Ugrás a tartalomhoz

Bagolykeszeg

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bagolykeszeg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi)
Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes)
Öregcsalád: Cyprinoidea
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Alcsalád: Leuciscinae
Nem: Abramis
Faj: A. sapa
Tudományos név
Abramis sapa
(Pallas, 1814)
Elterjedés
Élőhelye Európában

Élőhelye Európában
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Bagolykeszeg témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bagolykeszeg témájú kategóriát.

A bagolykeszeg (Abramis sapa) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályába a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe és a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj. Népies elnevezései közé tartozik még a bagókeszeg, bagoly, baglya, száp, szápókeszeg.

Előfordulása

[szerkesztés]

Előfordulásának nyugati határát a Duna képezi, keleten egészen az Urálig előfordul nagyobb folyókban és tavakban. Hazánkban szinte minden nagyobb folyóban és állóvízben megtalálható. Társas természetű, elsősorban a folyók mély, húzósabb part menti vizeiben él.

Szaporodása

[szerkesztés]

Április-májusban ívik és jellegzetessége, hogy hím egyedei ilyenkor nászkiütéseket viselhetnek. Az ikrákat dús növényzetű parti részeken rakja le. Az ivarérettséget 3-4 éves korában éri el és élőhelyétől függően ikraszáma 100 000-től (Duna) 8000-ig (Dnyeper) változhat.

Megjelenése

[szerkesztés]

A legnagyobb testhossz 30 cm lehet, amihez 60-70 dkg tömeg párosul. Testtömege a 2 kilogrammot is elérheti. A bagolykeszeg a lapos keszeg legközelebbi rokona. Alakra megegyezik vele, megkülönbözteti azonban tömpe, szájra boruló orra, alsó állású szája. A hátéle a fejtől a hátúszóig, a has a hasúszó mögött a végbélnyílásig pikkelytelen. A faroknyél rövid és alacsony, a farokúszó mélyen bemetszett, alsó lebenye hosszabb a felsőnél. Háta szürkésbarna, sötétszürke, oldala erősen ezüstös csillogású, a hasa fehér. Úszói szürkék, enyhén sárgás árnyalatúak. Páratlan úszói fekete szegéllyel díszítettek.

Horgászata

[szerkesztés]

A bagolykeszeg harcos hal, horgászati szabályozás alá Magyarországon nem tartozik. Mivel a dévérhez hasonlóan táplálkozik, nehéz rá célzottan horgászni. Leginkább a dévér mellé beeső hal, ám ha egyet sikerült kifogni, biztos, hogy a továbbiakban több bagoly akad horgunkra, mint dévérkeszeg.

Források

[szerkesztés]