Őrbottyán
Őrbottyán | |||
Őrbottyán vasútállomása | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Vármegye | Pest | ||
Járás | Váci | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Kmetty Károly (független)[1] | ||
Irányítószám | 2162 | ||
Körzethívószám | 28 | ||
Testvértelepülései | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 8186 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 257,93 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 27,38 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 41′ 14″, k. h. 19° 16′ 60″47.687210°N 19.283230°EKoordináták: é. sz. 47° 41′ 14″, k. h. 19° 16′ 60″47.687210°N 19.283230°E | |||
Őrbottyán weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Őrbottyán témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Őrbottyán város Pest megyében, a Váci járásban.
Címere
Alakja: középen hasított pajzs, melynek bal oldalán az Árpád-ház címere,jobb felén kék színben arany harang látható. A címert balról arany búzakalász, jobbról szőlővessző veszi körül.
Fekvése
Pest megyében a budapesti agglomeráció külső övezetében, a fővárostól mintegy 30 km-re, északkeletre, a Nyugati Cserháthoz tartozó Gödöllői-dombság vonulatában helyezkedik el.
Története
A mai Őrbottyán 1970. július 1-jén jött létre Őrszentmiklós és Vácbottyán egyesítésével.
Őrszentmiklós neve 1344-ben szerepelt először írott forrásokban villa sancti Nicolai néven, majd 1390-ben Zenth Myklos formában. Vácbottyánt 1332-1337 között Botuna, majd 1376-ban Bathyan néven említette oklevél. A két középkori falu a török hódoltság ideje alatt elnéptelenedett, a 17-18. század fordulóján Pusztaszentmiklóst magyarok, míg Bottyánt felvidéki szlovákok építették újjá, előbbit a 18. századtól kezdve Kiszentmiklós, Felsőszentmiklós és Váczszentmiklós néven is említették.[3][4]
Egy 1773-as összeírás szerint Kisszentmiklós és Bottyán Pest vármegye Váci járásában elhelyezkedő falvak voltak, előbbi magyar, utóbbi szlovák nyelvű lakossággal.[4] Fényes Elek 1851-es összeírása alapján Kiszentmiklós Pest-Pilis vármegye Váci járásában, "kellemes, dombos vidéken" elhelyezkedő magyar falu volt termékeny szántófölddel, jó szőlővel és borral, a Grassalkovich birtok részeként. Az ugyanazon közigazgatási egységben elhelyezkedő szlovák lakosságú Bottyán az egyházi kincstár tulajdona volt, szintén "dombos és termékeny" határral.[5] 1895-ben Őrszentmiklós nagyközség, Vácbottyán kisközség volt, az előbbi alá beosztva. Megkülönböztető előtaggal (Őr-, Vác-) ellátott neveiket 1900-ban nyerték el.[3]
A két mezőgazdasági jellegű település életét gyökeresen megváltoztatta az ország első villamosított vasútvonala, az 1911-ben átadott Budapest-Veresegyház-Vác helyiérdekű vasút. Az 1920-as években a parcellázások nyomán megindult a szuburbanizáció,[3] főként Budapesten vagy Újpesten dolgozó gyári munkások és tisztviselők leltek új otthonra a két falu közös vasútállomása közelében. 1933-ban Őrszentmiklós 284 házból álló nagyközség volt 1335 lakossal, 1-1 római katolikus és református elemi mindennapi népiskolával és általános továbbképző népiskolával, és egy azóta is működő téglagyárral. Vácbottyánt kevésbé dinamizálta a vasút átadása, 131 házában 631 lakos élt és 1 római katolikus mindennapi elemi népiskolával és általános továbbképző népiskolával rendelkezett.[6]
A megindult fejlődés ellenére a betelepülők sokáig kisebbségben voltak a falusiakkal szemben, és a korszerű infrastruktúra kiépülése is váratott magára. 1949-ben a lakosság nagyobbik része még a mezőgazdaságban dolgozott, Őrszentmiklós lakosságának negyede, a vácbottyániak mindössze hatoda élt az iparból (családtagokkal együtt), ezen felül a lakosságnak hozzávetőlegesen tizede talált megélhetést a közlekedési szektorban és huszada a közszolgálatok területén.[7] A második világháború után a vízvezeték-hálózat hiánya mellett a nagy többségében egy vagy kétszobás lakások mindössze hatodában volt elektromos áram.[8]
