Austerlitzi csata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az austerlitzi csata vagy más néven a Három császár csatája, a harmadik koalíció elleni háború első ütközete, Napóleon legfényesebb győzelmeinek egyike. Napóleon a csatában legyőzte a névlegesen Kutuzov vezette orosz-osztrák hadsereget.
Előzmények
Miután a francia csapatok 1805. november 13-án bevonultak Bécsbe a szövetséges orosz-osztrák csapatokat tovább üldözték Morvaországba. I. Sándor orosz cár megérkezésével a csapatok irányítása kikerült Kutuzov kezéből. A szövetségesek úgy döntöttek, hogy Napóleonnal Austerlitztől (ma Slavkov u Brna, Csehország) nyugatra ütköznek meg, ezért elfoglalták a Pratzen-fennsíkot, amelyet Napóleon szándékosan ürített ki, hogy ezzel csapdát állítson az ellenségnek.
A csata
A szövetségesek 40 000 emberrel indították meg a fő támadásukat a délen elhelyezkedő francia jobbszárny ellen, azzal a szándékkal, hogy azt elvágják Bécstől. Miközben Davout marsall 10 500 főnyi hadteste makacs ellenállást tanúsított ezzel a támadással szemben, és visszaverte a melléktámadást, amelyet a szövetségesek intéztek az északi szárny ellen, Napóleon Soult marsallt 20 000 gyalogossal megindította a domboldalnak, hogy a Pratzen-fennsíkon felálló gyenge szövetséges középhadat összezúzza. Soult elfoglalta a fennsíkot és meg is tartotta a szövetségesek visszafoglalási kísérleteivel szemben annak a 25 000 főnyi erősítésnek köszönhetően, amit Napóleon küldött neki a tartalékból. A szövetséges erőket csakhamar kettészakították és a fennsíktól északra és délre is nagy erőkkel támadást indítottak. Ez ahhoz vezetett, hogy a szövetséges haderőt megfutamították.
Eredményei
A szövetségesek jelentős veszteségeket szenvedtek. A hadsereg maradékát a franciák szétszórták. Két nappal később I. Ferenc osztrák császár beleegyezett a hadicselekmények beszüntetésébe és megegyezett I. Sándor cárral, hogy visszavonja hadseregét Oroszországba. Végül Ausztria kénytelen volt békét kötni Franciaországgal (Pozsonyi béke), Oroszország pedig egy ideig nem vehetett részt a Franciaország elleni szövetségben.
-
A francia (kék) és szövetséges (vörös) csapatok elhelyezhedése 1805. december 1-jén 1800-kor -
A hadihelyzet 1805. december 2-án 0900-kor -
A hadihelyzet 1805. december 2-án 1400-kor
Lásd még
