Huaj-nan-ce
| Huaj-nan-ce () | |
 | |
| Szerző | Liu An |
| Eredeti cím | 淮南子 |
| Ország | Han-kori Kína |
| Nyelv | klasszikus kínai nyelv |
| Téma | eklektikus taoista filozófia |
| Műfaj | filozófiai traktátus |
| Kiadás | |
| Kiadás dátuma | i. e. 139. |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Huaj-nan-ce () témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Átírási segédlet | |
| Huaj-nan-ce | |
| Kínai átírás | |
| Hagyományos kínai | 淮南子 |
| Egyszerűsített kínai | 淮南子 |
| Mandarin pinjin | Huáinánzǐ |
| Taoizmus |
|---|
 |
| Kínai filozófia |
| A taoizmus forrásai |
|
Út és erény könyve · Csuang-ce · Huaj-nan-ce · Kuan-jin-ce · Változások Könyve |
| A tao mesterei |
|
Lao-ce · Csuang Csou · Lie-ce · Liu An · |
| Vallási élet |
| Kapcsolódási pontok más vallásokkal |
| Kapcsolódó fogalmak |
|
Hagyományos kínai orvoslás · tajcsicsuan |
A Huaj-nan-ce () 淮南子 az i. e. 2. században született kínai filozófiai mű állítólagos szerzője Liu An 劉安 (i. e. 179 – i. e. 122), aki a Huaj-nan () hercege címet viselte. A mű melynek csak 21 belső fejezete (nej-pien () 內篇) maradt fenn, a kínai hagyomány az úgy nevezett "eklektikusak" közé Kao Jao () előszavából megtudhatjuk, hogy a könyv formális irodalmi szimpózium, amely Liu An és az udvaránál tartózkodó vendégek között zajlott. A modern kutatások alapján a legtöbb kutató azon a véleményen van, hogy a Huaj-nan-ce () alapvető gondolatait tekintve taoista szellemiségű mű. Ennek ellenére a különféle gondolati iskolák hatása, illetve a keletkezés körülménye következtében a Huaj-nan-ce () hangnemében és nyelvi stílusában rendkívüli módon sokszínű és változó alkotás, jelentős műve az ókori kínai filozófiának és páratlan forrása például a kínai mitológiának.
A szerző
[szerkesztés]A mű szerzőjének azt a Liu Ant 劉安 (i. e. 179–122) tartják, aki a Han-dinasztia alapítójának, Kao-cu ()nak 高祖 (Liu Pang () 劉邦) volt az unokája. Már apja Huajnan () 淮南 hercege, ő maga i.e. 164-ben kapta meg a címet. Liu Csang () 劉長 (Liu An apja) anyját Csao () 趙 hercege adta a császárnak 199-ben. Még a rákövetkező évben, 198-ban a császár áthaladt Csao () államon, de elmulasztotta, hogy illendő módon látogatást tegyen a neki feleséget adományozó hercegnél, ezért a sértett herceg a Csao () állam megtámadására összeesküvést szervezett. Az összeesküvésüket 198-ban leleplezték, így a családra üldöztetés várt. Anyja megszülte Liu Csang ()ot, aki 196-ban Huajnan () hercege lett. Liu Csang () idősebb féltestvére, Ven-ti () 文帝 uralkodása alatt megölt egy herceget, akit öngyilkos anyja haláláért vádolt. Liu Csang () ezek után császári méltóságot vett magára és „Keleti Uralkodó”-nak neveztette magát. Erre Ven-ti () (a féltestvére) kitelepíttette Su () 蜀 államba, Liu Csang () azonban útközben halálra éheztette magát, így 174-ben meghalt. Ven-ti () 164-ben a régi Huajnan () birtokot szétosztotta Liu Csang () három fia között, így a legidősebb Liu An kapta a címet. Unokatestvére trónra kerülésekor bosszút akart állni, és 126-ban fellázadt, a császár ekkor még csak kisebb büntetéssel sújtotta. 122-ben azonban nagyobb lázadást szított, mire elrendelték üldözését. Mielőtt azonban a parancs megérkezett volna, Liu An 122-ben önkezével vetett véget életének. Élettörténetét A történetíró feljegyzéseinek 118. fejezete és a Han su () 44. fejezete őrizte meg.
