Asteridae

Asteridae
	Mezei iringó
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Superasteridae;
Csoport:	Asteridae;
Szinonimák
	Asterids (APG)
Főbb kládok
	Cornales; Ericales; Euasterids Lamiids Icacinales Metteniusales Garryales Gentianales Solanales Boraginales Vahliales Lamiales Campanulids Aquifoliales Escalloniales Asterales Bruniales Apiales Paracryphiales Dipsacales;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Asteridae témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Asteridae témájú kategóriát.

A nyomtatható változat már nem támogatott, és hibásan jelenhet meg. Kérjük, frissítsd a böngésződ könyvjelzőit, és használd a böngésző alapértelmezett nyomtatás funkcióját.

Ez a botanikai szócikk már figyelembe veszi a 2016-ban megjelent APG IV-rendszert a rendszertani részek tárgyalásakor.

Az Asteridae a zárvatermők egy csoportja. A hagyományos rendszertanok (pl. Cronquist-rendszer, Tahtadzsján-rendszer) a kétszikűek osztályának egy alcsaládjaként tartják számon. Az Angiosperm Phylogeny Group rendszertanaiban, így a legkorszerűbb APG IV-rendszerben is az asterids névvel jelzett kládnak feleltethető meg.

13 rend 100-nál több családjába sorolt mintegy 65 000 faj tartozik ide,^[1] mások szerint több mint 90 000.^[2]

Becslések szerint a csoport a kréta időszakban jelent meg, 128-107 millió évvel ezelőtt.^[3]^[4]

Az asterid klád monofiletikus voltát a molekuláris genetikai szintű apomorfiákon (rbcL- és 18S rNDS-szekvenciák) túl morfológiai azonosságok is támogatják. Ilyen az egyrétegű, vastag integumentum (ez a jelleg máshol is előfordul); a vékony falú makrosporangium ('tenuinucellate' állapot). Az endospermium többnyire celluláris, a pollenszemek 3 sejtet tartalmaznak. Többségükre jellemző a lágyszárúság, a forrt párta (ez is előfordul máshol), az egyik porzókör hiánya, a hímnős, rovarporozta virág.^[2]

Jellemző másodlagos anyagcseretermékeik az iridoidok, indol- és szteroidalkaloidok, poliacetilének és szeszkviterpén-laktonok.^[5]

Rendszerezés

Az asterids klád kladogramja az APG IV-rendszer szerint:

asterids

	Dipsacales

	Paracryphiales

	Boraginales

	Gentianales

	Vahliales

	Lamiales

	Solanales

Az asterids és a rosids kládok együtt alkotják a valódi kétszikűek két legnagyobb csoportját. A legtöbb ide tartozó taxon megfelel az 1981-es Cronquist-rendszer Asteridae alosztályának, vagy a korábbi rendszerek Sympetalae Tetracyclicae („forrtszirmú-négykörös”) fejlődési szintjének.

Jegyzetek

↑ Michael J Donoghue, Richard H Ree and David A Baum (1998), "Phylogeny and the evolution of flower symmetry in the Asteridae", Trends in Plant Science 3 (8): 311-317, doi:10.1016/S1360-1385(98)01278-3, <http://hengduan.huh.harvard.edu/~rree/reprints/Donoghue_et_al-1998-TPS.pdf>
↑ ^a ^b Podani János. A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana (2003). ISBN 963 463 632 2 , 166. oldal
↑ Kåre Bremer, Else Marie Friis and Birgitta Bremer (2004), "Molecular Phylogenetic Dating of Asterid Flowering Plants Shows Early Cretaceous Diversification", Systematic Biology 53 (3): 496-505, doi:10.1080/10635150490445913, <http://www.bergianska.se/pub/publikationer/Bremer/BremerK_etal_AsteridsAge_2004.pdf>. Hozzáférés ideje: 2010-04-11 Archiválva 2011. december 30-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2011. december 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 11.)
↑ Michael J. Sanderson, Jeffrey L. Thorne, Niklas Wikström and Kåre Bremer (2004), "Molecular evidence on plant divergence times", American Journal of Botany 91 (10): 1656–1665, doi:10.1080/10635150490445913, <ftp://statgen.ncsu.edu/pub/thorne/mypapers/SandersonAJB05.pdf>^{[halott link]}
↑ A. Bresinsky, Ch. Körner, J. W. Kadereit, G. Neuhaus, U. Sonnewald: Strasburger – Lehrbuch der Botanik. 36. Auflage, Spektrum Akademischer Verlag, Heidelberg 2008. ISBN 978-3-8274-1455-7, S. 900ff.

Források

Podani János. A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana (2003). ISBN 963 463 632 2
Asterids in Stevens, P. F. (2001 onwards). Angiosperm Phylogeny Website. Version 7, May 2006.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Michael J Donoghue, Richard H Ree and David A Baum (1998), "Phylogeny and the evolution of flower symmetry in the Asteridae", Trends in Plant Science 3 (8): 311-317, doi:10.1016/S1360-1385(98)01278-3, <http://hengduan.huh.harvard.edu/~rree/reprints/Donoghue_et_al-1998-TPS.pdf>

[podani166-2] Podani János. A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana (2003). ISBN 963 463 632 2 , 166. oldal

[3] Kåre Bremer, Else Marie Friis and Birgitta Bremer (2004), "Molecular Phylogenetic Dating of Asterid Flowering Plants Shows Early Cretaceous Diversification", Systematic Biology 53 (3): 496-505, doi:10.1080/10635150490445913, <http://www.bergianska.se/pub/publikationer/Bremer/BremerK_etal_AsteridsAge_2004.pdf>. Hozzáférés ideje: 2010-04-11 Archiválva 2011. december 30-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2011. december 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 11.)

[4] Michael J. Sanderson, Jeffrey L. Thorne, Niklas Wikström and Kåre Bremer (2004), "Molecular evidence on plant divergence times", American Journal of Botany 91 (10): 1656–1665, doi:10.1080/10635150490445913, <ftp://statgen.ncsu.edu/pub/thorne/mypapers/SandersonAJB05.pdf>^{[halott link]}

[Strasburger36-5] A. Bresinsky, Ch. Körner, J. W. Kadereit, G. Neuhaus, U. Sonnewald: Strasburger – Lehrbuch der Botanik. 36. Auflage, Spektrum Akademischer Verlag, Heidelberg 2008. ISBN 978-3-8274-1455-7, S. 900ff.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]