Ugrás a tartalomhoz

Lawrence Kohlberg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A nyomtatható változat már nem támogatott, és hibásan jelenhet meg. Kérjük, frissítsd a böngésződ könyvjelzőit, és használd a böngésző alapértelmezett nyomtatás funkcióját.
Lawrence Kohlberg
Született1927. október 25.[1][2][3][4]
Bronxville
Elhunyt

Winthrop
Állampolgárságaamerikai
Foglalkozása
  • pszichológus
  • egyetemi tudós/kutató
  • szakíró
  • filozófus
  • pedagógus
Iskolái
Halál okafulladás
Sablon • Wikidata • Segítség

Lawrence Kohlberg (Bronxville, New York, 1927. október 25. – Boston, Massachusetts, 1987. január 19.) zsidó származású amerikai pszichológus, a New York-i Bronxwille-ben született, a Chicagói Egyetem és a Harvard professzoraként is tevékenykedett. Kutatásaiban az erkölcsi neveléssel és érveléssel foglalkozott, ő írta le a legismertebb erkölcsi fejlődési szakaszok elméletét. Követője volt Jean Piaget kognitív fejlődési elméletének. Kohlberg munkájában Jean Piaget elgondolásait tükrözte vissza és terjesztette ki, ezzel új tereket nyitva az erkölcsi fejlődés témakörének a pszichológiában. Olyan kutatók, mint Elliot Turiel vagy James Rest reagáltak Kohlberg munkájára. Kohlberg a 20. század harminc legkiemelkedőbb pszichológusainak egyike.[6]

Az erkölcsi fejlődés szakaszai

Az 1958-as disszertációjában Kohlberg már megírta azt, amit ma Kohlberg erkölcsi fejlődési szakaszainak nevezünk.[7] Ezen szakaszok megfelelően kigondolt szintjei megmagyarázzák az erkölcsi érvelést. Kohlberg ezt az elméletét a Chicagói Egyetemen folytatott tanulmányai során dolgozta ki. Jean Piaget munkássága és a gyerekek elbűvölő reakciói inspirálták az erkölcsi dilemmák megalkotásában.[8] Kohlberg javasolta a „szókratészi” erkölcsi fejlődés alkalmazását és megerősítette Dewey ötletét, miszerint az oktatás során a fejlődés a cél. Körvonalazta azt is, hogy a tanárok tudattalanul is befolyásolják a gyermekek erkölcsi fejlődését. Valamint megfogalmazta, hogy a közoktatási intézményekben a morális fejlődés összeegyeztethető az iskolai szabályzattal.[9]

Elmélete tartalmazza a morális érvelést, amely erkölcsi viselkedésen alapszik, ennek hat fejlődéstanilag és szerkezetileg elkülöníthető szakasza van – minden szakasz eggyel kielégítőbb választ ad az erkölcsi dilemmákra az előző szintnél.[10] Tanulmányaiban Kohlberg követte az erkölcsi ítéletek fejlődését, amelynek hátterében Piaget korábbi tanulmányai állnak. Piaget[11] szintén logikai és erkölcsi fejlődés alapján különítette el egymástól a szerkezeti szakaszokat. Ennek az alapján úgy határozta meg, hogy az erkölcsi fejlődés folyamata elsősorban az igazságon keresztül bontakozik ki, és ez a fejlődés egy egész életen át folytatódik; még ha ez a dialógus számos kutatás filozófiai következménye is.[12][13]

Kohlberg a morális érveket a morális dilemmák segítségével mutatta be. Miután kategorizálta és osztályozta a válaszban adott okokat, hat különálló szakaszt különböztetett meg, amit további három szintre bontott: pre-konvencionális, konvencionális és poszt-konvencionális szint.[14][15][16] Minden szint két szakaszt tartalmaz. Ezek a szakaszok nagy mértékben befolyásoltak másokat, és hasznosította őket, például James Rest a Kimenet Meghatározó Teszt (Defining Issues Test) során, 1979-ben.[17]

Halála

Kohlberget egy trópusi parazita támadta meg 1971-ben a belizei interkulturális munkája során, aminek eredményeként depresszióval és fizikai fájdalmakkal küzdött hátralévő életében. 1987. január 19-én a Massachusetts-i kórházból, ahol kezelték egy napos eltávozást kért, és állítólag úgy követett el öngyilkosságot, hogy a mélybe vetette magát a bostoni kikötőbe.

