A, B, C és D típusú személyiség
Az A típusú viselkedés, illetve a B, C és D típusú személyiség bizonyos vonások csoportja (pl. ellenségesség és versengésre való hajlam | társas gátoltság és negatív érzelmi színezet), mellyel egy egyén rendelkezhet. Jellegüknél fogva ezen személyiség- és viselkedésmintázatok főként egészségpszichológiai kutatások részét képzik, például a kardiovaszkuláris vagy rákos megbetegedésekkel kapcsolatban.
Fontos kiemelni, hogy nem létezik specifikus, betegségre hajlamosító személyiség- és viselkedésmintázat, azonban azonosíthatók olyan tényezők, melyek általánosan növelik a megbetegedés kockázatát.[1][2]
Történeti előzmények
[szerkesztés]E személyiségtípusok vizsgálata az 1960-as években kezdődött, miután Dr. Ray Rosenman és Dr. Meyer Friedman kardiológusok 1959-ben publikálták cikküket,[1] melyben megállapították, hogy a koszorúér-betegség valószínűsége hétszeres azon egyének körében, akik olyan viselkedéses megnyilvánulásokkal rendelkeztek, mint például az eredményekre való fokozott törekvés, versengés vagy türelmetlenség. Az ezen mintázattal jellemezhető csoportot a szerzőpáros későbbi vizsgálatok során A típusú viselkedésmintának nevezte el. A kutatás során emellett azonosították B típust is, melyet tulajdonképpen az A típusú viselkedés hiányaként definiáltak.[3] Több évvel később, 1985-ben más kutatók a melanoma pszichoszociális faktorainak vizsgálatakor feltárták a C típusú személyiséget,[4] majd 1995-ben a szívinfarktus és a személyiség összefüggésének elemzése során egy újabb, negyedik személyiségkonstelláció került azonosításra, a distresszre hajlamosító D típusú személyiség.[5]
A személyiségtípusok
[szerkesztés]A típusú viselkedés
[szerkesztés]Az A típusú viselkedés jellemzői Roseman és Friedman eredeti cikke[1] szerint:
- fokozott késztetés az önmaga által választott, azonban rosszul definiált célok elérése érdekében
- versengésre való hajlam
- az elismerésre való folyamatos igény
- több különböző időhatáros tevékenységben való részvétel azonos időben
- a fizikai és mentális tevékenységek végrehajtásának gyorsítására való hajlam
- átlagon felüli mentális és fizikai éberség
Ma a kutatók közt egyetértés van abban, hogy az A típusú viselkedés mögött főként az időbeli sürgetettség érzése, illetve a szabadon lebegő ellenségesség húzódik, mely alatt azonban törékeny önértékelés és nagyfokú bizonytalanság bújik meg.[2] Fontos megjegyezni, hogy az A típusú viselkedés csak meghatározott környezeti feltételek mellett jön létre. Ilyen például a magas elvárások melletti homályos visszajelzések a teljesítményről, a versengés jutalmazása, a versengő szerepkövetelmények, illetve az időnyomás.[6]
Bár korábbi kutatások[2][7] az A típusú viselkedést közvetlenül összefüggésbe hozták a koszorúér-betegségekkel, újabb, átfogó vizsgálatok[8][9] nem találtak ilyen kapcsolatot. Az A típusú viselkedést sokáig intenzív érdeklődés övezte,[2] azonban későbbi vizsgálatok kiderítettek, hogy a legtöbb kutatást dohánygyárak támogatásával végezték,[10] amely kétségbe vonja az eredmények hitelességét.
Habár az A típusú viselkedés kutatása iránti érdeklődés csökken, annak egyes összetevői klinikai jelentőséggel bírhatnak, melyek kutatása további feladat.[2] Egyes szerzők szerint például az ellenségesség együttjár a magasabb vérzsír- és vércukorszinttel, inzulinrezisztenciával, illetve testtömegindexszel.[11]
B típusú személyiség
[szerkesztés]A B típusú személyiség gyakorlatilag az A típusú viselkedés hiánya.[1] Az ambíció, a sürgetettség érzése, a versengésre való hajlam, valamint a határidőkkel való foglalatoskodás relatív hiánya jellemezi. Korai kutatásokban[1][7] tulajdonképpen protektív faktorként tekintettek rá, hiszen az A típusú viselkedéshez képest kisebb arányban jelent meg koszorúér-betegség az e személyiségtípussal rendelkezők körében, azonban érdemes kritikus szemmel viszonyulni ezekhez az eredményekhez is.[10]
C típusú személyiség
[szerkesztés]A C típusú – az angol cancer prone, azaz rákra hajlamos – személyiség jellemzője a részletekben való elmerülés, a krónikus szorongás, a negatív érzelmek (különösen a düh) elnyomása, az asszertivitás hiánya, illetve a szükségletek és vágyak mások kiszolgálása érdekében történő mellőzése.[4] Kezdetben úgy gondolták, hogy az ilyen személyiségjegyekkel jellemezhető egyének nagyobb eséllyel lesznek rákos betegek, mivel az érzelmek túlregulálása és a krónikus stressz folyamatosan emelkedett szinten tartja az endokrin és az immunrendszert, mely kimerülése teret ad a rákos sejtek elburjánzásának.[12] Későbbi tanulmányok azonban ellentmondó következtetésre jutottak,[13] például kétségbe vonták, hogy a konfliktuskerülés jelentősen hozzájárulna a rák kialakulásához,[14] annak legerősebb pszichoszociális bejóslói ugyanis az érzelmek elnyomása,[15][16] illetve a megrázó életesemények.[16] Úgy tűnik, csakúgy, mint az A típus esetében, itt is érdemes a személyiség egyes (fent felsorolt) összetevőit vizsgálni.
