Sárpilis
| Sárpilis | |||
.jpg) | |||
| Református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Tolna | ||
| Járás | Szekszárdi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Figler János (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Jegyző | Dr. Kohány András | ||
| Irányítószám | 7145 | ||
| Körzethívószám | 74 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 564 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 31,89 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 91 m | ||
| Terület | 21,7 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Alföld[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Duna menti síkság[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Sárköz[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 14′ 57″, k. h. 18° 44′ 30″46.249167°N 18.741667°EKoordináták: é. sz. 46° 14′ 57″, k. h. 18° 44′ 30″46.249167°N 18.741667°E | |||
 Sárpilis
Pozíció Tolna vármegye térképén
| |||
| Sárpilis weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sárpilis témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Sárpilis község Tolna vármegyében, a Szekszárdi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Sárpilis Tolna vármegye délkeleti felén, a Gemenc és a Szekszárdi-dombság között helyezkedik el, a Sárköz szívében.Szekszárd (14 km) és Bátaszék (10 km) között fekszik.
Megközelítése
[szerkesztés]Közúton, az ország távolabbi részei felől az M6-os autópályán érhető el a legkönnyebben a település, a sztrádáról a bátaszéki csomópontnál, vagy az Őcsény–Decs–Szekszárd dél-leágazásnál lehajtva. A központján azonban csak az 5113-as út halad keresztül, azon érhető el északi szomszédja, Decs felől éppúgy, mint a térséget átszelő 56-os főútról, Várdombnál keletnek fordulva.
Vonattal a MÁV 46-os számú Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonalán érhető el, melynek egy megállási pontja van itt. Sárpilis-Várdomb megállóhely a központtól bő 1,5 kilométerre nyugatra helyezkedik el, az 5113-as út vasúti felüljárójának déli oldalán, a vonal állomásainak viszonylatában Decs vasútállomás és Bátaszék vasútállomás között. A 2009 decemberi menetrendváltás óta a vonatok már nem állnak meg a megállóhelyen.
Története
[szerkesztés]- Első okleveles említése 1381-ből való, amikor egy határperben merül fel a neve.
- 1572-ben a török adóösszeírók itt egy 21 házból álló „települést” találtak.
- A Rákóczi-szabadságharc idején a falu teljesen elnéptelenedett, elpusztult. Legközelebb a Tolna megyei összeírások alkalmával találkozhattunk a településsel, ahol az összeírók 14 jobbágyot, és két 1724-ben idetelepültet jegyeztek fel.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Erlich János (független)[4]
- 1994–1998: Erlich János (független)[5]
- 1998–2002: Hegedűs János (független)[6]
- 2002–2006: Hegedűs János (független)[7]
- 2006–2010: Hegedűs János (független)[8]
- 2010–2014: Figler János (Fidesz-KDNP)[9]
- 2014–2019: Figler János (Fidesz-KDNP)[10]
- 2019–2024: Figler János (Fidesz-KDNP)[11]
- 2024– : Figler János (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 670 | 690 | 677 | 606 | 561 | 569 | 564 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,6%-a magyarnak, 7,8% cigánynak, 3,4% németnek, 0,3% örménynek mondta magát (21,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 16,7%, református 14,6%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 30,9% (35,4% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 89,7%-a vallotta magát magyarnak, 8,2% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2-0,2% ruszinnak, szlovénnek, lengyelnek és örménynek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 17,1% volt római katolikus, 17,1% református, 0,4% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 37,4% felekezeten kívüli (27,1% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Késő barokk műemlék református templom, felszentelve 1797-ben.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Sárpilis települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 22.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Sárpilis települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Sárpilis települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
- ↑ Sárpilis települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
- ↑ Sárpilis települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
- ↑ Sárpilis települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
- ↑ Sárpilis települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
- ↑ Sárpilis települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
- ↑ Sárpilis települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
- ↑ Sárpilis Helységnévtár
- ↑ Sárpilis Helységnévtár
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Sárpilis az utazom.com honlapján
- Sárpilis-Várdomb vasúti megállóhelye
- Sárpilis története
- Sárpilis egyetlen műemléke, a református templom a Műemlékem.hu-n
- A református templom leírása a község honlapján
