Demokratikus Koalíció (Magyarország)
.svg)
A Demokratikus Koalíció (röviden DK)[3] 2011-ben alakult szociálliberális,[4] Európa-párti[5] magyarországi párt. A Magyar Szocialista Pártból (MSZP) Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök vezetésével távozó politikusok, illetve az őket körülvevő szellemi holdudvar hozták létre. Magát nyugatos, polgári balközépként határozza meg.[6]
Politikai céljait A Köztársaság Kiáltványa írás és a Merjünk hazafiak lenni! című politikai elemzés foglalja össze.[7][8]
Története
[szerkesztés]Jogelődje 2011 februárjában Demokrata Párt néven alakult egyes, az MSZP-ből korábban kilépett Budapest XVII. kerületi párttagokból, elnöke Takács István volt. Májusban a sajtóban nyilvánosságot kapott, hogy Gyurcsány hívei új pártot alapítottak. Erre ő ezután úgy reagált, hogy tudomása van erről, és úgy magyarázta a helyzetet, mintha az MSZP számára foglalták volna le a nevet, lehetőséget teremtve arra, hogy a párt átalakulása esetén nevében is jelezze az új politikai orientációt.[9]
A Magyar Szocialista Párt platformjaként
[szerkesztés]A pártot létrehozó politikusok önálló irányvonaluk megfogalmazását az MSZP egyik platformjaként kezdték, amit 2010. október 22-én hívott életre Gyurcsány Ferenc, aki elnöke is lett.[10] A platform megalakításával Gyurcsány célja az MSZP saját elképzelései szerinti átformálása volt, melynek lényege az lett volna, hogy a párt átalakul egy „Orbán-ellenes népfronttá”. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy nemcsak azokat várnák a pártba, aki egyetért a hagyományos szocialista-szociáldemokrata értékrendszerrel, hanem minden olyan elszánt politikust, aki szemben áll a Nemzeti Együttműködés Kormányával. Mivel a politikai irányvonal megváltoztatására tett kísérletei rendre kudarcba fulladtak,[11] több hónapnyi vitatkozás és egyeztetések után 2011 októberére Gyurcsány és a pártvezetés viszonya olyannyira megromlott, hogy a platform a kezdettől lebegtetett távozás mellett döntött, lehetőséget adva arra, hogy az általuk elképzelt átalakított MSZP-t egy önálló, a régi párttól független politikai szervezetben valósítsák meg. A platform önálló párttá alakulását Gyurcsány Ferenc a tömörülés egyéves ünnepi összejövetelén jelentette be, 2011. október 22-én.[12][13]
Bonyodalom a mandátumok körül
[szerkesztés]A kiválást követően a DK mandátumai körül polémia alakult ki, miután az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei szervezete mandátumának visszaadására szólította fel Molnár Csabát, mivel azt az MSZP területi listájáról szerezte, így álláspontjuk szerint nem ő, hanem az MSZP rendelkezik vele.[14] Molnár azonban nem tett eleget a felszólításnak (ahogy a többi Gyurcsányhoz csatlakozó képviselő sem).
2011. november 7-én Kövér László házelnök felkérése nyomán az Országgyűlés alkotmányügyi és ügyrendi bizottsága a kérdés megvizsgálása után úgy foglalt állást, hogy Gyurcsány nem alakíthat saját frakciót. A kérdésben a bizottság Fideszes és jobbikos tagjai szavaztak, az MSZP-s tagok és az egyetlen LMP-s tag, Schiffer András nem szavazott; utóbbi jelen sem volt az ülésen.