D típusú személyiség
[szerkesztés]A D típusú (diszstresszre hajlamosító) személyiség jellemzője a negatív érzelmi színezet, illetve a magas fokú társas gátoltság,[17] Kezdeti kutatásokban kimutatták, hogy a D típusú személyiségmintázat előre jelzi a szívinfarktusban való elhalálozást olyan személyeknél, akiknél korábban már lépett fel szívinfarktus.[18] Későbbi független vizsgálatok azonban nem tudták kimutatni ezt a hatást.[19] Egy 2012-es metaanalízisben[20] bár találtak összefüggést a D típusú személyiség és a kardiovaszkuláris megbetegedések közt, hozzátették, hogy a korai kutatások feltehetőleg metodológiai problémák miatt túlbecsülték a hatásnagyságot. Ezen kívül újabb vizsgálatokban[21] kimutatták, hogy a D típusú személyiség jobb előrejelzője kardiovaszkuláris megbetegedéseknek, mint az A típusú viselkedés. Ennek fényében ellentmondásosnak tűnik az a tanulmány,[22] melyben az A típusú viselkedés járt együtt inkább a bal kamrai tömeg indexszel – mely jó előrejelezője a kardiológiai megbetegedéseknek és a mortalitásnak – míg a D típusú személyiségtípus nem. Úgy tűnik viszont, hogy a D típusú személyiség az egészség más aspektusaira is hatással van. A kardiovaszkuláris megbetegedéseken túl vizsgálták az összefüggését például a leukocita telomerek hosszával,[23] mely esetben közepes negatív együttjárást találtak. Ezen túl japán mintán[24] azt találták, hogy periodontális betegségek kialakulásának esélye nagyobb volt az ilyen személyiségkonstellációval jellemezhető diákok körében.
Mérésük
[szerkesztés]- Az A típusú személyiséget korábban strukturált diagnosztikai interjúval mérték, azonban később az önkitöltős kérdőívek használata terjedt el.[2] Magyar nyelven jelenleg nem áll rendelkezésre bemért kérdőív, azonban az A típusú viselkedés ellenségesség dimenziójának kognitív összetevői mérhetők a 8 tételes cinikus bizalmatlanság skálával.
- A B típusú viselkedés mérése gyakorlatilag az A típusú viselkedés mérésére kifejlesztett eszközön elért alacsony értékekkel történik.
- A C típusú személyiség mérésére nem áll rendelkezésre magyar mintán validált kérdőív.
- A D típusú viselkedés mérésére a teljes magyar mintára nézve reprezentatív, validált kérdőív áll rendelkezésre, mely elérhető itt.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ a b c d e Friedman, H. S., & Booth-Kewley, S. (1987). The" disease-prone personality": A meta-analytic view of the construct. (idézi Urbán, 2017)
- ↑ a b c d e f Urbán R. (2017). Az egészségpszichológia alapjai. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
- ↑ Friedman, M., & Rosenman, R. H. (1959). Association of specific overt behavior pattern with blood and cardiovascular findings: blood cholesterol level, blood clotting time, incidence of arcus senilis, and clinical coronary artery disease. Journal of the American Medical Association, 169(12), 1286-1296.
- ↑ a b Temoshok, L., Heller, B. W., Sagebiel, R. W., Blois, M. S., Sweet, D. M., DiClemente, R. J., & Gold, M. L. (1985). The relationship of psychosocial factors to prognostic indicators in cutaneous malignant melanoma. Journal of psychosomatic research, 29(2), 139-153.
