Ugrás a tartalomhoz

Georg Grimm

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Zsuzsakossuth (vitalap | szerkesztései) 2024. január 8., 00:59-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Források)
Georg Grimm
Született1846
Immenstadt im Allgäu
Elhunyt1887
Palermo[1]
ÁllampolgárságaBajor Királyság
Foglalkozása
  • festőművész
  • egyetemi oktató
  • rajzoló
IskoláiMüncheni Képzőművészeti Akadémia
Halál okaTuberkolozis
A Wikimédia Commons tartalmaz Georg Grimm témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Georg Grimm (Immenstadt im Allgäu, 1846. április 22.Palermo, 1887. december 18.) brazil-német festőművész és egyetemi tanár. 1877-1878 táján költözött Dél-Amerikába, ahová hamarosan követte jó barátja, a porosz–francia háborúban megismert Thomas Georg Driendl is.

Életpályája

Egy sikeres asztalos fiaként dolgozott apjával, amikor egy alkalommal a Rauhenzell kastély könyvtárában végett munkájuk során lenyűgöze az ott található művészeti könyvek látványa és úgy döntött, festő szeretne lenni, így Bajorországon keresztül 1868-ban Münchenbe utazott, ahol a Képzőművészeti Akadémia tanulója lett, tanárai Karl von Piloty és Franz Adam irányítása alatt. Bár mélyszegénységben élt, tanulmányait sikeresen befejezte. Ezután rövid ideig a francia-porosz háborúban szolgált, ahol megismerkedett Thomas Georg Driendl festővel, aki később csatlakozott hozzá braziliai útján, majd számos projekten dolgozott is vele.

1872-ben Berlinbe ment, ahol egy jótevő segített neki freskófestészetet tanulni, de még abban az évben elhagyta Berlint, és Olaszország felé vette az irányt. Hosszas Olaszországon, Észak-Afrikán, Szicílián, Spanyolországon, Franciaországon és Anglián, majd Liszabonon keresztül vezető utazásai után úgy döntött, hogy Brazíliába megy, ahova valószínűleg 1877 végén vagy 1878 elején érkezett meg. Rio de Janeiroban telepedett le, és hamarosan egy német bevándorlótársával, akinek festő- és mázolócége volt közös céget alapítottak. Tájképfestészet iránti érdeklődése akkor kezdődött, amikor a közeli farmok (fazendák) tulajdonosai felbérelték ingatlanaik topográfiai képeinek készítésére, amelyeket fényképes precizitással kivitelezett.

1880 és 1881 között, apja halála után rövid időre visszatért Németországba, majd ismét útnak indult; ezúttal kelet felé, Görögországba, Törökországba, Palesztinába és Egyiptomba, végül Korzikai tartózkodása után újra visszatért Brazíliába. Nem sokkal érkezése után régi barátjával, Driendl-lel elvállalták az 1932-ben tűz által elpusztított Liceu Literário Português dekorációinak elkészítését, ezután részt vett a Sociedade Propagadora das Belas Artes kiállításán, ahol bemutatta az általa készített műveket, melyeket korábbi utazásainak élményeként festett. Kiállított műveiért aranyérmet és sok nyilvános dicséretet kapott, aminek eredményeként II. Pedro császár ajánlására kinevezték a császári képzőművészeti akadémia megüresedett katedrájára, miután egyik első dolga a plein-air festészet gyakorlatának bemutatása volt.

Az Akadémia vezetésével szemben tanítási módszertanát illetően folytonos nézeteltérései voltak, melyek miatt 1884-ben lemondott, ekkor néhány tanítványa is vele együtt távozott és megalakították az úgynevezett "Grupo Grimm" csoportot, amelyben sok később nagyon ismertté vált művész is volt, köztük például Giovanni Battista Castagneto és Antônio Parreiras is. A csoport még ez évben megtartotta első kiállítását az Exposição Geral de Belas Artes-en, és közülük többen aranyéremmel is gazdagodtak.

A csoport társulása azonban csak alig több mint egy évig tartott, majd felbomlott, ekkor Grimm Minas Gerais-ba költözött. Itt tartózkodásának egyik kezdeti munkája a sabarai operaház függönyeinek festése volt. Ezután körbejárva a környék kávéültetvényeit, megfestette az ott tapasztalt élet- és munkakörülményeket, valamint az építészeti jellegzetességeket.

Közben tuberkulózist diagnosztizáltak nála, 1887 júniusában, már súlyos betegen összehívta barátait, hogy elbúcsúzzanak. Rövid ideig még bátyjánál maradt Wengenben, majd orvosa tanácsát követve Meranoba, majd gyógyulása érdekében kedvezőbb klímát keresve Palermoba ment. Az ottani kórházban hunyt el, és a közelben temették el.

