Számi nyelvek
A számi nyelveket a Skandinávia északi felében (Norvégiában, Svédországban, Finnországban ill. Oroszországban, a Kola-félszigeten) élő számik, régi nevükön lappok beszélik. Az uráli nyelvcsaládba tartozó finnugor nyelvük nem egységes, nem is beszélhetünk egyetlen számi nyelvről: mintegy kilenc-tíz nyelv van. Nyelvükhöz valószínűleg nyelvcsere útján jutottak, mert embertanilag elütnek az uráli népek többségétől, mind a finnektől, mind a magyaroktól, és a lappid rasszhoz tartoznak.[1]
Alcsoportok
[szerkesztés]A számi nyelveket három, földrajzi alapú fő csoportba sorolják:
- déli számi nyelvek
- (tényleges) déli számi (Közép-Norvégia, Dél-Svédország)
- umei számi (Közép-Norvégia, Közép-Svédország)
- északi számi nyelvek
- pitei számi (Közép-Norvégia, Észak-Svédország)
- lulei számi (Közép-Norvégia, Észak-Svédország)
- (tényleges) északi számi (Észak-Norvégia, Észak-Svédország, Észak-Finnország)
- keleti számi nyelvek
- inari számi (Finnország)
- kolta számi (szkolt számi; ma Finnország, régen Oroszország)
- kildini számi (Oroszország)
- teri számi (Oroszország)
- akkala számi (kihalt) (Oroszország)
- kemi számi (kihalt) (Svédország, utána: Oroszország)
- kainuu számi (kihalt) (Finnország)
A déli és északi számi nyelveket együttesen nyugati számi nyelveknek is nevezik. A korábbi szakirodalomban a számi nyelveket országok szerint osztották fel, így volt norvég-lapp, svéd-lapp, finn-lapp és orosz-lapp számi.
A számi nyelvek kutatói
[szerkesztés]Magyarországon az első kutató, aki az akkor még lapp nyelvnek nevezett idiómákkal foglalkozott, Halász Ignác (1855–1901) volt. Ő a pitei- számi nyelvekkel foglalkozott, három alkalommal (1884, 1886, 1891) járt is náluk.[2]
- Svéd-lapp nyelvtan és olvasmányok (Budapest, 1891.)
- Svéd-lapp nyelv I-IV. (Budapest, 1885-96)
Halász Ignác után évtizedekig nem foglalkozott senki a számi nyelvekkel. Lakó György (1908–1996) fő érdeklődési területe nem a lappság volt, de ennek ellenére 1935-ben a lulei számiknál is tett tanulmányutat, majd 1986-ban írt a számi nyelvekről egy chrestomáthiát.
- Chrestomathia Lapponica (Budapest, 1986)
Magyarok közül nemzetközileg ismert még Zita McRobbie-Utasi, aki a kolta-számikkal foglalkozik. Valamint idehaza az ifjabb generáció foglalkozik a számi nyelvekkel: Falk Nóra (PPTE), Dusnoki Gergely (DTE-Jyväskylä).
Beszélők száma
[szerkesztés]A számi nyelveket beszélők számát tekintve nincsenek pontos adataink, 30–70 ezer körülire teszik. Az elmúlt évtizedek asszimilációs politikája és a számi státus bizonytalan meghatározása miatt adódik ez a bizonytalan szám. A legnagyobb számi nép az északi-számi, ők 15–30 ezren lehetnek. Könyvek, folyóiratok, újságok jelennek meg ezen a nyelven. Hasonlóan fejlődő nyelv a lulei-számi, ill. most már a déli-számi is. Inari és kolta nyelven jelennek meg még – ritkán – írások.
Számi nyelven több rádió- és televízióadás is van: ezen a nyelven műsort sugároz a finn YLE, a svéd és a norvég rádió is.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑
- A világ nyelvei. Fodor István főszerk. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1999. ISBN 9630575973
- ↑ Magyar életrajzi lexikon 1000–1990
Források
[szerkesztés]- A világ nyelvei. Fodor István főszerk. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1999. ISBN 9630575973
További információk
[szerkesztés]- Számi.lap.hu – Linkgyűjtemény
- A lappok lakhelye