Vármegyeszékhely

A vármegyeszékhely az a település, amelyet a vonatkozó jogszabály a vármegye (korábban megye) székhelyeként kijelöl. Itt működnek a vármegye önkormányzatának szervei és általában az egy megyére kiterjedő illetékességű egyéb szervek is.

Magyarország vármegyéinek nevét és székhelyét 1990 óta a 67/1990. (VIII. 14.) országgyűlési határozat szabályozza, míg a vármegyeszékhely esetleges áthelyezésének szabályait 2011 óta a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 125. § (4) bekezdés.

Története

A királyi vármegyék eredetileg egy-egy vár körül szerveződtek, tehát természetes módon e vár egyben a székhelyük is volt. A nemesi vármegyék azonban szervezeti és működési tekintetben teljes belső autonómiát élveztek, így székhelyeik kérdése nem volt a törvényhozás tárgya egészen 1723-ig, amikor viszont az 1723:LXXIII. tc. előírta a megyék számára, hogy állandó székhelyet jelöljenek ki, de annak kiválasztásáról továbbra is maguk döntöttek.

A kiegyezés után az önkormányzat szabadsága ebben a tekintetben is folyamatosan szűkült: először az 1876-os megyerendezéskor (1876:XXXIII. tc.) határozták meg törvényben az átszervezés által érintett megyék székhelyeit, majd ugyanez történt a trianoni békeszerződés után az 1923-as megyerendezéskor (1923. évi XXXV. tc.). Az 1938 és 1941 között Magyarországhoz visszacsatolt területeken az Országgyűlés felhatalmazása alapján a kormány intézkedett a közigazgatási beosztásról, így a megyeszékhelyek kijelöléséről is. Mindezek következtében 1944 végére a mai országterületen a megyék mintegy felének maradt beleszólása saját székhelyének kijelölésébe. Végül 1945-ben az Ideiglenes Nemzetgyűlés az ország teljes területére kiterjesztette a közigazgatási beosztás rendezésére vonatkozó általános felhatalmazást a Ideiglenes Nemzeti Kormány számára. Azóta a helyzet abban az értelemben változatlan, hogy a megyeszékhelyet nem az érintett megye, hanem valamely központi szerv jelöli ki, bár a vonatkozó jogforrás időszakonként változott; 1990 óta országgyűlési határozat rendelkezik a megyék nevéről és székhelyéről.

A 2012-től hatályos alaptörvény 11. módosításával a „vármegye” elnevezés mellett törvénymódosításokkal és kormányrendeletekkel a „vármegyeszékhely” elnevezést is bevezették.

Magyarország vármegyeszékhelyei

• Békéscsaba (Békés)
• Budapest (Pest)
• Debrecen (Hajdú-Bihar)
• Eger (Heves)
• Győr (Győr-Moson-Sopron)
• Kaposvár (Somogy)
• Kecskemét (Bács-Kiskun)
• Miskolc (Borsod-Abaúj-Zemplén)
• Nyíregyháza (Szabolcs-Szatmár-Bereg)
• Pécs (Baranya)
• Salgótarján (Nógrád)
• Szeged (Csongrád-Csanád)
• Szekszárd (Tolna)
• Székesfehérvár (Fejér)
• Szolnok (Jász-Nagykun-Szolnok)
• Szombathely (Vas)
• Tatabánya (Komárom-Esztergom)
• Veszprém (Veszprém)
• Zalaegerszeg (Zala)

További információk

• 67/1990. (VIII. 14.) OGY határozat a Magyar Köztársaság megyéiről, a megyék nevéről és székhelyéről (Wolters Kluwer jogtár, Hozzáférés: 2020. július 7.)
• 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól (Wolters Kluwer jogtár, Hozzáférés: 2020. július 7.)