Fejes káposzta

Fejes káposzta
	;
Származás
	Mediterráneum, 1. század
Osztályozás
Nemzetség:	Brassica
Faj:	B. oleracea
Rassz:	B. K. convar. capitata
Változat:	B. o. convar. capitata var. alba
Fajta:	számos
	A Wikimédia Commons tartalmaz; Fejes káposzta témájú kategóriát.

Ez a szócikk a fejes káposztáról szól. Hasonló címmel lásd még: Káposzta (egyértelműsítő lap).

Káposzta (nyers)
Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 25 kcal 103 kJ
Szénhidrátok	5.8 g
- Cukrok 3.2 g
- Étkezési rostok 2.5 g
Zsír	0.1 g
Fehérje	1.28 g
Tiamin (B1-vitamin) 0.061 mg	5%
Riboflavin (B2-vitamin) 0.040 mg	3%
Niacin (B3-vitamin) 0.234 mg	2%
Pantoténsav (B5-vitamin) 0.212 mg	4%
B6-vitamin 0.124 mg	10%
Folsav (B9-vitamin) 53 μg	13%
C-vitamin 36.6 mg	44%
Kalcium 40 mg	4%
Vas 0.47 mg	4%
Magnézium 12 mg	3%
Foszfor 26 mg	4%
Kálium 170 mg	4%
Cink 0.18 mg	2%
A százalékos értékek az amerikai felnőttek számára javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis

A fejes káposzta vagy édes káposzta (Brassica oleracea convar. capitata var. alba) a vadkáposzta (Brassica oleracea) egy termesztett változata. Szinte egész évben fogyasztható. A káposzta több mint 4000 éve áll termesztésben.

C-vitamin-tartalma 40–50 mg/100 g. A télre eltett savanyított káposzta nyersen fogyasztva szinte a teljes C-vitamin-tartalmát megőrzi, miként a B₁- és B₂-vitamint is, ezért nagyon fontos vitaminforrásunk. Az első évben növeszti az ehető fejet, a másodikban (ha nem takarították be) pedig a becőtermést a magokkal, amikről szaporítható.

Fajták

A tenyészidő hossza szerint négy típusát különböztetjük meg:

a rövid tenyészidejű (55–70 nap) fajtákat korai, friss fogyasztásra termesztik;
a közepes tenyészidejű (70–120 nap) nyári fajtákat szintén friss fogyasztásra termesztik;
az őszi és téli fajtákat ipari feldolgozásra és téli tárolásra;
az áttelelő fajtákat ősszel ültetik ki és tavasszal takarítják be.

A káposztatermelés hagyományait bemutató egyik legnagyobb magyarországi rendezvény a Demecseri Káposztás Napok (szeptember 26-28).

Termesztése

A hideget jól tűri, de a −4 °C alatti hőmérsékletet csak az úgynevezett áttelelő fajták viselik el. Az árnyékot, félárnyékot nem tűri. A hibrid fajtákat öntözni kell. Nagy termést csak tápanyagdús talajon hoz.

Ha nem takarítják be, a második nyáron hosszú szárat hajt (kétéves növény), amelyen virágok, a virágokból száraz - éretten kétfelé nyíló - becőtermés, s benne a magok fejlődnek.

Kártevői és betegségei

Kártevői

tavaszi káposztalégy,
keresztesvirágúak földibolhája,
káposzta levéltetű,
káposztalepke,
káposzta-bagolylepke
káposztapoloska,
dohánytripsz,
káposztamoly

Betegségei

káposzta fuzáriumos sárgasága,
káposzta xantomonászos feketeerűsége,
káposztaperonoszpóra,
káposzta plazmodiofórás gyökérgolyvája,
káposzta botritiszes betegsége,
káposzta szklerotíniás betegsége

Fő termesztők

2020-ban a világ káposztatermelése (más káposztafélékkel kombinálva) 71 millió tonna volt. Kína a világ össztermelésének 48%-át adta. További jelentős termelők India, Oroszország, Dél-Korea, Ukrajna volt.^[1]