Partyizanszk
Partyizanszk (Партизанск, 1937-1972 között Szucsan) város Oroszország Tengermelléki határterületén, közigazgatásilag városkörzet, melyhez 4 község tartozik. Területe 1288 km², lakossága 43,7 ezer fő (2002), népsűrűsége 34 fő/km². A Partyizanszkaja (Szucsan) völgyében fekvő barnaszénmedence központja, bányaváros. Vlagyivosztoktól vasúton 164, országúton 236 km-re fekszik keleti irányban.
Története
A területen először 1883-ban találtak szenet, ezután kutatásokat folytattak 1888-1893 között. A szénre a Vlagyivosztokban állomásozó flotta ellátásához volt égető szükség. Az első bányásztelepülés 1896-ban létesült Szucsanszkij Rudnyik (Сучанский Рудник) néven és a folyóról kapta a nevét. A bányák szakszerű kiépítése 1900-tól vette kezdetét, amikor Gorlovkából bányászok és bányamérnökök érkeztek. Új bányák sorát nyitották meg 1905-1914 között, a település azonban kaotikusan fejlődött. 1918-1922 között a környéken erős partizántevékenység folyt a japán megszállók ellen (ezért kapta később a Partyizanszk nevet). A bányásztelepülések közigazgatási egyesítésével 1932-ben jött létre Szucsan város. 1933-1937 között a Gamarnik nevet viselte, a Vörös Hadsereg egy vezető komisszárja után (akit 1937-ben a nagy terror során kivégeztek). 1935-ben épült meg az a vasúti szárnyvonal, amely a várost összekötötte Vlagyivosztokkal. 1972-ben kapta mai nevét.