- ↑ Denollet, J., Sys, S. U., & Brutsaert, D. L. (1995). Personality and mortality after myocardial infarction. Psychosomatic medicine, 57(6), 582-591. (idézi Urbán, 2017)
- ↑ Margolis, L. H., McLeroy, K. R., Runyan, C. W., & Kaplan, B. H. (1983). Type A behavior: An ecological approach. Journal of Behavioral Medicine, 6(3), 245-258.(idézi Urbán, 2017)
- ↑ a b Brand, R. J., Rosenman, R. H., Sholtz, R. I., & Friedman, M. (1976). Multivariate prediction of coronary heart disease in the Western Collaborative Group Study compared to the findings of the Framingham study. Circulation, 53(2), 348-355.
- ↑ Myrtek, M. (2001). Meta-analyses of prospective studies on coronary heart disease, type A personality, and hostility. International journal of cardiology, 79(2), 245-251
- ↑ Myrtek, M. (2007). Type A Behavior and Hostility as Independent Risk Factors for Coronary Heart Disease. In Psychocardiology Status Conference, 1998, Germany; These papers were presented at the aforementioned conference.. American Psychological (idézi Urbán, 2017)
- ↑ a b Petticrew, M. P., Lee, K., & McKee, M. (2012). Type A behavior pattern and coronary heart disease: Philip Morris’s “crown jewel”. American journal of public health, 102(11), 2018-2025.(idézi Urbán, 2017)
- ↑ Bunde, J., & Suls, J. (2006). A quantitative analysis of the relationship between the Cook-Medley Hostility Scale and traditional coronary artery disease risk factors. (idézi Urbán, 2017)
- ↑ Baltrusch, H. J., Stangel, W., & Waltz, M. E. (1988). Cancer from the biobehavioral perspective: The Type C pattern. Activitas Nervosa Superior, 30(1), 18-21.
- ↑ Blatný, M., & Adam, Z. (2008). Type C personality (cancer personality): current view and implications for future research. Vnitrni lekarstvi, 54(6), 638-645.
- ↑ McKenna, M. C., Zevon, M. A., Corn, B., & Rounds, J. (1999). Psychosocial factors and the development of breast cancer: A meta-analysis. Health Psychology, 18(5), 520-531.
- ↑ Watson, M., Greer, S., Rowden, L., Gorman, C., Robertson, B., Bliss, J. M., & Tunmore, R. (1991). Relationships between emotional control, adjustment to cancer and depression and anxiety in breast cancer patients. Psychological medicine, 21(1), 51-57.
- ↑ a b Butow, P. N., Hiller, J. E., Price, M. A., Thackway, S. V., Kricker, A., & Tennant, C. C. (2000). Epidemiological evidence for a relationship between life events, coping style, and personality factors in the development of breast cancer. Journal of psychosomatic research, 49(3), 169-181.
- ↑ Denollet, J., Sys, S. U., & Brutsaert, D. L. (1995). Personality and mortality after myocardial infarction. Psychosomatic medicine, 57(6), 582-591. (idézi Urbán, 2017)
- ↑ Denollet, J., Rombouts, H., Gillebert, T. C., Brutsaert, D. L., Sys, S. U., & Stroobant, N. (1996). Personality as independent predictor of long-term mortality in patients with coronary heart disease. The Lancet, 347(8999), 417-421. (idézi Urbán, 2017)
- ↑ Coyne, J. C., Jaarsma, T., Luttik, M. L., van Sonderen, E., van Veldhuisen, D. J., & Sanderman, R. (2011). Lack of prognostic value of type D personality for mortality in a large sample of heart failure patients. Psychosomatic medicine, 73(7), 557-562. (idézi Urbán, 2017)
- ↑ Grande, G., Romppel, M., & Barth, J. (2012). Association between type D personality and prognosis in patients with cardiovascular diseases: a systematic review and meta-analysis. Annals of behavioral medicine, 43(3), 299-310.
- ↑ Saleem, S., Saleem, T., & Waheed, Q. (2016). TYPE D PERSONALITY. Professional Medical Journal, 23(12).
- ↑ Greco, A., Maloberti, A., Sormani, P., Colombo, G., D’addario, M., Magrin, M. E., ... & Boutouyrie, P. (2017). [PP. 21.14] Type A personality as the principal psychological determinants of left ventricular mass index in hypertensive patients. Journal of Hypertension, 35, e273.
- ↑ Schoormans, D., Verhoeven, J. E., Denollet, J., van de Poll-Franse, L., & Penninx, B. W. J. H. (2017). Leukocyte telomere length and personality: associations with the Big Five and Type D personality traits. Psychological medicine, 1-12.
- ↑ Mizutani, S., Ekuni, D., Yamane-Takeuchi, M., Azuma, T., Taniguchi-Tabata, A., Tomofuji, T., ... & Morita, M. (2016). Type D personality and periodontal disease in university students: A prospective cohort study. Journal of health psychology,