Molnár Csaba szerint szabályszerűen hozták létre a pártot és kiemelte, hogy 1996-ban az MDF-ből kilépett tagok gond nélkül alakíthatták meg az MDNP frakcióját – bár azt a tényt nem emelte ki, hogy 90-es években a Házszabály még lehetővé tette, hogy a képviselők szabadon vándorolhassanak a pártok között, és akár egyik napról a másikra új frakciót hozzanak létre.[forrás?] Rubovszky György, aki akkoriban mint KDNP-s képviselő támogatta az MDNP létrejöttét, különbséget tett a két párt között, miszerint az MDNP az MDF engedélyével jött létre („kiváltak a pártból”), míg a DK Mesterházy Attila MSZP elnök nyilatkozata szerint „tíz képviselőjük kilépésével” alakult, ilyen esetekben pedig a frakcióvezető nyilatkozata a mérvadó. A jobbikos Gyüre Csaba is azon a véleményen volt, hogy a DK képviselői MSZP-s politikusként kapták meg a mandátumukat, tehát onnan kilépve nem jogosultak tovább a párt mandátumával politizálni, így frakciót alapítani sem. A Házszabály szerint egy frakcióból kilépett vagy kizárt képviselő hat hónapig kötelezően független kell hogy legyen, s csak ezután csatlakozhat egy frakcióhoz.[15]
Önálló pártként
[szerkesztés]A pártot a Magyar Szocialista Pártból Gyurcsány Ferenc volt kormányfő vezetésével távozó politikusok hozták létre a Demokrata Párt átalakításával, annak nevét, alapszabályát és vezetőségét is megváltoztatva 2011. november 6-án.[16] Egyes számú tagkönyvét Vitányi Iván kapta. A párt elnöke Gyurcsány Ferenc, alelnökei Bauer Tamás közgazdász, Debreczeni József közíró, Molnár Csaba volt kancelláriaminiszter és Niedermüller Péter etnográfus lettek.
A parlamentben 10, korábban az MSZP-frakcióban, jelenleg a függetlenek padsoraiban ülő képviselő tagja a pártnak. Gyurcsány Ferenc mellett Molnár Csaba, Vadai Ágnes, Varju László, Vitányi Iván, Baracskai József, Ficsor Ádám, Kolber István, Szűcs Erika és Oláh Lajos lépett át az MSZP-ből a Gyurcsány-pártba. Nem vagy volt politikusként számos egyéb közszereplő csatlakozott még a párthoz, vagy lett nyíltan támogatója, többek között Bornai Tibor, Gréczy Zsolt, Eörsi Mátyás, Kerék-Bárczy Szabolcs és Vágó István.
A párt 2015. február 21-én tartott tisztújításánál, ahol ellenjelölt nélkül választották meg újra Gyurcsány Ferencet a párt elnökévé, lecserélték a párt logóját és az egyéb arculati elemeit is. A pártelnök a tisztújító kongresszuson közölte, hogy a DK a jövő pártja, és arra készülnek, hogy egy év múlva képesek legyenek a kormányzásra és egy polgári Magyarország felépítésére.[17]
Kerék-Bárczyt 2016. szeptember 1-én kirúgták a pártból, miután egy írásában „paradigmaváltást” szorgalmazott, ami nélkül szerinte nem lehet legyőzni a Fideszt 2018-ban, és ez ügyben a DK-t is kritizálta.[18][19]
2016 végén az DK-val együtt több ellenzéki párt is egyeztetésekbe kezdett a lehetséges összefogásról és az ellenzéki miniszterelnök-jelöltről a 2018-as országgyűlési választásra, ám ebből a DK vétója miatt kimaradtak a Liberálisok, mert szerintük a 2016-os népszavazásban vállalt szerepükkel Orbán Viktort segítették.[20] Miután 2017 januárjában az MSZP-s Botka László váratlanul színre lépett pártja miniszterelnök-jelöltjeként,[21] jelentős vitákra került sor az év folyamán Botka és Gyurcsány, valamint az MSZP és a DK között Gyurcsány és a DK egy lehetséges ellenzéki összefogásban vállalt szerepéről. Botka előbb különböző ultimátumokat intézet Gyurcsányhoz, majd kilátásba helyezte az együttműködést egy Gyurcsány nélküli DK-val, ha a pártelnök csak egyéniben indul. A DK visszautasította a belügyeibe szólást, és egy pártszavazáson megerősítette Gyurcsányt pártelnöknek. Ő jelezte, hogy az egyéni és a listás induláshoz is ragaszkodik.[22][23][24][25][26][27][28][29][30][31]
2017 szeptemberére a DK választási megállapodást kötött a Bokros Lajos-féle Modern Magyarország Mozgalommal (MoMa). Bokros 500 napos programja keretében került volna sor a szövetségre, ezután új, kétfordulós választás választást írtak volna ki.[32] Ugyanakkor szeptember 30-án Gyurcsány Facebook-közleményben tudatta, hogy a DK beszünteti az MSZP-vel a szerinte hiábavaló egyezkedést, és saját listát állít.[33] Ezután, 2018. január 12-én már Bokros Lajos jelentette be egy Facebook-posztban, hogy a DK „négy hónapnyi hitegetés után” végül nem kívánt megegyezni velük, ezért a MoMa a megszüntetést elkerülendő önállóan indul a 2018-as választásokon. A DK válaszában azt közölte, hogy a MoMa hagyott fel az egyeztetésekkel, miközben szerintük a DK méltányos ajánlatával a „nem mérhető támogatottságú pártnak” parlamenti képviselete lett volna.[34]