A könyv
[szerkesztés]Stiláris sokszínűség
[szerkesztés]A Han-su () besorolása szerint az "eklektikusok" (ca () 雜/杂) közé tartozik. Ez részben annak a ténynek köszönhető, hogy tematikájában olyan különböző területeket érint, mint a kormányzás, az asztronómia, a didaktikus történeti anekdoták, hadászat, vagy a topográfia és a miszticizmus. A másik eklektikusnak is nevezhető jellegzetessége, hogy konfuciánus, taoista, illetve legista nézeteket is tartalmaz. A számos filozófiai iskola hatása ellenére azonban az egész műben felfedezhető az az egyéni megközelítésmód, mely egy alapvetően egységes elméleti keretet ad a sokszínű elképzeléseknek. Az ideológia átvételeket keresve, a mű kiváló szakértője, Charles Le Blanc összesen több mint 800, más műből vett idézetet talált:
- Klasszikusok: Ji-csing () (11), Csou-su () (2), Dalok könyve (Si-king ()) (10);
- Taoista művek: Lao-ce () (99), Csuang-ce () (269), Szun-ce ping-fa () (16), Kuan-ce () (28), Huang Ti sze-csing () (26);
- Konfuciánus művek: Lun jü () (1), Meng-ce () (11), Ce-sze () (11), Hszün-ce () (35), Jen-ce csun-csiu () (9);
- Motista művek: Mo-ce () (7), Hu Fej-ce () (2), Szuj Csao-ce () (2);
- Legista művek: Han fej-ce () (72), Sen Pu-haj () (3), Sen Tao () (5);
- Szinkretista művek: Lü-si csun-csiu () (190), Si-ce () (27), Co Jen () (1).
A számos idézet, a sok különböző téma, a különféle gondolati iskolák hatása, illetve a keletkezés körülménye következtében a Huaj-nan-ce () hangnemében és nyelvi stílusában rendkívüli módon sokszínű és változó, mely nemcsak a fejezetek, hanem akár egy-egy bekezdés esetében is tapasztalható.
Huang-Lao taoizmus
[szerkesztés]A legtöbb kutató azon a véleményen van, hogy a Huaj-nan-ce () az úgy nevezett Huang-Lao taoizmus egyik produktuma. Sze-ma Csien () egyik megjegyzése szerint ez az iskola a taoizmus és a legizmus egységesítésére törekedett, így, ezt támaszthatja alá az a tény, hogy a Huaj-nan-ce ()ben számos helyen felfedezhetjük a legista Han Fej-ce () gondolatiságát. Ugyanakkor, mások szerint a művet elsősorban a déli hagyományok mestereinek alkotása, s így semmi köze nincs az eredetileg és elsősorban Csi () államhoz kötődő Huang-Lao tradíció vonulatához.
A mágusok
[szerkesztés]A hagyomány szerint Liu An herceg olyan mágusokkal (fang-si () 方士) vette magát körbe, akik különböző mágikus technikák (su () 術/术) birtokosai voltak (pl. forrásokat fakasztottak, hegyeket teremtettek, az évszakokat irányították, köhögéssel ködöt hoztak létre stb.). Ezek a mágusok nemcsak a mágikus hagyományokban, hanem a hagyományos konfuciánus művekben is járatosak voltak, akárcsak az álomelemzés, a gyógyítás vagy az alkímia tudományában.
Meditációs technikák
[szerkesztés]A Huaj-nan-ce () számos helyen utal a Han-korban elterjedt meditációs technikákra. Ilyen például a Vang-ce Csiao () 王子喬 és Cse Szung-ce () 赤松子 nevével összefüggésbe hozott légzés-technika, amely lehetővé tette számukra, hogy „a felhők közé emelkedjenek, és közeli kapcsolatot alakítsanak ki az Éggel.” Ezekről a technikákról azonban a Huaj-nan-ce () gyakran elítélőlen szól, mivel alacsonyabb rendűnek tartja őket bizonyos absztraktabb igazságok megismerésénél.
Kozmogónia és kozmológia
[szerkesztés]A Huaj-nan-ce ()ben a mitológiai források között páratlan módon öt különböző világteremtés elméletet is olvasható. Ezek azonban gyakorlatilag csak más-más aspektusban láttatják ugyanazt a lényegi történést: Az 1. fejezetben a kozmogónia a Tao () szempontjából; a 2. fejezetben a kozmogónia a Lét, a Nem-Lét és az Idő szempontjából; a 3. fejezetben a kozmogónia az Ég és a Föld szempontjából; a 7. fejezetben a kozmogónia az ember szempontjából; a 14. fejezetben a kozmogónia az igaz ember szempontjából. A Huaj-nan-ce () ugyanakkor nemcsak az univerzum létrejöttének folyamatát, hanem a már létrejött világegyetem és föld leírását is tartalmazza. Részletes leírás található a csillagképekről, a csillagászat különféle témáiról vagy az évszakok váltakozásának elvéről. A hagyományos kínai világképpel összhangban a föld a Huaj-nan-ce () szerint négyszögletes, középen helyezkedik el a kultúrvilág, körülötte a négy barbár törzs, amit végül a négy tenger határol.
Politikai utópia
[szerkesztés]A Huaj-nan-ce () egyik legfontosabb célja a tökéletes szocio-politikai rend feltételeinek meghatározása. Ez a tökéletes rend elsődlegesen az Igaz Ember (csen-zsen () 真人) tulajdonságait birtokló uralkodótól származik, ezért a Huaj-nan-ce ()t felfoghatjuk a politikai utópizmus leírásának vagy a kormányzást segítő útmutatások kézikönyvének is. A kormányzás filozófiai alapjaként a természet és a kormányzás alapvető hasonlatossága szolgál.
