Tőkei Ferenc

Tőkei Ferenc
Életrajzi adatok
Született	1930. október 3. Budapest
Elhunyt	2000. augusztus 13. (69 évesen) Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Ismeretes mint	fordító sinológus filozófus irodalomtudós irodalomtörténész
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterület	irodalom-, filozófiatörténet, sinológia
Kutatási terület	a régi kínai irodalom és filozófia története, az ázsiai termelési mód marxista vizsgálata
Tudományos fokozat	a nyelvtudomány kandidátusa (1956) az irodalomtudomány doktora (1965)
Munkahelyek
ELTE BTK Kelet-ázsiai és Belső-ázsiai Tanszék (1990-től)	egyetemi tanár
MTA Orientalisztika Munkaközösség	vezetője
Szakmai kitüntetések
a Magyar Népköztársaság Állami Díja (1970) Lukács György-díj (2000) SZOT-díj (1986)

Tőkei Ferenc (Budapest, 1930. október 3. – Budapest, 2000. augusztus 13.) sinológus, irodalom- és filozófiatörténész, műfordító. A Magyar Tudományos Akadémia tagja. (Kínai neve: pinjin hangsúlyjelekkel: Dù Kèyì, magyar népszerű átírás: Tu Ko-ji, hagyományos kínai: 杜克義; egyszerűsített kínai: 杜克义.)

Élete és munkássága

Gyermek- és kamaszkorát az akkor még önálló Rákoshegyen töltötte. Katolikus családból származott, a budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett. Középiskola után felvették az ELTE bölcsész karára, kínai és tibeti szakra. Már gimnáziumi évei alatt érdeklődni kezdett a marxizmus iránt, nagy hatással voltak rá Lukács György művei. Így a sinológiai tanulmányai mellett érdeklődése fokozatosan a filozófia felé is fordult. 1953-ban szerezte meg a diplomáját, majd 1956-ban a nyelvtudományok kandidátusa, 1965-ben az irodalomtudomány doktora lett.

1956-ban az Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeumban dolgozott, ahol megválasztották a Forradalmi Bizottság elnökének. A forradalom leverése után fegyelmit kapott, elhagyta a múzeumot, és lektor lett az Európa Könyvkiadónál. Itt kezdeményezte a kínai és más keleti könyvek kiadását, közreműködött szerkesztésükben, fordításukban, ezzel munkát adva az akkor betiltott költők jó részének. Mivel a marxizmus továbbra is érdekelte, jelentkezett párttagnak az MSZMP-be, ahová többszöri próbálkozás után végül 1962-ben vették fel. 1988-ban megválasztották a KB tagjának. Az MSZMP felbomlásáig eltelt egy év végleg meggyőzte arról, hogy nem való neki az aktív politika.

A hatvanas években nagy érdeklődéssel fordult a marxista történetfilozófia egyes kérdéseihez. Különösen jelentős eredményeket ért el az ázsiai termelési mód kutatása terén. Ezzel kapcsolatos 1965-ös tanulmánykötete (Az „ázsiai termelési mód” kérdéseihez) jelentős nemzetközi visszhangot kapott. 1967-től az MTA Filozófiai Intézetének munkatársa, 1969–1972 között az igazgatója. 1971–1990 között az ELTE filozófiai, 1990-től haláláig a sinológiai tanszék egyetemi tanára. 1972–1994 között az MTA Orientalisztika Munkaközösségének vezetője. 1973-tól az MTA levelező, 1985-től rendes tagja.

Tudományos műveit – a külföldi folyóiratok mellett – nagyrészt az Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae közölte.

2005. október 15-én, születésének 75., halálának 5. évfordulójának alkalmából emlékülést rendeztek tiszteletére Pekingben, ahol a felszólalók főleg a kínai kultúra magyarországi fordításában, megismertetésében betöltött szerepét méltatták.

2005-ben a Kossuth Kiadó a Magiszter Társadalomtudományi Alapítvánnyal együttműködve útjára indította Tőkei Ferenc életműsorozatát, amely kilenc kötetben 2009-ig jelent meg.