2018. november 17-én tűz ütött ki a DK Teréz körúti irodáiban, amiben a párt szinte teljes könyvelése is elégett.[35][36]
A párt 2020. március 1-jén tartott tisztújító kongresszusán Kálmán Olga korábbi műsorvezető is a DK elnökségi tagja lett.[37] Április elején az Ügyészség vádat emelt Varju László ellen választás rendje elleni bűntett, valamint garázdaság vétsége és súlyos testi sértés bűntette miatt. Varju tagadta a neki felrótt vádakat.[38] Májusban az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megvonta a párt költségvetési támogatását, amíg a párt nem állítja helyre a gazdálkodását igazoló dokumentációját, noha a DK közölte, hogy a könyvelésének nagy része elégett a 2018. novemberi irodatűzben.[39] Július végére viszont tudatta az ÁSZ, hogy a párt dokumentumokkal igazolta a törvényes gazdálkodás kereteinek a kialakítását, ezzel pedig ismét jogosulttá vált a költségvetési támogatásra.[40]
2020 augusztusában három gödi DK-s politikus is jelezte, hogy felfüggesztik a párttagságukat, miután nem sokkal korábban a DK és a Momentum helyi képviselői közt konfliktus támadt, és az érintett képviselők úgy látták, hogy akadályai lehetnek az ügy rendezésének.[41]
2014-es választások
[szerkesztés]2014. január 14-én több más szervezettel együtt a DK az Összefogás nevű pártszövetség tagja lett, melynek neve március 6-tól „Kormányváltás”-ra módosult a hasonló nevű Összefogás Párt miatt, a szövetség célja pedig a 2014-es magyarországi országgyűlési választáson – az új nevéből adódóan – a Fidesz-kormány leváltása volt, ez azonban nem sikerült. A párt az Összefogás listájáról négy mandátumot szerzett, miután azonban minimum öt mandátum kell a frakcióalapításhoz, a DK nem tudott frakciót alakítani, így a négy képviselő, köztük a pártelnök Gyurcsány Ferenc független képviselőként lettek az Országgyűlés tagjai. A pártszövetség felbomlása után a 2014-es európai parlamenti választásra a párt már külön készült, de Gyurcsány közölte, hogy listavezetőként akkor sem menne Brüsszelbe, ha a pártja mandátumokat kapna a választáson.[42] A DK végül 9,76%-os támogatottságra tett szert, mellyel két képviselői mandátumot szerzett, amelyeket Gyurcsány visszalépésével a második helyezett Molnár Csaba és a harmadik helyezett Niedermüller Péter kapott meg.[43] A választás után egy nappal, május 26-án megjelent hír szerint Bauer Tamás, a DK alelnöke kilépett a pártból, mert az Országgyűlésbe mandátumot szerző, de onnan az Európai Parlamentbe távozó Molnár Csaba országgyűlési képviselői helyére nem őt, hanem Varju Lászlót delegálta a párt.[44] Június 5-én egy ATV-nek adott interjúban cáfolta a híreszteléseket, és alelnöki lemondása okaként a párt programjának bizonyos számára elfogadhatatlan pontjait nevezte meg, de a pártnak tagja maradt.[45]
2018-as választások
[szerkesztés]A 2018-as magyarországi országgyűlési választáson a párt már önállóan indult, bár korábban felmerült, hogy megint pártszövetségbe tömörüljenek ellenzéki pártokkal, az MSZP-vel előző évben történt konfliktusok miatt ez végül nem valósult meg,[46] ettől függetlenül választási szövetséget kötöttek a Szolidaritás nevű civil szervezettel.[47] A választáson a szavazatok 5,41%-át sikerült megszerezni, ez a korábbi négyről kilencre emelte a képviselői mandátumaik számát. A Szolidaritás elnöke, Székely Sándor, aki a szövetség révén parlamenti képviselői mandátumhoz is jutott, 2018 végén kilépett a DK-ból, ezért függetlenné vált.[48] 2018. december 29-én 13 politikus lépett ki a DK-ból, köztük Mecseki Csaba, Kám polgármestere.[49]
_(cropped).jpg)
2019-es európai parlamenti választások
[szerkesztés]2019. május 26-án tartották az EP-választást Magyarországon. A DK önálló listával indult, amin meglepetésre 16,26%-os eredményt értek el. Az 554.286 kapott szavazattal 4 mandátumot szereztek. EP képviselői mandátumot szerzett Dobrev Klára (listavezető), Molnár Csaba (2. helyezett), Rónai Sándor (3. helyezett) és Ara-Kovács Attila (4. helyezett). A párt Dobrev Klára személyével, az „Európai Egyesült Államok” ideájával, az európai minimálbérrel és minimálnyugdíjjal, az európai családi pótlékkal, valamint ezeknek az anyagi forrását biztosító európai multiadóval kampányolt.
