Ugrás a tartalomhoz

Nemzetközi Nukleáris Eseményskála

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A nyomtatható változat már nem támogatott, és hibásan jelenhet meg. Kérjük, frissítsd a böngésződ könyvjelzőit, és használd a böngésző alapértelmezett nyomtatás funkcióját.

A Nemzetközi Nukleáris Eseményskála (INES, International Nuclear Event Scale) a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) által bevezetett skála, amely nukleáris balesetek esetén megkönnyíti a biztonsági helyzet kommunikálását. A nukleáris események osztályozására az alábbi 7 fokozat létezik:


A fokozatok részletezése

7. fokozat

Nagy radioaktivitású anyagok kerülnek ki a környezetbe. Ezek között a láncreakció rövid és hosszú felezési idejű bomlástermékei találhatók. A sugárzás mennyisége meghaladja a 10000 terabecquerelt. Nagy területeken, akár több országban is súlyos egészségkárosító és környezeti hatásokat tud okozni. Példa: Csernobili atomerőmű-baleset (Szovjetunió, ma Ukrajna), 1986 és Fukusimai atomerőmű-baleset (Japán) 2011.

6. fokozat

Radioaktív anyagok kerülnek a környezetbe. A sugárzás mennyisége 1000-10000 TBq között van. A súlyos egészségkárosító hatások korlátozására teljes körű helyi ellenintézkedésekre van szükség. Példa: Kistim-tragédia (Szovjetunió, ma Oroszország), 1957.

5. fokozat

Radioaktív anyagok kerülnek ki a környezetbe. A sugárzás mennyisége 100-1000 TBq között van. A veszélyeztetett üzemben részleges ellenintézkedésre van szükség. Példa: Windscale (Anglia), 1957.

VAGY

Komoly károsodás a nukleáris berendezésekben. Komolyabb károsodás lehetséges a reaktor aktív zónájában, nagyobb baleset vagy tűz vagy radioaktív anyagok kiszabadulása épületen belül. Példa: Three Mile Island atomerőmű balesete (Amerikai Egyesült Államok, Londonderry), 1979.

4. fokozat

Radioaktív anyagok kerülnek ki a környezetbe, a külső radioaktivitás növekedése azonban csak néhány millisieverttel haladja meg az átlagos háttérsugárzást. Az ellenintézkedések korlátozottak, például a helyi élelmiszerek ellenőrzése. Példa: Windscale, 1973.

VAGY

Meghatározó mértékű károsodás a nukleáris berendezésekben. Olyan jellegű károsodások tartoznak ide, amelyek nehézséget okozhatnak a helyreállítás során – részleges zónaolvadás. A dolgozók kis részében akut egészségkárosító hatások jelentkezhetnek. Példa: Saint-Laurent (Franciaország), 1980.

3. fokozat

A dolgozók sugárterhelése meghaladhatja a dóziskorlátot, de a legjobban veszélyeztetett emberek csak néhány tized millisievert dózist kaphatnak. A biztonsági rendszer hibája, amely balesethez vezethet. Pl.: Paks (Magyarország), 2003

2. fokozat

Biztonsági következményei már lehetnek, de a dolgozók éves sugárterhelése nem haladja meg az éves dóziskorlátot. A biztonsági berendezések olyan hibája, amely mellett még elégséges a védelem a balesetek elkerülésére.

1. fokozat

A biztonsági intézkedések olyan megszegése, ami még nem jelent veszélyt sem a dolgozókra, sem a lakosságra. Működési hibák, emberi hibák, nem megfelelő eljárások alkalmazása.

0. fokozat

Nincs biztonsági kockázata.

Források

  • Bora, Gyula, Korompai, Attila. A természeti erőforrások gazdaságtana és földrajza (puhatáblás) (magyar nyelven), Aula Kiadó Kft. (2003). ISBN 963947827X 
  • The International Nuclear and Radiological Event Scale (angol nyelven). International Atomic Energy Agency, Vienna International Centre, 2013. (Hozzáférés: 2019. július 20.)
  • INES kézikönyv (magyar nyelven). Országos Atomenergia Hivatal, 2009. (Hozzáférés: 2019. július 20.)
  • INES skála (magyar nyelven). Országos Atomenergia Hivatal. (Hozzáférés: 2019. július 20.)

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nemzetközi_Nukleáris_Eseményskála&oldid=26979772”