Galéria

Jegyzetek

  1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. január 1.)

Források

  • Ez a cikk részben, vagy egészben az angol Wikipédia hasonló cikke alapján készült.
  • 1887/1888 – Angelo Agostini: In: Revista Ilustrada (Rio), 447:1887,6 ; 483:1888,6
  • 1888 – Luiz Gonzaga Duque Estrada: A Arte Brasileira. Kessinger Publishing, Rio de Janeiro 2010, ISBN 978-1-167-58247-9.
  • 1909 – Luiz Gonzaga Duque Estrada: In: Kosmos. Rev. artist., cientifica e lit. (Rio), 3, 1909
  • 1916 – L. Freire de Oliveira: Um séc. de pint. Apontamentos para a hist. da pint. no Brasil, Rio
  • 1926 – Antônio Parreiras: A história de um pintor (contada por ele mesmo). (deutsch: Die Geschichte eines Malers (von ihm selbst erzählt)), (portugiesisch)
  • 1934 – Rudolf Herz: Der Maler Georg Grimm von See bei Bühl. Hochvogel, Kempten 1934, S. 33–35.
  • 1934 – Rudolf Herz: Georg Grimm von See bei Bühl. In: Heimat, Oberallgäuer Heimatblätter. 4. Jahrgang, Nr. 2, Kempten, S. 5–7.
  • 1966 – Karl H. Oberacker: Grimm, Georg. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). Band 7, Duncker & Humblot, Berlin 1966, ISBN 3-428-00188-5, S. 82 (Digitalisat).
  • 1969 – Roberto Pontual: Dicionário das Artes Plásticas no Brasil. Rio de Janeiro, S. 251–252.
  • 1974 – Carlos Cavalcanti: Grimm, Jorge. In: Dicionário Brasileiro de Artistas Plásticos. MEC/INL, S. 283–284
  • 1980 – Carlos Roberto Maciel Levy: O Grupo Grimm : Paisagismo Brasileiro no Século XIX. (Die Gruppe Grimm: Brasilianische Landschaftsmalerei im 19. Jahrhundert), Análise critica e biografica de Johann Georg Grimm (1846–1887) e outros, Verlag Ed. Pinakotheke, Rio de Janeiro, Oktober 1980, PPN 266955371 im Weblink BAM (portugiesisch)
  • 1981 – Carlos Roberto Maciel Levy: Antônio Parreiras. Pintor de paisagem, gênero e hist., Rio (portugiesisch)
  • 1982 – Carlos Roberto Maciel Levy: Giovanni Battista Castagneto. O Pintor do mar, Rio (portugiesisch)
  • 1983 – Quirino Campofiorito: História da Pintura Brasileira no Século XIX
  • 1985 – Felix Fereirra: Belas artes. Est. e apreciações. Rio de Janeiro
  • 1988 – José Roberto Teixeira Leite: Dicionário crítico da pintura no Brasil. Rio de Janeiro: Artlivre, 1988.
  • Isabel Sanson Portella: Landschaften : Ein Konzept der Romantik in der brasilianischen Malerei. (archive.org – portugiesisch: Paisagem: um conceito romântico na pintura brasileira – George Grimm.). im Webarchiv
  • Vanda Arantes do Vale: Die brasilianische Malerei des 19. Jahrhunderts – Museum Mariano Procópio. (archive.org – portugiesisch: A pintura Brasileira do Século XIX – Museu Mariano Procópio.). im Webarchiv
  • Laudelino Freire: Jorge Grimm. In: Um Século de Pintura. Röhe, 1916 (portugiesisch, archive.org). im Webarchiv
  • Ana M. T. Cavalcanti: Sitzungsintervalle des akademischen Korps der Kaiserlichen Akademie der schönen Künste zwischen 18883 und 1885. In: Museu D.João VI da Escola de Belas Artes da UFRJ (Hrsg.): Arte Brasileira do Século XIX e Início do XX. Dezenove Vinte (portugiesisch, archive.org [PDF] Originaltitel: Trechos das Atas das sessões do Corpo Acadêmico da Academia Imperial de Belas Artes entre 1883 e 1885.). im Webarchiv
  • Arthur Valle, Camila Dazzi: Bebilderter Katalog der Ausstellung Exposição Geral de Belas Artes von 1884. (archive.org [PDF; 6,7 MB] portugiesisch: Catálogo ilustrado da Exposição Geral de Belas Artes de 1884.). im Webarchiv
  • Kultur-oa