Díjai

• 1970 – Állami Díj II. fokozat – Tudományos munkásságáért, különös tekintettel Az ázsiai termelési mód kérdéséhez című könyvéért.
• 1986 – SZOT-díj

Főbb művei

• 1959 – A kínai elégia születése
• 1959 – Dalok könyve (szerkesztő)
• 1960 – A kínai irodalom rövid története (Miklós Pál társszerzővel)
• 1965 – Az „ázsiai termelési mód” kérdéséhez (hat nyelven)
• 1962–1967 – Kínai filozófia. Ókor I–III.
• 1967 – Műfajelmélet Kínában a III–VI. században
• 1968 – A társadalmi formák elméletéhez (négy nyelven)
• 1968 – A Sárkánykirály palotája (mesék, válogatta)
• 1969 – Antikvitás és feudalizmus
• 1970 – Vázlatok a kínai irodalomról
• 1973 – A szépség szíve. Régi kínai esztétikai írások (szerkesztő)
• 1974 – Sinológiai műhely
• 1974 – A szocializmus dialektikájához
• 1977 – A társadalmi formák marxista elméletének néhány kérdése
• 1983 – Őstársadalmak és államalakulatok (szerkesztő)
• 1984 – Kortársunk-e Marx?
• 1989 – Primitive Society and Asiatic Mode of Production
• 1993 – Kínai buddhista filozófia
• 1994 – A tibeti buddhista filozófia
• 1994 – Konfuciusz: Beszélgetések és mondások
• 1997 – Kínai szofisztika és logika
• 1994-1999 – Kínai–magyar könyvek (kétnyelvű sorozat; kilenc kötet szerkesztése, fordítása)

Műfordításai

• 1958 – Kuan Han-csing: Tuo O ártatlan halála. Csao Pan-er, a mentőangyal. (dráma, Miklós Pállal)
• 1959 – Lu Hszin: Régi mesék mai szemmel (elbeszélések)
• 1959 – Pu Szung-ling: Furcsa históriák (elbeszélések)
• 1960 – Li Hszing-tao: A krétakör (dráma)
• 1960 – Vang Si-fu: A nyugati szoba (dráma)
• 1961 – Lu Hszin: Vadfüvek (versek prózában)
• 1994 – Lao-ce: Az út és erény könyve, filozófiai költemény (Weöres Sándorral)
• 1994 – Csü Jüan: Száműzetés (versek, Nagy Lászlóval)
• 1995 – Mo Ti: Konfuciusz hívei ellen
• 1995 – Szun-ce: A hadviselés törvényei
• 1997 – Menciusz: Menciusz, Konfuciusz nagy követője
• 1997 – Csü Jüan: A főváros siratása

Életműsorozat

• I-III. Kínai filozófia (szöveggyűjtemény)
• IV. Ázsiai termelési mód, antikvitás, feudalizmus
• V. Társadalmi formák és közösségek
• VI. Esztétika a régi Kínában
• VII. Sinológiai műhely
• VIII. Tanulmányok, cikkek, interjúk
• IX. Kínai mesék és drámák (összegyűjtött műfordítások)

Irodalom

• Vitányi Iván: A társadalmi információk elmélete és a művészetszociológia. In Vitányi Iván: Második prométeuszi forradalom, 1971.
• Miklós Pál: Egy tudományos elmélet genezise. Új Írás, 1975.
• Szerdahelyi István: Filozófiai és társadalmi köztudat. Kritika, 1982.
• Thoma László: Lukács György és a magyar kultúra. Beszélgetés Tőkei Ferenccel. Kritika, 1983.
• Hegyi Béla: Aggódjunk Marxért? Élet és Irodalom, 1985. 15. szám
• Kovács Dénes: Az elmélet becsületéről. Beszélgetés Tőkei Ferenc akadémikussal. Népszabadság, 1986. március 22.
• Bálint Éva: Kortársunk-e a filozófus? Magyar Hírlap, 1987. május 1.

Források

• Magyar irodalmi lexikon. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965.
• Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6807-1  
• Terebess Ázsia Lexikon
• Tőkei Ferenc-emlékülés Pekingben
• A Tang-kori versek magyar fordítóiról (kínaiul)