Ugrás a tartalomhoz

Mád

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 A településen világörökségi helyszín található 
Mád
Légifelvétel
Légifelvétel
Mád címere
Mád címere		 Mád zászlaja
Mád zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSzerencsi
Jogállásközség
PolgármesterDubóczki Dorina (független)[1]
Irányítószám3909
Körzethívószám47
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség1814 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség67,55 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület31,86 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájHegyalja[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 11′ 23″, k. h. 21° 16′ 16″48.189811°N 21.270975°EKoordináták: é. sz. 48° 11′ 23″, k. h. 21° 16′ 16″48.189811°N 21.270975°E
Mád (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Mád
Mád
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Mád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mád témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mád község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szerencsi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Tokaji borvidék központi részén terül el, a vármegye székhelyétől, Miskolctól mintegy 44 kilométerre keletre.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Erdőbénye, északkelet felől Bodrogkisfalud, kelet felől Bodrogkeresztúr, dél felől Mezőzombor, délnyugat felől Szerencs, északnyugat felől pedig Rátka és Tállya.

A térség fontosabb települései közül Mezőzombor és Rátka 5-5, Tállya 7 kilométerre fekszik; a legközelebbi város a 10 kilométerre lévő Szerencs.

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 39-es főút, ezen érhető el Tokaj térsége és Encs felől is.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Mád vasútállomás a belterület délnyugati szélén helyezkedik el, közúti elérését a 39-es főútból kiágazó 37 308-as számú mellékút biztosítja.

Története

[szerkesztés]

A terület az őskor óta lakott, bronzkori edénymaradványait a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. Az i. sz. 400. év környékéről már szőlőtermesztésre utaló leletek is előkerültek.

A település a 13. században már létezett. Már a legrégebbi oklevelekben is mezővárosként említik. A 15. században a tokaji várhoz tartozott, majd a regéci várhoz. 1541-ben a tállyai uradalom részeként említik.

1567-ben a törökök felégették a falut, de ismét felépült, a 16. század végére Zemplén vármegye hetedik legnépesebb települése lett. 1627-ben már vásártartási joga is volt. 1637-ben a törökök újra felégették. Védekezésül a falusiak megerősítették a templomot.

1645-ben pestisjárvány pusztított a faluban, 1694-ben pedig sáskajárás sújtotta a mádiakat. Ezt 1695-ben egy jégeső követte. A sok csapás után a település újra fejlődésnek indult. II. Rákóczi Ferenc és nővére, Rákóczi Julianna 1700-ban megvásárolta a települést. Maga a fejedelem is gyakran járt Mádon, különösen szüret idején. Mád ekkor már híres bortermelő helynek számított, még Thököly Imre is hazaengedte katonáit szüretre.

1739-ben újabb pestisjárvány sújtotta a falut. A Napóleon elleni háborúk idején a tokaj-hegyaljai hadak Mádnál gyülekeztek. A század végére a település elszegényedett, főként az adók és a rossz időjárás miatt.

1795-ben építették a barokk stílusú mádi zsinagógát. Európában a mádi zsinagógán kívül hasonló stílusú csak egy van. Az átépítése során a barokk és copf építészeti stílus keveredése jött létre, ettől vált egyedivé és Magyarország egyik legszebb zsinagógájává. A zsinagóga mellett épült rabbiház teljes felújítása 2006-ban kezdődött el.

19. század első felében ismét járványok pusztítottak.

Az 1848-49-es szabadságharc során sok mádi vesztette életét, köztük a tizenöt éves Koroknay Dániel, a szabadságharc gyermek-hőse. Nevét ma a mádi általános iskola viseli.

  • 1904-ben bevezették az áramot a településre.
  • 1909-ben érte el a vasút a települést.
  • 2004-ben fejeződött be a zsinagóga teljes restaurálása. Europa Nostra-díjat kapott.
  • 2005 félmilliárdos kárral járó árvíz

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kubus János (független)[4]
  • 1994–1998: Kubus János (független)[5]
  • 1998–2002: Ifj. Kubus János (Zempléni Településszövetség)[6]
  • 2002–2006: Galambosi Imre (független)[7]
  • 2006–2010: Galambosi Imre (független)[8]
  • 2010–2014: Tatárka József (független)[9]
  • 2014–2019: Tatárka József (független)[10]
  • 2019–2024: Tatárka József (független)[11]
  • 2024– : Dubóczki Dorina (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2290
2260
2217
2013
1853
1840
1814
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,8%-a magyarnak, 2,2% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61%, református 18,4%, görögkatolikus 2,8%, felekezeten kívüli 1,6% (16% nem válaszolt).[13]

2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,8% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% ukránnak, szlovénnek, szerbnek és horvátnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,3% volt római katolikus, 19% református, 2,7% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,1% izraelita, 3,5% felekezeten kívüli (28,2% nem válaszolt).[14]

Látnivalók

[szerkesztés]

A tokaji borvidék részeként világörökségi helyszín.

  • Malonyay-ház
  • Máriássy-ház: Mád leggazdagabb földbirtokos családjának 18.századi földszintes lakóháza
  • Rákóczi-Aspremont kastély
  • Hegyalja Takarékpénztár épülete
  • Europa Nostra-díjas műemlék zsinagóga
  • Római katolikus templom
  • Református templom
  • Kápolna
  • Borospincék
  • Csodarabbik Útja Kiállítás
  • Hello Wood- iMádlak Kilátó

Képgaléria

[szerkesztés]
  • Mád légifotója
    Mád légifotója
  • Zsinagóga, tőle jobbra a katolikus templom
    Zsinagóga, tőle jobbra a katolikus templom
  • Zsinagóga belső
    Zsinagóga belső
  • Zsinagóga
    Zsinagóga
  • Rabbiképző iskola (2007)
    Rabbiképző iskola (2007)
  • Rabbiház (2018)
    Rabbiház (2018)
  • Rabbiház
    Rabbiház
  • Sírok a zsidó temetőben
    Sírok a zsidó temetőben
  • Világháborús emlékmű
    Világháborús emlékmű
  • Az egykori Borsay-kastély (Rákóczi u. 37.)
    Az egykori Borsay-kastély (Rákóczi u. 37.)
  • A református templom
    A református templom
  • Máriássy-ház, a 18.században épült
    Máriássy-ház, a 18.században épült

Híres mádiak

[szerkesztés]
Lásd még: Kategória:Mádiak

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni! (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 27.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Mád települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Mád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 8.)
  6. ↑ Mád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  7. ↑ Mád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  8. ↑ Mád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  9. ↑ Mád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  10. ↑ Mád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
  11. ↑ Mád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 28.)
  12. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  13. ↑ Mád Helységnévtár
  14. ↑ Mád Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mád&oldid=27401046”