Posár család
Posár család (Pozsár) Komárom vármegyei kihalt birtokos család, mely nevét feltételezhetően egy halfajról (ponty) vette. Állítólag a Koppán nemzetségből származtak.
Nagy Iván közlése szerint, ha nem keszi Péter fiától Marceltől származtatható a család, akkor első ismert őse a 15. századi Marcelházi Posár volt. Az ő két fia (Posár) Miklós és Demeter.
1308-ban Posár György zakalusi (szakállasi) előnevet használt. 1396-ban Pathi Pozsár László felesége Pat részbirtokosa, aki a leánynegyed részét Deák Mihálynak és örököseinek engedte át. 1420-ban Posár Domokos kavai előnevet használt. 1429-ben Zsigmond király megerősíti marcelházi Posár Miklóst Zsitva halastó birtokában. 1431-ben marcelházi Posár Miklós és kavai Posár János szerepelnek a forrásokban.[1] 1444-ben és 1447-ben Posár Miklós pati birtokos.[2] 1447-ben a család marcelházai birtokain osztozkodik. A család kavai ága 1466-ban a kavai Harcsa családdal közösen bírta Vízvár, Kava, Szovád és Bálványszakállas helységeket. 1482-ben Keszegfalva birtokosai. 1485-ben a marcelházi Posár család[3] Mátyás királytól új adományt nyert Marcelházára, Madarra, illetve Path és Gyarmat pusztákra.[4]
1532-ben Nagy-Béla Pozsár János birtoka volt. 1546-ban Pozsár Miklós a marcelháza melletti zsitvai halászattól eltiltja Kakas és Pathi Dömötör fiait, Kürthy Mihály fiát és Wajkay Mihályt. 1559-ben Nádasdy Tamás nádor meghagyta a győri káptalannak, hogy Posár Ambrus és Lukács testvéreket, akik I. Ferdinánd magyar királytól a Komárom vármegyei Keszegfalvára, Szovátra (Závad - Keszegfalva és Gúta között),[5] Véknek egy curiájára és házra, illetve egész Asszonyteleke aliter Machiolara (Dunamocs[6]) királyi adományt nyertek, vezesse be.[7] Ez megtörtént 1560-ban, de a török veszély miatt a statutio és bevezetés Komáromban történt. Ugyanakkor szintén 1560-ban gadóczi Farkas Márton is királyi adományt kapott az említett birtokokra, amiből pereskedés lett a marcelházai Posárok és a Farkasok között a Magyar Királyi Kúria előtt.[8]
Pozsár Lukács halála után birtokát Gyulay Ferenc, majd 1655-ben Sibrik Dániel szerezte meg.[9] A 16. században Madaron Pozsár Menyhért is birtokolt.
Birtokaik
- Bálványos (Keszegfalva-Bálványszakállas)
- Gyarmatpuszta (Gyermely)
- Kava (Komárom)
- Madar
- Marcelháza
- Pat
- Szovád (Keszegfalva-Szőlős)
- Vízvár (Keszegfalva)
Források
- Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest: Ráth Mór. 1857–1868.
- ↑ Fejér 1838, 118-120
- ↑ Fejér György 1838: Authentia et vis probandi diplomatum. In codicis diplomatici coronidem. Budae, 133-134, 145-148
- ↑ Posár Miklós fiai: Mihály és György, valamint Posár Demeter fia: Gáspár
- ↑ DLDF 24520; Teleki József: Hunyadiak kora Magyarországon VI, 170/175; XII. Pest, 277, 278, 280; Gyulai Rudolf 1890: Komárom vármegye és város történetéhez. In: A Komárom-Vármegyei és Komárom Városi Történeti és Régészeti Egylet jelentése 4, 59.
- ↑ Vö. Gyulai 1890, 74.
- ↑ Vö. Gyulai 1890, 62
- ↑ Kaprinai gyűjtemény, A sorozat - 16. kötet/37, p. 137-140 1559. december 16.
- ↑ Nedeczky Gáspár 1891: A Nedeczky család. Budapest, 178, 185.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Komárom vármegye és Komárom sz. kir. város
További információk
- Csánki Dezső 1897: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában III, 531
- (Alapi Gyula) 1932: A csallóközi halászat történetéhez. Komáromi Lapok
- 1943 A nagykállói Kállay-család levéltára I. Budapest, 47
- Kázmér Miklós 1993: Régi magyar családnevek szótára XIV-XVII. század. Budapest, 872