Filoviridae
 | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Marburgvírus elektronmikroszkópos képe
| ||||||||||||
| Vírusbesorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
| genus | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Filoviridae témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Filoviridae témájú kategóriát. |
A Filoviridae a vírusok egyik rendszertani családja, az ide tartozó fajok a filovírusok. Nevüket megnyúlt, fonálszerű (a latin filum fonalat jelent) alakjukról kapták. Genomjuk egyszálú, negatív-szenz RNS-ből áll. A filovírusok a legnagyobb ismert RNS-vírusok közé tartoznak.[1] A család tagjai közül közismertek az ebolavírusok és a marburgvírus, mivel az ember számára gyakran halálos kimenetelű, vérzéses lázzal járó megbetegedést okoznak. Az ebolavírus-járványok Afrikában néhány évente, rendszeresen megjelennek.
Az első filovírust (a marburgvírust) 1967-ben fedezték fel. A Filoviridae családot 1982-ben állították fel, de összetétele az évek folyamán az ismeretek gyarapodásával sokszor változott. A 2021-es állapot szerint a családba 6 nemzetség és 11 faj tartozik; a nemzetségek közül csak kettőnek a tagjai humán kórokozók, a többiek gazdaállatai a denevérek, illetve a halak. Az ebolavírusok közé tartozó restonvírus majmokat, illetve sertéseket fertőz.
Jellemzőik
A filovírusok virionja többnyire hosszú, vékony, fonalszerű vagy néha pálcika alakú. A fonálalak igen hajlékony. Hossza 1000-14000 nm között változhat, míg átmérőjük 60-80 nm. Lipidburokkal rendelkeznek, amibe sűrűn beágyazódnak a gazdasejthez való kapcsolódást biztosító felszíni glikoproteinek. A genom egyszálú, negatív-szenz RNS, amelyen 7-10 gén található (a termelődő fehérjék száma az alternatív splicing miatt ennél több lehet).
A gazdasejthez való kapcsolódás után a virion endocitózissal kerül a sejt belsejébe, ahol a vírus lipidburka fuzionál az endoszóma membránjával és a nukleokapszid bekerül a citoplazmába. A virális RNS-polimeráz a géneket külön-külön (szekvenciálisan) írja át, mindegyiket "cap"-pel és poli-A farokkal látja el, hogy a sejten belül mRNS-ként funkcionálhassanak. Ha elég vírusfehérje készült, a polimeráz teljes pozitív-szenz RNS-, majd arról negatív-szenz vírusgenomot készít. Ezután negkezdődik az új virionok összeállítása, amelyek bimbózással hagyják el a gazdasejtet.[2]
Előfordulásuk
A család tagjai közül a marburgvírus és az ebolavírusok hat faja közül öt fertőzi meg az embert; a betegség általában igen heves lefolyású és a mortalitás magas.
A marburgvírus Afrikából származik, Ugandában, Nyugat-Kenyában és talán Zimbabwében fordul elő. További terjedése nem zárható ki. Európában először 1967-ben észlelték, innen származik a filovírusok első leírása.
Az ebolavírusok öt faját felfedezésük helyéről nevezték el. Valamennyi igen súlyos, vérzéses lázzal járó betegséget okoz az emberben. A hatodik faj, a restonvírus a Fülöp-szigeteken található, ahol a helyi majomfajokban okoz fatális kimenetelű megbetegedéseket, de az emberre nem veszélyes.[3]
A Cuevavirus nemzetségbe tartozó egyetlen fajt, a Lloviuvírust észak-spanyolországi denevérekből írták le 2011-ben. Ezt követően, egy 2016 és 2020 között végzett kutatás során Magyarországon is kimutatták Hosszúszárnyú denevérekben.[4] Ezidáig ez az egyetlen európai faja a családnak.
A Striavirus és Thamnovírus nemzetséget 2018-ban fedezték fel kínai halakban, mindkettőhöz egy-egy faj tartozik (a Xilang-striavírus, illetve a Huangcsiao-tamnovírus).
Rendszertanuk
| Nemzetség | Formális név | Név (angol rövidítés) |
|---|---|---|
| Cuevavirus | Lloviu cuevavirus* | Lloviuvírus (LLOV) |
| Dianlovirus | Mengla dianlovirus | Menglavírus (MLAV) |
| Ebolavirus | Bombali ebolavirus | Bombalivírus |
| Bundibugyo ebolavirus | Bundibugyovírus (BDBV) | |
| Reston ebolavirus | Restonvírus (RESTV) | |
| Sudan ebolavirus | Szudánvírus (SUDV) | |
| Taï Forest ebolavirus | Taï Forest-vírus (TAFV) | |
| Zaire ebolavirus* | Zaire-ebolavírus (EBOV) | |
| Marburgvirus | Marburg marburgvirus* | Marburgvírus (MARV) |
| Striavirus | Xilang striavirus* | Hszilang-striavírus |
| Thamnovirus | Huangxiao thamnovirus* | Huangcsiao-tamnovírus |
- típusfaj
Források
- Mahy B.W.J.: Encyclopedia of Virology, 3rd ed, Academic Press, 2008, ISBN 9780123739353
Jegyzetek
- ↑ Herbert Hof, Rüdiger Dörries: Duale Reihe: Medizinische Mikrobiologie. 3. Auflage. Thieme Verlag, Stuttgart 2005, ISBN 978-3-13-125313-2
- ↑ Filoviridae ViralZone
- ↑ J. Maruyama, H. Miyamoto u. a.: Characterization of the envelope glycoprotein of a novel filovirus, lloviu virus. In: Journal of Virology. Band 88, Nr. 1, Januar 2014, S. 99–109, ISSN 1098-5514.
- ↑ „Isolation of infectious Lloviu virus from Schreiber's bats in Hungary”. PMID 35361761.
- ↑ International Committee on Taxonomy of Viruses
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Filoviridae című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
