Georges Vantongerloo

Georges Vantongerloo
Született	1886. november 24. Antwerpen
Elhunyt	1965. október 5. (78 évesen) 1965. október 6. (78 évesen) Párizs
Állampolgársága	belga
Foglalkozása	festőművész szobrász építész illusztrátor képzőművész
Iskolái	Académie royale des Beaux-Arts Royal Academy of Fine Arts
A Wikimédia Commons tartalmaz Georges Vantongerloo témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Asszony otthonában

Vantongerloo két szobra a De Stijl c. avantgárd lap 1919 : 2. számából

Georges Vantongerloo (Antwerpen, 1886. november 24. – Párizs, 1965. október 5.) belga festő és szobrász. A geometrikus absztrakció jeles képviselője.

Életpályája

Brüsszelben, majd Antwerpenben folytatott képzőművészeti tanulmányokat az 1900-as években. 1910–17 közt figurális képeket festett posztimpresszionista stílusban, majd az absztrakt festészet egyik úttörője lett. 1914-ben a belga hadseregben szolgált, hamarosan megsebesült és Hollandiában gyógykezelték. A háború alatt Hága közelében, Voorburgban élt, mint menekült. Hágában megismerkedett Jules Schmalzigaug futurista festővel, a vele való ismeretség az avantgárd legmodernebb irányai felé terelte érdeklődését.

1917-ben csatlakozott a De Stijl-mozgalomhoz. Jeles avantgárd képzőművészek csoportosultak a De Stijl körül, köztük Theo van Doesburg, Bart van der Leck, Piet Mondrian. 1918 novemberében közreadtak egy kiáltványt a modern művészetek fontosságáról, a kiáltvány aláírói közt volt Vantongerloo, Theo van Doesburg, Robert van 't Hoff, Huszár Vilmos, Anthony Cook, Piet Mondrian és Jan Wils.

A matematikát, a geometriát és a kozmogóniát kezdte tanulmányozni. 1917-ben megalkotta első absztrakt szobrát (Konstrukció gömbökben). Ettől kezdve geometrikus-absztrakt szobrokat és képeket alkotott egészen az 1930-as évek végéig, amikor ugyanis hajlékonyabb formák is helyet kaptak alkotásaiban, azaz a ráció mellett a szubjektivizmus is helyet kapott művészetében.

1919-ben megnősült, s feleségével Provence-Alpes-Côte d’Azur Menton nevű városába költöztek, ekkor került kapcsolatba Max Bill avantgárd szobrásszal. Kiállításokat is rendeztek. 1929-ben Párizsba költözött, ahol csatlakozott Theo van Doesburg, Naum Gabo és Antoine Pevsner által alapított Abstraction-Création nevű művészeti mozgalomhoz. Vantongerloo a neoplaszticizmus esztétikai elveit elsősorban szobrain tudta alkalmazni, például drótokból konstruált szobraival a tér dinamikáját érzékeltette. 1936-ban New Yorkban A kubizmus és az absztrakció című csoportos kiállításon vett részt, 1943-ban egyéni kiállítása volt Párizsban, a Galerie de Berri-ben.

Az 1940-es évek végén új anyagokkal és formákkal kísérletezett (plexiüveg, átlátható struktúrák). A tér, a végtelenség, a mozgás ábrázolása került érdeklődésének középpontjába. 1949-ben Max Billel, Antoine Pevsnerrel állított ki a Kunsthaus Zürichben. 1962-ben sikeres retrospektív kiállítása volt a londoni New Gallery-ben. Európa számos fontos múzeuma őrzi alkotásait.

Források

• A modern festészet lexikona. Budapest : Corvina, 1974. Georges Vantongerloo szócikkét lásd 391, p.
• Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
• Életrajza, munkássága, arcképe (franciául)

További információk

• Ausstellungskatalog: Berlin, Akademie der Künste 1986. Georges Vantongerloo
• Museum of Modern Art
• Tate Galéria