Magyarul

Lawrence Kohlbergnek az igazságosságra vonatkozó ítéletek hat szakaszáról írt tanulmánya bekerült egy fejlődéslélektani egyetemi olvasókönyvbe 1997-ben.[18]

Angol és német nyelven kiadott munkái magyar közkönyvtárakban (válogatás)

  • Programs of early education : The constructivist view / Rheta DeVries with Lawrence Kohlberg. New York, 1987 London : Longman. 423 p. ISBN 0-582-28301-9
  • Child psychology and childhood education : A cognitive-developmental view / Lawrence Kohlberg [et al.] New York, 1987 London : Longman. 452 p. ISBN 0-582-28302-7
  • Die Psychologie der Moralentwicklung / Lawrence Kohlberg ; hrsg. von Wolfgang Althof unter Mitarb. von Gil Noam und Fritz Oser. Frankfurt/M : Suhrkamp, 1996. 564 p. (Suhrkamp Taschenbuch Wissenschaft ; 1232.) ISBN 3-518-28832-6

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Педагоги и психологи мира (orosz nyelven)
  5. ↑ Library of Congress Authorities (angol nyelven). Kongresszusi Könyvtár. (Hozzáférés: 2020. január 17.)
  6. ↑ *Haggbloom, S.J. et al. (2002). The 100 Most Eminent Psychologists of the 20th Century. Review of General Psychology. Vol. 6, No. 2, 139–15. Haggbloom et al. combined three quantitative variables: citations in professional journals, citations in textbooks, and nominations in a survey given to members of the Association for Psychological Science, with three qualitative variables (converted to quantitative scores): National Academy of Science (NAS) membership, American Psychological Association (APA) President and/or recipient of the APA Distinguished Scientific Contributions Award, and surname used as an eponym. Then the list was rank ordered.
  7. ↑ Kohlberg, Lawrence (1958). "The Development of Modes of Thinking and Choices in Years 10 to 16". Ph. D. Dissertation, University of Chicago.
  8. ↑ Crain, William C. (1985). Theories of Development Archiválva 2011. október 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (2Rev ed.). Prentice-Hall. ISBN 0-13-913617-7
  9. ↑ Rest, James (1988). Lawrence Kohlberg (1927–1987).[halott link]
  10. ↑ Kohlberg, Lawrence (1973). "The Claim to Moral Adequacy of a Highest Stage of Moral Judgment". Journal of Philosophy (The Journal of Philosophy, Vol. 70, No. 18) 70 (18): 630–646.doi:10.2307/2025030.
  11. ↑ Piaget, Jean (1932). The Moral Judgment of the Child. London: Kegan Paul, Trench, Trubner and Co.. ISBN 0-02-925240-7.
  12. ↑ Kohlberg, Lawrence (1981). Essays on Moral Development, Vol. I: The Philosophy of Moral Development. San Francisco, CA: Harper & Row. ISBN 0-06-064760-4.
  13. ↑ Kohlberg, Lawrence; Charles Levine, Alexandra Hewer (1983). Moral stages : a current formulation and a response to critics. Basel, NY: Karger. ISBN 3-8055-3716-6.
  14. ↑ Kohlberg, Lawrence (1971). From Is to Ought: How to Commit the Naturalistic Fallacy and Get Away with It in the Study of Moral Development. New York: Academic Press.
  15. ↑ Kohlberg, Lawrence; T. Lickona, ed. (1976). "Moral stages and moralization: The cognitive-developmental approach". Moral Development and Behavior: Theory, Research and Social Issues. Holt, NY: Rinehart and Winston.
  16. ↑ Colby, Anne; Kohlberg, L. (1987). The Measurement of Moral Judgment Vol. 2: Standard Issue Scoring Manual. Cambridge University Press. ISBN 0-521-24447-1
  17. ↑ Rest, James (1979). Development in Judging Moral Issues. University of Minnesota Press. ISBN 0-8166-0891-1
  18. ↑ Fejlődéslélektan : olvasókönyv : [felsőoktatási tankönyv] / szerk. Bernáth László, Solymosi Katalin ; [... ill. Taracsák Gábor]. Budapest : Tertia, 1997. 290 p.

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lawrence_Kohlberg&oldid=26387663”