja volt.

Magánélete

1957-ben házasságot kötött Páldeák Éva irodalomtanárral. Egy lányuk született: Katalin (1963)

Művei

  • Az elbeszélő próza néhány sajátossága a reformkor elején. (Irodalomtörténet, 1959)
  • Regényirodalmunk néhány kérdéséről. (Kortárs, 1959)
  • A magyar társadalomkritikai regény őse: „A Bélteky-ház.” Fáy András regénye. (Filológiai Közlöny, 1959)
  • A magyar regény kezdetei. Fejezetek a magyar regény történetéből. Monográfia és kand. értek. is. (Irodalomtörténeti Könyvtár. 5. Bp., 1959)
  • Mikszáth ars poeticájáról. (Irodalomtörténet, 1960)
  • Esztétikai műveltségünk eredetéről. (Irodalomtörténet, 1962)
  • Gondolatok Illyés Gyula drámájáról. (Kortárs, 1963)
  • La prose hongroise et l’influence de la littérature sentimentale d’Europe occidentale. (Littérature hongroise – littérature européenne. Bp., 1964)
  • Irodalomkritikánk 1956 után. (Kritika, 1964. 10.)
  • Az Új Írás arculatáról. (Társadalmi Szemle, 1965)
  • A magyar próza két évtizede. (Kortárs, 1965)
  • Lenau und das zeitgenössische Ungarn. (Lenau-Almanach. Wien, 1966)
  • A propos des problèmes théoriques et historiques du style sentimental. (Acta Litteraria, 1966)
  • A szentimentális stílusirány elméleti és történeti kérdéseiről. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1967)
  • Erdélyi János irodalomszemlélete. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1968)
  • A Dózsa-ábrázolás hagyománya és időszerűsége. (Kritika, 1968. 12.)
  • Prózairodalmunk válaszúton. (Kritika, 1969. 7.)
  • Irodalomtudományunk 25 esztendeje. – A romantika vége. Kemény Zsigmond regényeiről. (Irodalomtörténet, 1970)
  • A szentimentalizmus; bev., vál. Wéber Antal, közrem. Padányi Klára, Kocztur Gizella, Mádl Antal; Gondolat, Bp., 1971
  • Petőfi tüze. Tanulmányok Petőfi Sándorról; szerk. Tamás Anna, Wéber Antal; Kossuth–Zrínyi, Bp., 1972
  • Mesterség és alkotás. Tanulmányok a felvilágosodás és a reformkor magyar irodalmáról; szerk. Mezei Márta, Wéber Antal; Szépirodalmi, Bp., 1972
  • Irodalmi irányok, távlatból. Fejezetek a felvilágosodás és a reformkor irodalmának történetéből; Szépirodalmi, Bp., 1974
  • Petőfi-mozaik; szerk. Paál Rózsa, Wéber Antal; Tankönyvkiadó, Bp., 1975
  • Szöveggyűjtemény a reformkorszak irodalmából.Egyetemi segédkönyv; főszerk. Pándi Pál, szerk. Csetri Lajos, Wéber Antal; Tankönyvkiadó, Bp., 1981
  • Toldy Ferenc; Akadémiai, Bp., 1986 (A múlt magyar tudósai)
  • Kolozsvári Grandpierre Emil; Akadémiai, Bp., 1986 (Kortársaink)
  • Jókai Mór; Elektra Kiadóház, Bp., 2001 (Élet-kép sorozat)
  • Magyarország 1514-ben és 1848-ban. Történelmi regény vagy regényes történelem; Argumentum, Bp., 2011 (Irodalomtörténeti füzetek)

Díjai, kitüntetései

  • Az irodalomtudományok kandidátusa (1958)
  • A Munka Érdemrend ezüst fokozata (1970)
  • Az irodalomtudományok doktora (1975)

Források

További információk