2019-es önkormányzati választások
[szerkesztés]A 2019-es magyarországi önkormányzati választáson számos DK-s vagy DK által is támogatott polgármester nyert, a fővárosban három kerületnek is DK-s vezetője lett.[50] A választáson szintén polgármesternek választott két MSZP-s politikus, Kiss László és Szaniszló Sándor 2020 februárjában átlépett a DK-ba.[51] A lépést az MSZP élesen kritizálta.[52]
2022-es országgyűlési választás
[szerkesztés]A 2022-es országgyűlési választáson az Egységben Magyarországért pártszövetség tagjaként vett részt. Miniszterelnök-jelöltként Dobrev Klárát, korábbi EP-képviselőt és a pártelnök Gyurcsány Ferenc feleségét indította a szövetség előválasztásán, ezen azonban Márki-Zay Péter győzött. A szövetség a választáson 34,44%-ot szerzett, az így megszerzett 57 ellenzéki mandátumból a legtöbbet, 15-öt a DK szerezte meg. Ettől függetlenül a párt számos alkalommal került konfliktusba Márki-Zayjal,[53] majd az ellenzék számára jelentős vereséget jelentő választás után is őt hibáztatták.[54][55][56]
2022–2024-es árnyékkormány
[szerkesztés]A kudarcos választás után párt elnökségének felkérésére Dobrev Klára 2022 szeptemberében egy árnyékkormány tervezetével állt elő. Dobrev akkori beszédében kifejtette: a 12 éve tartó „felelőtlen kormányzás, a tudás, a szakértelem teljes hiánya oda vezetett, hogy nincs más kiút a válságból, mint hogy Orbán Viktornak és kormányának buknia kell”. Az árnyék-miniszterelnök szerint a válság oka elsősorban nem az orosz-ukrán háború volt, hanem az Orbán-kormány. Az árnyékkormány felállításának célja kormányzóképes politikusok felmutatása volt.[57]
Az árnyékkormány tagjai
[szerkesztés]- Dobrev Klára miniszterelnök
- Molnár Csaba kancelláriaminiszter,
- Bodnár Zoltán pénzügyminiszter,
- Rónai Sándor külügyminiszter,
- Arató Gergely kormányprogramért felelős miniszter,
- Mustó Géza belügyminiszter,
- Kordás László bér- és munkaügyi miniszter – 2023 januárjában elhunyt.
- Gy. Németh Erzsébet szociális és nyugdíjügyi miniszter,
- Komáromi Zoltán egészségügyi miniszter,
- Varju László energia- és rezsiügyi miniszter,
- Dávid Ferenc gazdasági miniszter,
- Vadai Ágnes honvédelmi miniszter,
- Oláh Lajos környezetvédelmi és klímaügyi miniszter,
- Benedek Szilveszter mezőgazdasági miniszter,
- Barkóczi Balázs oktatási miniszter,
- Szaniszló Sándor önkormányzati miniszter.
