Sóvé
| Sóvé (Равно Село / Ravno Selo) | |
 | |
| A görögkeleti templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Dél-bácskai |
| Község | Verbász |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 21471 |
| Körzethívószám | +381 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3107 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 66 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 87 m |
| Terület | 52,9 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 27′ 01″, k. h. 19° 37′ 09″45.450278°N 19.619167°EKoordináták: é. sz. 45° 27′ 01″, k. h. 19° 37′ 09″45.450278°N 19.619167°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sóvé témájú médiaállományokat. | |
Sóvé (szerbül Равно Село / Ravno Selo, németül Schowe) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Verbász községben, Verbásztól délre.
Sóvé két település összeolvadásával jött létre, ezek Ósóvé (németül Alt-Schowe) és Újsóvé (németül Neu-Schowe). Ósóvé szerb többségű volt, a németek száma 20% körül mozgott, Újsóvé pedig tiszta német település volt. Az ósóvéi szerbek ortodox vallásúak voltak, templomuk ma is áll. A németek evangélikusok és reformátusok voltak, mindkét felekezetnek az újsóvéi részen épült fel a temploma. Ezeknek ma már nyomuk sincs, mert mindkettőt a föld színével tették egyenlővé az 1940-es évek végén, amikor deportálták innen a német lakosságot.
Népesség
[szerkesztés]Demográfiai változások
[szerkesztés]| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 4046 | 4362 | 4378 | 3814 | 3636 | 3579 | 3478[2] | 3107[1] |
Etnikai összetétel
[szerkesztés]| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 2702 | 77,68 |
| Montenegróiak | 274 | 7,87 |
| Horvátok | 33 | 0,94 |
| Macedónok | 25 | 0,71 |
| Jugoszlávok | 20 | 0,57 |
| Cigányok | 15 | 0,43 |
| Magyarok | 11 | 0,31 |
| Szlovákok | 7 | 0,20 |
| Ruszinok | 4 | 0,11 |
| Németek | 4 | 0,11 |
| Ukránok | 2 | 0,05 |
| Bosnyákok | 2 | 0,05 |
| Szlovének | 1 | 0,02 |
| Muzulmánok | 1 | 0,02 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
_village,_street_and_Protestant_churches_in_1925.jpg)
További információk
[szerkesztés]- Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Bács-Bodrog vármegye Bács-Bodrog vármegye községei, Ósóvé, I. kötet, 133–134. oldal; Újsóvé, I. kötet, 173. oldal
.svg){kind=small}
