Pálköve
| Pálköve | |
| Közigazgatás | |
| Település | Kővágóörs |
| Alapítás ideje | 1920-as évek |
| Irányítószám | 8255 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 64 fő (2001)[1] +/- |
| Elhelyezkedése | |
 Pálköve
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |
 é. sz. 46° 49′ 35″, k. h. 17° 35′ 46″46.826389°N 17.596111°EKoordináták: é. sz. 46° 49′ 35″, k. h. 17° 35′ 46″46.826389°N 17.596111°E | |
Pálköve Kővágóörshöz tartozó üdülőtelep a Balaton partján Balatonrendes és Révfülöp között.
Fekvése
Pálköve a Balaton északi partján, Révfülöp nyugati szomszédságában, a Pálkövei-öbölben található, a tópart és a 71-es főút között, melytől nagyrészt erdő, illetve mezősáv választja el. Balatonrendessel részben egybeépült, Révfülöp északi része és a Kővágóörs központjába vezető 7314-es út felé pedig egy rövid öt számjegyű út (73 125-ös út) indul innen. A telep a Balaton-felvidék egyik legnagyobb egyben megmaradt tölgyerdejében fekszik. Partjain található a Balaton kevés megmaradt ősnádasainak egyike.
A Káli-medencétől alacsony dombok választják el, ezek köves aljában fakad a Rákóczi Ferencről elnevezett szénsavas forrás, ami a környéken fellelhető természetes savanyúvizek egyike.[2] A forrás vize ingyenesen fogyasztható, kútja a strand területén fekszik. Pálköve közvetlen szomszédságában működött a balatonrendesi kőbánya rakodó-kikötője, ahonnan a közelben bányászott permi vörös homokkövet hajón szállították a tó egyéb részeire. A kőzet emiatt gyakori építőanyag a településen. A Védegylet Pálkövéért Közhasznú Egyesület szerint azonban a balatonrendesi vörös homokkő uránt is tartalmaz, ezért veszélyes anyag.[3]
Története
A Balaton Kővágóörshöz tartozó partjának e részén az 1920-as évek végén, az 1930-as évek elején kezdtek a területén először nyaralókat építeni, és a telep hamar népszerű lett a jómódúak körében. Bajcsy-Zsilinszky Endre 1937-től sokat és szívesen tartózkodott itt, egykori nyaralója a strand közvetlen szomszédságában található, és emlékkiállításnak adott otthont 1966. július 10-ei megnyitásától[4] 2009-ig, amikor határozatlan időre bezárták.[5]
A pálkövei Balaton-part eladása
A 2000-es évek elején a kővágóörsi önkormányzat eladta a pálkövei part nagyobb részét, vele a környéken bányászott homokkő rakodó kikötőt is, valamint a nádast (tehát víz alatt lévő területeket is), hogy azt beépítsék, pontosabban részben feltöltsék és helyén hatalmas yacht-kikötőt, valamint szórakozónegyedet építsenek. A helyi civilek védegyletet alakítottak és két másik balatonkörnyéki zöld szervezettel karöltve 2003-ban bíróságon támadták meg a tervezetet, valamint beperelték a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságot (akkori nevén Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságot), hogy a belterületként értékesített, de valójában többnyire a Balatonban található (tehát vízzel borított) terület eladását érvénytelenítse, mivel az eladott területek az 1996-ban az Alkotmánybíróság által érvénytelenített korábbi "jogi partvonal" alapján kerültek megállapításra. Ez a jogi partvonal a tó körül néhol akár több száz méterrel is beljebb húzódik, mint ahol a valós partvonal található.[6][7] A perben mellékszálként feltűnt még az eladás idején tapasztalt szokatlanul alacsony vízállás is, amiért szabálytalan vízeresztéssel is megvádolták a hatóságot, ezt azonban 2008-ban a Fejér Megyei Bíróság jogerős ítéletében nem találta bizonyítottnak.[8]
Jegyzetek
- ↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai
- ↑ Rákóczi-forrás, Pálköve[halott link], vendégváró.hu
- ↑ Védegylet Pálkövéért Közhasznú Egyesület beadványai. [2015. június 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 9.)
- ↑ Bajcsy-Zsilinszky emlékére[halott link], Napló, 2009. december. 27.
- ↑ Mekkora veszteséget termelt a Bajcsy-emlékmúzeum?[halott link], Napló, 2009. március. 31.
- ↑ Zöldek és fejlesztők harca a Balatonért 1, HVG, 2007. január 12.
- ↑ Zöldek és fejlesztők harca a Balatonért 2[halott link], HVG, 2007. január 12.
- ↑ Nem volt szabálytalan a vízeresztés[halott link], Napló, 2008. április. 16.