2024-es önkormányzati és EP-választás
[szerkesztés]A 2024. június 9-én tartott önkormányzati választás és EP-választás során a párt ismét egy alkalmi pártszövetségben indult DK–MSZP–Párbeszéd Szövetség néven. A választás eredménye minden addiginál gyengébb volt a korábbi ellenzéki pártok, így a DK számára is, ebben a politikában időközben megjelent Magyar Péter, és pártja, a Tisztelet és Szabadság Párt játszotta a főszerepet, ami rengeteg ellenzéki szavazót tudott elhódítani, az addig legerősebb ellenzéki pártnak számító DK-tól is. Az EP-választáson a pártszövetség a megszerezhető 21 mandátumból kettőt tudott megszerezni, amit a szövetségi lista élén lévő két DK-s politikus, Dobrev Klára és Molnár Csaba szerzett meg. Az önkormányzati választásokon több helyen nyertek DK-s vagy általuk támogatott polgármesterek, így a korábbi öt kerületi polgármesterük mellett az újpesti, nagykanizsai és pápai jelöltjük is.[58]
Dobrev Klára a Facebookon jelentette be, hogy a 2024-es csalódás keltő EP-választások után az árnyékkormány munkája véget ér. A párt EP listavezetője szerint új megoldásokat kell keresniük az ellenzéki szavazók megszólítására.[59]
Többen, úgy mint Lamperth Mónika korábbi belügyminiszter, Medgyessy Péter korábbi miniszterelnök, Lendvai Ildikó, az MSZP korábbi elnöke, de a DK-alapító Leel-Őssy Gábor is felvetette, hogy Gyurcsánynak a választási kudarc után fel kellett volna ajánlani a lemondását, mert személye akadálya a baloldal megújulásának – a pártszövetség többi pártjának vezetői lemondtak a választás után.[58][60][61][62] Gyurcsány előbb egy hosszabb videóban elemezte a kudarc okait, majd később egyértelműsítette, hogy marad a párt élén.[62][63] Kiemelte, hogy ellenzéki pártelnök lemondása az elmúlt 14 évben még egyetlen egyszer sem vezetett saját pártjának a megerősödéséhez.
A pártelnök egy június 26-i Index interjúban kritizálta a lemondását felvetőket, Magyar Pétert és sajtót is. Gyurcsány a pártját és magát méltatva kijelentette, hogy a DK végig ugyanazon ideológiák mellett ugyanazon célokért küzdött, ezért semmi oka lemondani, míg az ellenzéki szavazatokat elhódító Magyar Péter a Fideszből érkezve és addig annak előnyeit élvezve egy hazug „slim-fit Orbán-világot” kínál, de nem zárta ki, hogy adott esetben a Fidesz ellenében koalíciót kössön vele. A sajtót pedig azért bírálta, mert szerinte a nem kormányoldali része is igazságtalanul viszonyult a DK-hoz és politikusaihoz. A választók pedig szerinte felelőtlenül szavaztak egy addig ismeretlen, korábbi fideszes indulóra.[64] Nem sokkal ezután a párt konfliktusba keveredett a 444.hu-val, mert ott egy Gyurcsányon gúnyolódó véleménycikk jelent meg az interjú kapcsán.[65][66]
Gyurcsány nem sokkal ezután egy újabb videóval jelentkezett, amiben azokat a személyeket és körülményeket sorolta fel, akik, illetve amik szerinte akadályozták az ellenzéki győzelmet 2010 után, mondván ő csak részben vagy egyáltalán nem felelős ezekért. 2010 kapcsán Bajnai Gordon, Mesterházy Attila és Lendvai Ildikó MSZP-s politikusokat; 2014-ért az LMP és a Jobbik akkori vezetőit, Schiffer Andrást és Vona Gábort; 2018-ért az akkori LMP-vezetőket, Schiffert és Szél Bernadettet, illetve a Momentum akkori vezetőjét, Fekete-Győr Andrást; 2022-ért – amiért szerinte a hátralépése miatt „végképp nem ő volt a hibás” – Márki-Zay Pétert nevezte meg, mint akik irányítása alatt a pártok helytelen döntéseket hoztak, és ezek segítették a Fideszt győzelmekhez.[67]
