Csupaszfülű mitu
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Vadon kihalt      
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Pauxi mitu (Jacquin, 1784) | ||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Csupaszfülű mitu témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Csupaszfülű mitu témájú kategóriát. |
A csupaszfülű mitu (Pauxi mitu) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a hokkófélék (Cracidae) családjába tartozó faj.
Rendszerezés
Besorolása vitatott, az újabb kutatások helyezték ebbe a nembe, egyes rendszerezők a Mitu nembe sorolják Mitu mitu néven, de rakják a Crax nembe is Crax mitu néven.
Előfordulása
Brazíliában, az Amazonas-medencében (Alagoas és Pernambuco államokban) honos, de a faj a Természetvédelmi Világszövetség listája szerint vadon már kihalt.
Megjelenése
Testhossza 83–89 centiméter. Vaskos fején tollbóbitát visel. Rövid horgas csőre, zömök teste és erős lába van.
Életmódja
Gyümölcsöket, rügyeket, leveleket és rovarokat fogyaszt, melyeket a földről szed össze.
Szaporodása
A fák sűrű lombja közé rakja gallyakból készített fészkét.
Természetvédelmi helyzete
A faj 1648-as felfedezésétől egészen 1951-ig csak a Pernambuco államban elejtett típuspéldány alapján volt ismert a tudomány számára. Óriási ornitológiai szenzáció volt, amikor 1951-ben az Alagoas állambeli Miguel dos Campos környékén újra felfedezték. A madár már akkor is nagyon ritka volt, az 1960-as és az 1970-es évekből kevesebb mint 20 példány adata ismert csupán. Az utolsó vadon élő két példány tetemét 1984-ben találták meg. Azóta nem bukkantak több egyedre, bár állítólag még 1988-ban láttak példányokat. A Természetvédelmi Világszövetség 1994 óta „vadon kihalt” fajként tartja nyilván. A fajnak a vadonból való kihalásáért a mértéktelen vadászat és az élőhelyén jelentkező nagy arányú erdőirtás a felelős.
Az, hogy a faj egyáltalán fennmaradhatott annak köszönhető, hogy Pedro Mario Nardelli, brazil tudós 1979-ben négy madárral tenyészprogramot indított a Rio de Janeiro állambeli Nilópolis közelében levő telephelyén. A madarak száma lassan emelkedik, 1993-ban 34, míg 2000-ben már 44 egyed élt ott. Ez a fajnak a világpopulációja.
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. október 2.)
- EUR-Lex - magyar neve
- Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. október 2.)
- Integrated Taxonomic Information System besorolása szerint Mitu mitu'. (Hozzáférés: 2010. október 2.)
- BirdLife International