A II. világháború után az újabb parcellázásoknak köszönhetően a folyamatok felgyorsultak, Őrbottyán lakossága a rendszerváltásig megduplázódott.[9] A fejlődést nagyban elősegítette a budapesti lakáshoz jutás 1965-ös korlátozása, így a fővárosi üzemek munkaerejének egy része Őrbottyánban, és a hasonló adottságú elővárosokban telepedett le.[10]
A rendszerváltás után következett be Őrbottyán történetének leggyorsabb fejlődési szakasza, 1990 és 2012 között a lakásállomány megduplázódott, a lakosságszám 4000 főről 7400 főre növekedett[11] és 2010-re kiépült a közcsatorna-hálózat.[12]
A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott.[13]
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 7091 | 7030 | 7370 | 7605 | 7812 | 8392 | 8203 | 8186 |
2013 | 2014 | 2018 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% románnak mondta magát (13,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26,8%, református 15%, evangélikus 2%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 21,7% (30% nem nyilatkozott).[14]
Híres őrbottyániak
- Dohos László (1948–) nyugállományú ezredes, a Magyar Honvédség volt főkarmestere
- Hűvösvölgyi Ildikó (1953-) színésznő[15]
- Kvassay Jenő (1850–1919) vízmérnök, a magyar vízügyi szolgálat megújítója[16]
- Nagy Feró (1946-) énekes, színész, dalszövegíró, a Beatrice és az Ős-Bikini frontembere
- Obersovszky (Oby) Gyula (1927-2001) író, költő, főszerkesztő, az 1956-os forradalom hőse[17]
- Sajó Elemér (1875-1934) vízépítő mérnök, gazdaságpolitikus[18]
- Sólyom Irén gobelin-varró[19]
Nevezetességei
- Szent Miklós plébániatemplom (1779-1781)
- Péter és Pál apostolok templom (1763)
- Református templom (1936)
- Evangélikus templom (1963)
- Baptista imaház (1892)[20]
- Pálos-kolostor (~1760)[19]
- I. és II. világháborús emlékmű (Vácbottyán)
- Magyarország egyetlen harangöntödéje. Gombos Miklós (1953-) harangöntő mester[21]
Képgaléria
-
Rákóczi Ferenc út
-
Gombos Miklós harangöntödéje
-
Őrbottyán térkép
-
Őrbottyáni helytörténet
-
Református templom
Források, jegyzetek
- ↑ Őrbottyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ a b c Magyarország történeti statisztikai helységnévtára, 15. Pest megye, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2000, pp. 146/205
- ↑ a b Lexicon Universorum Regni Hungaria Locorum Populo Sorum, 1773, pp. 162-163
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, Pest, 1851, 1./4. kötet, pp. 160/115
- ↑ Magyarország helységnévtára 1933, Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1933
- ↑ Az 1949. évi népszámlálás, 8. A foglalkoztatási statisztika részletes eredményei, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1950
- ↑ Az 1949. évi népszámlálás, 5. Részletes épület- és lakásstatisztikai eredmények, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1950
- ↑ A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség, 1870–2001, Pest megye, 2001-es népszámlálás (Hozzáférés: 2013. február 13.)
- ↑ Preisich Gábor: Budapest városépítésének története 1945-1990, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1998, ISBN 963-16-1467-0
- ↑ Magyarország helységnévtára 2012, Központi Statisztikai Hivatal (Hozzáférés: 2013. február 13.)
- ↑ Az őrbottyáni csatornaberuházás (Hozzáférés: 2013. február 13.)
- ↑ A köztársasági elnök 325/2013. (VII. 10.) KE határozata városi cím adományozásáról (pdf). Magyar Közlöny 2013. évi 118. szám, 64033. oldal, 2013. július 5. (Hozzáférés: 2013. július 13.)
- ↑ Őrbottyán Helységnévtár
- ↑ Köztünk éltek/élnek (Hozzáférés: 2012. március 18.)
- ↑ Kvassay Jenő Általános Iskola, Őrbottyán (Hozzáférés: 2012. március 18.)
- ↑ Őrbottyáni nevezetességek, Őrbottyáni Online Hírhatár (Hozzáférés: 2012. március 18.)
- ↑ Sajó Elemér, História, Tudósnaptár (Hozzáférés: 2012. március 18.)
- ↑ a b Őrbottyáni nevezetességek (Hozzáférés: 2012. március 18.)
- ↑ Őrbottyán templomai (Hozzáférés: 2013. március 17.]
- ↑ Gombos Miklós - Harangöntés (Hozzáférés: 2012. március 18.)