Eközben Leel-Őssy Gábor – akivel szemben a pártot ért bírálatai miatt etikai eljárás indult – egy hosszabb beszélgetésben fejtette ki, hogy a DK szerinte elveszítette a hitelességét, és párton belül is többen kívánatosnak tartanák Gyurcsány visszavonulását.[68][69] Leel-Őssyt végül augusztus 15-én, a párt „forró hangulatú”, vitákkal kísért füzesgyarmati ülésén zárták ki a DK-ból.[70]
Szervezeti felépítése
[szerkesztés]Elnökei
[szerkesztés]| # | Kép | Név | Hivatal kezdete | Hivatal vége | Forrás |
|---|---|---|---|---|---|
|
Gyurcsány Ferenc | 2011. október 22. | hivatalban | [71] | |
Választási eredményei
[szerkesztés]Országgyűlési választások
[szerkesztés]| Választások | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | Mandátumok száma | Mandátumok aránya | Parlamenti szerepe |
|---|---|---|---|---|---|
| 2014-es1 | 1 290 8061 | 25,57%1 | 4 / 199
|
2% | ellenzék |
| 2018-as | 308 070 | 5,41% | 9 / 199
|
4,52% | ellenzék |
| 2022-es2 | 1 947 3312 | 34,44%2 | 15 / 199
|
7,54% | ellenzék |
1Az Összefogás tagjaként.
2Az Egységben Magyarországért részeként.
Önkormányzati választások
[szerkesztés]A Demokratikus Koalíció (DK) polgármesterekkel rendelkező települések:
- Budapest III. kerülete – Kiss László (2019–2020-ig az MSZP, 2020-tól a Demokratikus Koalíció színeiben)
- Budapest Vll. kerülete – Niedermüller Péter (2019 óta)
- Budapest Xl. kerülete – László Imre (2019 óta)
- Budapest XV. kerülete – Cserdiné Németh Angéla (2018 óta)
- Budapest XVIII. kerülete – Szaniszló Sándor (2019–2020-ig az MSZP, 2020-tól a Demokratikus Koalíció színeiben)
- Polgár – Tóth József (2014 óta)
Európai parlamenti választások
[szerkesztés]|
Választások |
Szavazatok száma |
Szavazatok aránya |
Mandátumok száma |
Európai parlamenti csoport |
Európai párt |
|---|---|---|---|---|---|
| 2014-es[43] | 226 086 | 9,75% | 2/21 | Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) | – |
| 2019-es[72] | 557 081 | 16,05% | 4/21 | Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) | – |
| 2024-es1 [73] | 367 162 | 8,03% | 2/21 | Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) | Európai Szocialisták Pártja (PES) |
1A DK–MSZP–Párbeszéd részeként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Megalakult a DK ifjúsági szervezete, a Demokratikus Lendület. Mandiner
- ↑ https://www.facebook.com/dk365/videos/890915482243443/
- ↑ Az információ autentikus forrásból származó hiteles közlés. A közlést tartalmazó e-mailt archiváltuk, szövegét az önkéntes ügyfélszolgálatot ellátó szerkesztők a 2011110110004756 ügyszám alatt olvashatják. Aki meg szeretne bizonyosodni az információ valódiságáról, lépjen kapcsolatba a hozzáféréssel rendelkező önkéntesek valamelyikével!
- ↑ Ulf Hedetoft. Paradoxes of Populism: Troubles of the West and Nationalism's Second Coming. Anthem Press, 133. o. (2020). ISBN 978-1-78527-216-5
- ↑ Vokskabinː Demokratikus Koalíció
- ↑ Demokratikus Koalíció néven új pártot alapít Gyurcsány Ferenc Archiválva 2011. október 24-i dátummal a Wayback Machine-ben – InfoRádió, 2010. október 22.
- ↑ A Köztársaság Kiáltványa Archiválva 2011. október 18-i dátummal a Wayback Machine-ben PDF
- ↑ Merjünk hazafiak lenni!. (Hozzáférés: 2020. január 4.)
- ↑ Magyar Nemzet: Bejegyzés alatt van Gyurcsány új pártja – Origo, 2011. május 11.
- ↑ "Én Totó kutyámat sem bíznám rá" – elindult Gyurcsány MSZP-s mozgalma – Origo, 2010. október 22.
- ↑ Birokra kel az MSZP vezetésével az "igazi Gyurcsány" – Origo, 2011. március 2.
