Muro Leccese
| Muro Leccese | |||
 | |||
| Muro Leccese központja, a Piazza del Popolo | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Olaszország | ||
| Régió | Puglia | ||
| Megye | Lecce (LE) | ||
| Rang | község | ||
| Védőszent | Szent Orontius | ||
| Irányítószám | 73036 | ||
| Körzethívószám | 0836 | ||
| Forgalmi rendszám | LE | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4765 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 318,4 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 82 m | ||
| Terület | 16,54 km² | ||
| Időzóna | CET (UTC+01:00) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 40° 06′, k. h. 18° 20′40.100000°N 18.333333°EKoordináták: é. sz. 40° 06′, k. h. 18° 20′40.100000°N 18.333333°E | |||
.svg) | |||
| Elhelyezkedése Lecce térképén | |||
| Muro Leccese weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Muro Leccese témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Muro Leccese község (comune) Olaszország Puglia régiójában, Lecce megyében.
Fekvése
A Salentói-félsziget déli részén fekszik, Otrantótól nyugatra.
Története
A települést a messzápok alapították az i.e. 6 században, ennek emléke a máig fennmaradt négy kilométer hosszú fal. Az i.e. 3 században a rómaiak hódították meg. A települést 924-ben szaracén kalózok pusztították el. 1156-ban vált önálló hercegséggé. Az első murói herceg Guglielmo Bosco normann lovag fog. A 14. században a murói birtok a nápolyi koronának volt alárendelve, később a tarantói hercegek szerezték meg. Az Orsini del Balzo család leszármazottai 1774-ig birtokolták a murói hercegi címet. 1797-ben a Pignatelli di Belmonte család birtoka lett, 1854-ben Achille Tamborino lovag szerezte meg, majd 1861-ben önálló község lett.
Népessége
A népesség számának alakulása:
Főbb látnivalói
A település fő látnivalói az i. e.4-3 századi, a messzápok által épített városfalak, valamint a város főtere két barokk templommal, nemesi palotákkal, valamint a tér közepén álló, a négy evangélistát ábrázoló szoborcsoport (1607-ben készült el).
- Madonna Annunziata-templom (17. század)
- Santa Maria dell’Immacolata (18. század)
- Santa Marina-templom (9-11. század)
- Santa Maria di Miggiano-templom (14-16. század)
- Spirito Santo-templom (16. század)
- Palazzo del Principe - 16. századi nemesi palota
Jegyzetek
Források
- Nyerges László: Puglia tartomány. Budapest: Dekameron Könyvkiadó. 2004. = Dekameron Útikönyvek, ISBN 963933156-2
- Blanchard, Paul. Southern Italy (angol nyelven). London: Somerset Books Company (2007). ISBN 9781905131181
- Comuni-Italiani
- Italy World Club