A rezonancia elve
[szerkesztés]A Huaj-nan-ce () egyik legrészletesebben kidolgozott filozófiai koncepciója a hatás és reakció, vagy másképpen a rezonancia (kan-jing ()) elve. A 6. fejezetben részletesen tárgyalt elképzelés szerint az univerzumban található összefüggések és hatások egy eleve meghatározott mintát követnek.
Szerkezete
[szerkesztés]| Fejezetszám | Címe | Olvasat | Fordítás |
|---|---|---|---|
| 1 | 原道訓 | Jüan-tao () | A forrás: a Tao () |
| 2 | 俶真訓 | Csu-csen () | Primordiális valóság |
| 3 | 天文訓 | Tien-ven () | Az ég ékességei |
| 4 | 墜形訓 | Csuj-hszing () | A föld formái |
| 5 | 時則訓 | Si-cö () | Az évszakok szabályszerűségei |
| 6 | 覽冥訓 | Lan-ming () | Vizsgálódás a homályban |
| 7 | 精神訓 | Csing-sen () | Az esszenciáról és a szellemről |
| 8 | 本經訓 | Pen-csing () | Alapvető normák |
| 9 | 主術訓 | Csu-su () | Az uralkodó mesterségbeli tudása |
| 10 | 繆稱訓 | Miu-cseng () | Téves elnevezések |
| 11 | 齊俗訓 | Csi-szu () | Azonos szokások |
| 12 | 道應訓 | Daoying Tao-jing () | Megfelelni a Tao ()nak |
| 13 | 氾論訓 | Fan-lun () | Általános elmélet |
| 14 | 詮言訓 | Csüan-jen () | Példabeszédek |
| 15 | 兵略訓 | Binglue Ping-lüe () | A harcászati stratégia |
| 16 | 說山訓 | Suo-san () | Beszélgetés a hegyekről |
| 17 | 說林訓 | Suo-lin () | Beszélgetés az erdőkről |
| 18 | 人間訓 | Zsen-csien () | Az emberi világban |
| 19 | 脩務訓 | Ju-vu () | A gyakorlás nélkülözhetetlensége |
| 20 | 泰族訓 | Tai-cu () | Nagy újraegyesítés |
| 21 | 要略 | Yaolue Jao-lüe () | Summázat |
Irodalom
[szerkesztés]Magyarul
[szerkesztés]- Dawson, Raymond: A kínai civilizáció világa. Osiris Kiadó. Budapest, 2002. ISBN 963 389 3224
- Feng Yu-lan: A kínai filozófia rövid története. Osiris Kiadó. Budapest, 2003. ISBN 963 389 4794
- Henri Maspero: Az ókori Kína. Budapest. Gondolat Kiadó, 1978. ISBN 963-280-595-X
- Tőkei Ferenc: Kínai filozófia. Ókor. 3. kötet. Akadémia Kiadó. Budapest, 1986. ISBN 963-05-4294-3
Idegen nyelven
[szerkesztés]- Ames, Roger T. (1983).The Art of Rulership: A Study of Ancient Chinese Political Thought. Honolulu: University of Hawaii Press. ISBN 0-7914-2062-0
- Ames, Roger T. and D.C. Lau. (1998). Yuan Dao: Tracing Dao to Its Source. Ballantine Books.
- Balfour, Frederic H. (1884). Taoist Texts: Ethical, Political, and Speculative. London: Trubner. ISBN 1-59752-175-2.
- Le Blanc, Charles. (1985). Huai-nan Tzu: Philosophical Synthesis in Early Han Thought: The Idea of Resonance (Kan-Ying) With a Translation and Analysis of Chapter Six. Hong Kong: Hong Kong University Press. ISBN 962-209-179-2.
- Major, John S. (1993). Heaven and Earth in Early Han Thought: Chapters Three, Four, and Five of the Huainanzi. Albany: SUNY Press. ISBN 0-7914-1586-4.
- Major, John S., Sarah Queen, Andrew Meyer, and Harold Roth. (2010). The Huainanzi: A Guide to the Theory and Practice of Government in Early Han China, by Liu An, King of Huainan. Columbia University Press. ISBN 978-0-231-14204-5
- McClain, Ernest G. and Ming Shui Hung. "Chinese Cyclic Tunings in Late Antiquity," Ethnomusicology, Vol. 23, No. 2 (May, 1979): 205-224.
- Morgan, Evan S. (1934). Tao, the Great Luminant: Essays from the Huai Nan Tzu. Shanghai: Kelly and Walsh. ASIN: B00085Y8CI.
- Roth, Harold. (1992). The Textual History of the Huai-nan Tzu. Ann Arbor: AAS Monograph Series. ISBN 0-924304-06-5.
- Vankeerberghen, Griet. (2001). The Huainanzi and Liu An's Claim to Moral Authority. Albany. SUNY. ISBN 0-7914-5147-X.
- Wallacker, Benjamin E. (1962). The Huai-nan-tzu, Book Eleven: Behavior, Culture and the Cosmos. New Haven: American Oriental Society. ASIN: B0007DSHAA.
Lásd még
[szerkesztés]Külső hivatkozások
[szerkesztés]