- ↑ Kiváltak Gyurcsányék az MSZP-ből – Origo, 2011. október 22.
- ↑ Megalakult Gyurcsány új pártja – Index, 2011. október 22.
- ↑ Mandátumának visszaadására szólították fel az MSZP-s Molnár Csabát – Origo, 2011. november 7.
- ↑ Nem engedik Gyurcsánynak a frakcióalapítást – Origo, 2011. november 7.
- ↑ Gyurcsányt választotta pártelnöknek a Demokratikus Koalíció – Origo, 2011. november 6.
- ↑ Íme, ez Gyurcsány DK-jának új arculata Archiválva 2015. február 22-i dátummal a Wayback Machine-ben mno.hu, 2015. február 21.
- ↑ Paradigmaváltást! Archiválva 2017. szeptember 5-i dátummal a Wayback Machine-ben 168 Óra, 2016. szeptember 1.
- ↑ Nincs helye többé Kerék-Bárczynak a DK-ban Archiválva 2017. szeptember 5-i dátummal a Wayback Machine-ben 168 Óra, 2016. szeptember 1.
- ↑ Kíméletlen kiszavazóshow lett a baloldal egyeztetéséből Index, 2016. november 3.
- ↑ Botka László az MSZP miniszterelnök-jelöltje 24.hu, 2017. január 18.
- ↑ Botka: Gyurcsány hazudott, tehertétel, Orbánnal együtt el kell tűnnie Index, 2017. február 18.
- ↑ Botka halálra ítélte az összefogást Gyurcsánnyal Index, 2017. február 20.
- ↑ Gyurcsány finoman beleszállt Botkába, majd ajánlatot tett neki Index, 2017. március 4.
- ↑ DK: Az MSZP önző, megalázó, sértő, vállalhatatlan Index, 2017. április 27.
- ↑ Totális háborúba sodródott Botka és Gyurcsány Index, 2017. május 4.
- ↑ Gyurcsány felhívta Botkát, aki erre beolvasott neki Index, 2017. május 30.
- ↑ Gyurcsány orbáni módszerekkel vádolja Botkát Index, 2017. június 7.
- ↑ Gyurcsány ígéri, nem fog feleselni Index, 2017. augusztus 2.
- ↑ Gyurcsány egy kiadós pártszavazással üzen Botkának Index, 2017. szeptember 5.
- ↑ Gyurcsány elindul egyéniben, egy feltétellel Index, 2017. szeptember 15.
- ↑ Ötszáz napra szövetkezne Bokrossal a DK Mandiner, 2017. szeptember 4.
- ↑ Gyurcsány Ferenc közleménye Facebook, 2017. szeptember 30.
- ↑ Bokros: Gyurcsány átvert minket Index, 2018. január 12.
- ↑ A DK irodái megsemmisültek, Gyurcsány pénzt gyűjt Index, 2018. november 18.
- ↑ DK: Megsemmisült a tűzben a könyvelésünk Index, 2018. november 19.
- ↑ Kálmán Olga tényleg a DK elnökségi tagjaként folytatja Index, 2020. március 1.
- ↑ Vádat emelt az ügyészség Varju Lászlóval szemben Index, 2020. április 2.
- ↑ A számvevőszék felfüggesztette a DK költségvetési támogatását Index, 2020. május 21.
- ↑ Döntött az Állami Számvevőszék: újra kap költségvetési támogatást a DK Népszava, 2020. július 28.
- ↑ Göd: három DK-s felfüggesztette a párttagságát 24.hu, 2020. augusztus 10.
- ↑ Gyurcsány Ferenc vezeti a DK EP-listáját – mandiner.hu, 2014. április 10.
- ↑ a b Tájékoztató adatok az Európai Parlamenti választás összesített eredményéről Archiválva 2017. december 14-i dátummal a Wayback Machine-ben valasztas.hu
- ↑ EP-választás után: Lemondott a DK alelnöke – atv.hu, 2014. május 26.
- ↑ Lemondott Bauer Tamás – atv.hu, 2014. június 5.
- ↑ Így törte meg Gyurcsány az MSZP-t 24.hu, 2018. január 31.
- ↑ Gyurcsány összefogott Bajnai egykori szövetségesével Index, 2017. december 9.
