Harderwijk
Harderwijk | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Hollandia | ||
Tartomány | Gelderland | ||
Beosztott települések |
| ||
Polgármester | Harm-Jan van Schaik (2013. január 11. – , Kereszténydemokrata Tömörülés) | ||
Irányítószám | 3840–3849 | ||
Körzethívószám | 0341 | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 48 726 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 3,0 m | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
é. sz. 52° 21′ 02″, k. h. 5° 37′ 02″52.350556°N 5.617222°EKoordináták: é. sz. 52° 21′ 02″, k. h. 5° 37′ 02″52.350556°N 5.617222°E | |||
A település weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Harderwijk témájú médiaállományokat. |
Harderwijk város és község (önkormányzat) Hollandiában, közel az ország földrajzi középpontjához.
A forgalmat a Harderwijk pályaudvar szolgálja ki
Harderwijk a Veluwe nyugati szélén helyezkedik el. A község délkeleti részét nagyrészt erdők borítják.
Története
[szerkesztés]Harderwijk 1231-ben kapott városi jogokat kapott II. Ottó gueldersi őrgróftól.[2] A század végére felépült a várost védő várfal. A város legrégebbi része a mai Hoogstraat és Grote Poortstraat utcákhoz közel található. 1315 körül a város déli irányba bővült, ekkor épült a Grote Kerk (nagytemplom) is. A második, északi irányű bővítés 1425 körül történt.
A város nyugati felén a fal java része még mindig létezik, de gyakran nem teljesen az eredeti formában. Ez vonatkozik az egyetlen fennmaradt városkapura, a Vischpoortra (halkapu) is.
1648 és 1811 között a harderwijki egyetem működött a városban. Többek között itt végzett Carl Linnaeus botanikus és Apáczai Csere János. Napóleon megszüntette az egyetemet a zutpheni és a franekeri intézményekkel együtt.
Harderwijk a Hanza-szövetséghez tartozott. Mivel a Zuiderzee (jelenleg IJsselmeer) partján fekszik, gazdasága túlnyomórészt a halászatra és általában a tenger közelségére épült. Ez alapvetően megváltozott 1932 után, amikor a Zuiderzee-t biztonsági okokból elszakították az Északi-tengertől. A kikötőben így ma már elsősorban jachtoknak ad otthont. A halászat korábbi fontosságát illusztráló rendezvény az Aaltjesdag (angolna napja). A körutakon lévő standokon és éttermekben a téli hónapok kivételével még mindig kaphatóak a halak. A vásárlók jellemzően turisták, de a helyi lakosok már nem a halászatból élnek.
Harderwijk ma valószínűleg a delfináriumáról a legismertebb, ahol delfinbemutatókra kerül sor, és más tengeri emlősöket és halakat is tartanak.
Híres emberek
[szerkesztés]- Jan Bos (1975) gyorskorcsolyázó
- Theo Bos (1983) kerékpáros
- Joost Eerdmans (1971) politikus
- Gijsbert Hendrik Lamers (1834–1903), református teológus
- Theo de Meester (1851–1919) politikus és miniszterelnök
- Roef Ragas (1965–2007) színész
- Dirk Rijnders (1909–2006) politikus
- Marco Roelofsen (1968) labdarúgó
- Richard Roelofsen (1969) labdarúgó
- Henk Schiffmacher (1952) tetoválóművész
- Henk Timmer (1971) labdarúgókapus
- Marianne Timmer (1974) gyorskorcsolyázó
Testvérvárosa
[szerkesztés]Galéria
[szerkesztés]-
Harderwijk térképe, Willem és Joan Blaeu, 1652. Az északi rész a térkép alján található!
-
Grote Kerk (nagytemplom)
-
Vischpoort (halkapu)
-
Halpiac
-
Városfal, ágyú és templomtorony
-
Szélmalom
-
Linnaeus-torony
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kerncijfers wijken en buurten 2021, 2021. augusztus 6.
- ↑ Stenvert, R. et al. (2000). Monumenten in Nederland: Gelderland, p. 50 and 183–188. Zwolle: Waanders Uitgevers. ISBN 90-400-9406-3
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Hardwerwijk című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.