Ibafa
| Ibafa | |||
 | |||
| katolikus templom a faluközpontban | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Szigetvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Gondos Róbert (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7935 | ||
| Körzethívószám | 73 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 177 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 7,78 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 29,3 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 09′ 18″, k. h. 17° 54′ 59″46.154889°N 17.916489°EKoordináták: é. sz. 46° 09′ 18″, k. h. 17° 54′ 59″46.154889°N 17.916489°E | |||
 Ibafa
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |||
| Ibafa weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ibafa témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Ibafa (németül: Iwafa[3]) község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.
Fekvése
A Dunántúli-dombságban, a Zselic keleti dombjai közt, Szigetvártól északkeletre, Horváthertelendtől délre, Almáskeresztúrtól északkeletre, Almamelléktől keletre fekvő zsáktelepülés.
Megközelítése
Közúton a 67-es főútról Szentlászlónál leágazó 66 117-es úton érhető el, 9,1 kilométer után. A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.
Története
A falu első okleveles említése 1425-ből származik. Eredetileg birtokosa után, mely feltehetően német személynévből alakulhatott ki, Ibafalvának nevezték. A szigetvári vár 1566-os eleste után bekövetkezett török hódoltság alatt a falu hamar elnéptelenedett. A 18. század közepén horvátok, később németek telepedtek le.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1990: Arnold Péterné (független)[4]
- 1991–1994: Gyetvai József (független)[5]
- 1994–1998: Gyetvai József (független)[6]
- 1998–2002: Benes László (független)[7]
- 2002–2006: Benes László (független)[8]
- 2006–2010: Benes László (független)[9]
- 2010–2014: Benes László (független)[10]
- 2014–2019: Benes László (független)[11]
- 2019–2024: Benes László (független)[12]
- 2024– : Gondos Róbert (független)[1]
A településen 1991. január 6-án időközi polgármester-választást tartottak,[5] mert a rendszerváltás utáni első, 1990 őszén megválasztott faluvezető leköszönt posztjáról. Arnold Péternét ugyanis az összeférhetetlenségi szabályok döntési helyzet elé állították: vagy a biztos állást jelentő tsz-elnöki munkáját választja, ami mellett csak társadalmi megbízatású polgármesterként tevékenykedhet, vagy főállásban vezeti a községet a következő választásig.[13] Az időközi választásra az alpolgármester és egy vállalkozó jelöltette magát, de utóbbi a választás napja előtt visszalépett, így a lakosok csak egyetlen jelöltre szavazhattak.[14]
Az önkormányzat címe: 7935, Ibafa, Kossuth utca 4., telefonszáma 73/554-033, faxszáma 73/554-034, e-mail címe: polgarmester@ibafa.hu.
Egyházi közigazgatás
A Pécsi egyházmegye (Pécsi püspökség) Szigetvári Esperesi Kerületébe tartozik. Önálló plébániával rendelkezik. A plébániatemplom védőszentje Szentháromság. Az ibafai plébániához tartozik filiaként Horváthertelend, Csebény, Korpád és Szabás.
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 235 | 238 | 233 | 194 | 194 | 185 | 175 | 177 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,4%-a magyarnak, 2,2% cigánynak, 1,3% németnek, 0,4% örménynek mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39%, református 4,8%, felekezeten kívüli 36,8% (19,3% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 80,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% németnek, 0,5% cigánynak, 11,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,9% volt római katolikus, 4,9% református, 1,1% egyéb keresztény, 16,8% felekezeten kívüli (57,8% nem válaszolt).[16]
Természeti értékek
- Liki-forrás
- Platánfa
Nevezetességei
- Római katolikus (Szentháromság-) templom: 1865-ben épült.
- Kőkeresztek
- Alpár János szobra
- Millenniumi kopjafa rovásfelirattal
- Világháborús emlékmű
- Pipamúzeum
- Iba vitéz várának földsáncai
Pipamúzeum
A hagyomány szerint Hangai (Schreier) Nándor, aki 1864 és 1905 között volt a falu plébánosa, szeretett pipázni. Ez adta az ötletet barátjának, Roboz Istvánnak (kaposvári törvényszéki vizsgálóbíró, vármegyei tiszti főjegyző, újságíró, költő, a Somogy c. hetilap szerkesztője) a nyelvtörő-mondóka megírásához: „Az ibafai papnak fapipája van, tehát az ibafai papi pipa papi fapipa.”
Ennek a mondókának a felhasználásával írta később Komjáthy Károly 1931-ben az Ipafai lakodalom című háromfelvonásos operettjét, viszont az akkori plébánosnak, Sarlós Ferencnek nem volt pipája, ezért a hívek megajándékozták egy szép fapipával 1934-ben, amelyet Gerber Béla iparművész faragott, és amelyet a templom és a falu búcsúján adtak át.[17] Ez indította el a hagyományt és a pipák gyűjtését, majd a Janus Pannonius Múzeum 1968-ban egy pipatörténeti kiállítást hozott létre Ibafán. Jelenlegi formáját az 1989-es újrarendezés során kapta.
A pipagyűjteményen kívül megtalálhatók egyéb dohányzással kapcsolatos kellékek, mint például: pipatömők, díszes dohány-, cigaretta- és gyufatartók. Többek között:
- az 1849-es alföldi pipafej, melyen Kossuth-címer látható;
- egy 1865-ben készült pipa, melyen Deák Ferenc reformpolitikus portréja fedezhető fel;
- Károlyi Mihály miniszterelnök pipája (1919-ből)
Képek
-
Római katolikus templom -
Világháborús hősök emléktáblái a templom falán -
Rovásfeliratos kopjafa -
Kőkereszt (1935) -
Világháborús emlékmű -
Iba vitéz várának földsáncai
Jegyzetek
- ↑ a b Ibafa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 6.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyar települések német nevei Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013. május 26.)
- ↑ Ibafa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ a b „Van már polgármestere Ibafának és Baksának”, Új Dunántúli Napló, Hungaricana, 1991. január 7., 1. oldal (Hozzáférés: 2020. június 27.) (magyar nyelvű)
- ↑ Ibafa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
- ↑ Ibafa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
- ↑ Ibafa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
- ↑ Ibafa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
- ↑ Ibafa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 11.)
- ↑ Ibafa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2015. szeptember 3.)
- ↑ Ibafa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 31.)
- ↑ „Időközi választások három községben”, Új Dunántúli Napló, Hungaricana, 1991. január 3., 2. oldal (Hozzáférés: 2020. június 27.) (magyar nyelvű)
- ↑ „Időközi választások”, Új Dunántúli Napló, Hungaricana, 1991. január 5., 4. oldal (Hozzáférés: 2020. június 27.) (magyar nyelvű)
- ↑ Ibafa Helységnévtár
- ↑ Ibafa Helységnévtár
- ↑ Tokár Tamás Zalán: Az ibafai pap és fapipája
További információk
- Ibafa hivatalos honlapja
- Ibafa térképe Archiválva 2014. április 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