- ↑ Otthagyta a DK-t Székely Sándor, újabb ellenzéki képviselő lett független 24.hu, 2018. december 28.
- ↑ Origo: Most esik szét a párt Gyurcsány alól (magyar nyelven). http://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2018. december 29.)
- ↑ A Momentum és a DK lettek az ellenzék erős pártjai Index, 2019. október 16.
- ↑ Két budapesti MSZP-s polgármester átáll Gyurcsányékhoz Index, 2020. február 20.
- ↑ Tóth Bertalan örömlányokhoz hasonlította az MSZP-ből kilépett polgármestereket ATV, 2020. február 21.
- ↑ Ilyen volt belülről az ellenzéki kampány összeomlása Telex, Direkt36, 2022. május 17.
- ↑ Márki-Zay Péter nélkül folytatódhat az ellenzéki együttműködés Index, 2022. április 5.
- ↑ Márki-Zay Péter elárulta, min különböztek össze Gyurcsány Ferenccel Index, 2022. június 1.
- ↑ Külön utakon folytatják tovább az ellenzéki összefogás pártjai? Index, 2022. április 21.
- ↑ Sándor, Nótin Tamás, Németh Márton: Ők Dobrev Klára árnyékkormányának árnyékminiszterei (magyar nyelven). index.hu, 2022. szeptember 19. (Hozzáférés: 2022. szeptember 19.)
- ↑ a b Így omlott össze a hagyományos ellenzék – mérlegen a hat párt teljesítménye Telex, 2024. június 14.
- ↑ Véget ért egy korszak, befejezi munkáját a DK árnyékkormánya Telex, 2024. június 10.
- ↑ Lampert Mónika lemondásra szólította fel Gyurcsány Ferencet bahir.hu, 2024. június 15.
- ↑ Lendvai Ildikó: A baloldal jövője múlik azon, hogy Gyurcsány Ferenc marad-e Telex, 2024. június 25.
- ↑ a b A DK annyira elképzelhetetlen Gyurcsány nélkül, mint a Fidesz Orbán nélkül Telex, 2024. június 27.
- ↑ Gyurcsány Ferenc nem mond le a DK éléről, arról beszélt, hogy folytatják a munkát Telex, 2024. június 26.
- ↑ Gyurcsány Ferenc: A Tisza Párt ajánlata egy slim-fit Orbán–Fidesz-világ Index, 2024. június 26.
- ↑ A paprikajancsi visszatér 3 Feri nem megy a kutyák kozé
- ↑ Kiáll a 444 Herczegh Márk mellett és egy újabb cikkben támadja Gyurcsányt Media1, 2024. június 26.
- ↑ Gyurcsány Ferenc: Nem Gyurcsány a felelős a négy kétharmadért Magyar Hang, 2024. július 2.
- ↑ Leel-Őssy Gábor ragaszkodik hozzá, hogy Gyurcsány Ferenc legyen jelen az általa megrendelt etikai bizottsági "hóhéroláson" klubradio.hu, 2024. július 1.
- ↑ Gyurcsány Ferenc kizáratná a pártból az őt kritizáló régi harcostársát hvg.hu, 2024. június 30.
- ↑ Forró hangulatú taggyűlésen zárták ki a DK-ból a Gyurcsány lemondását szorgalmazó gyulai párttagot Magyar Narancs, 2024. augusztus 16.
- ↑ https://index.hu/belfold/2020/02/18/gyurcsany_ferenc_dk_partelnok_ujrazas/
- ↑ Európai parlamenti képviselők választása 2019 (hu-HU nyelven). Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2019. május 27.)
- ↑ Létrejött a DK, MSZP, Párbeszéd szociáldemokrata-zöld szövetség. Dkp.hu. (Hozzáférés: 2024. március 28.)
További információk
[szerkesztés]- A Köztársaság Kiáltványa PDF
- Demokratikus Koalíció, 2011–2016. Ötévkönyv; szerk. Debreczeni József, Kolber István; Új Köztársaságért Alapítvány, Budapest, 2016
- Demokratikus Koalíció, 2016–2021. Ötévkönyv 2; szerk. Mihancsik Zsófia; Új Köztársaságért Alapítvány, Budapest, 2022
