Ugrás a tartalomhoz

Páros gráf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen D'ohBot (vitalap | szerkesztései) 2009. szeptember 4., 11:27-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Bot: következő módosítása: ru:Двудольный граф)
Példa egy páros gráfra

Akkor nevezünk egy gráfot párosnak, ha csúcsainak halmazát fel tudjuk úgy osztani egy és halmazra, hogy az összes -beli élre teljesül, hogy az egyik végpontja -ban van, a másik pedig -ben. Egy páros gráfot következőképpen jelölünk: .

Páros gráf minden részgráfja is páros. Minden fa páros gráf.

Teljes páros gráfnak nevezünk egy olyan páros gráfot melyben minden -beli pont össze van kötve minden -beli ponttal. Jelölés: , ahol és .

Szükséges és elégséges feltétel

Egy gráf akkor és csak akkor páros, ha minden -beli kör páros hosszúságú.

Bizonyítás

Az első irány nyilvánvaló, ugyanis ha egy kör a páros gráfban, akkor pontjai alternálnak és között. Tehát világos hogy -nek páros sok csúcsa van.

A másik irányhoz megmutatjuk, hogy ha minden köre páros sok pontból áll, akkor meg tudunk adni megfelelő és halmazokat. Tekintsünk egy tetszőleges pontot a gráfban. Ezt rakjuk -ba. Most, minden szomszédját rakjuk -be, és az összes olyan -beli pont szomszédját amelyet még nem helyeztünk el, rakjuk -ba. Ezt folytassuk amíg minden pontot el nem helyeztünk -ba vagy -be. Ez az algoritmus azért lesz jó, mert ha egy halmazban lenne két szomszédos csúcs, akkor a gráfban lenne páratlan kör is, ez viszont ellentmondás.

2. Tétel

Minden páros gráf perfekt.

Bizonyítás

Egy páros gráfnak minden feszített reszgráfja is páros gráf, ezért elég belátni, hogy minden páros gráfra . Ez triviálisan igaz, ugyanis egy páros gráf háromszögmentes, s ha legalább egy éle van akkor és . Ha nincs éle a gráfnak, akkor pedig .

Lásd még

Hivatkozások

  • Katona Gyula - Recski András - Szabó Csaba: A Számítástudomány alapjai. Typotex Kiadó, 2006. ISBN 963-9664-19-7