Omutnyinszk
Omutnyinszk (Омутнинск) | |||
A kohászati gyár igazgatósági épülete a főtérrel (2012) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Oroszország | ||
Föderációs alany | Kirovi terület | ||
Járás | Omutnyinszki | ||
Irányítószám | 612740 | ||
Körzethívószám | 83352 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 19 629 fő (2021) | ||
Földrajzi adatok | |||
Időzóna | UTC+03:00 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 58° 40′, k. h. 52° 11′58.666667°N 52.183333°EKoordináták: é. sz. 58° 40′, k. h. 52° 11′58.666667°N 52.183333°E | |||
Omutnyinszk weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Omutnyinszk témájú médiaállományokat. |
Omutnyinszk (oroszul: Омутнинск) város Oroszország Kirovi területén, az Omutnyinszki járás székhelye.
Lakossága: 23 615 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]
Fekvése
[szerkesztés]A Kirovi terület északkeleti részén, Kirov területi székhelytől 200 km-re, az Omutnaja folyó partján fekszik, a Vjatka felső folyása közelében. Vasútállomás (Sztalnaja, jelentése: 'acélos') a transzszibériai vasútvonal Kirov–Glazov közötti szakaszáról észak felé leágazó szárnyvonalon. Alacsonyabb rendű közút köti össze az északabbra fekvő Kirsz és Rudnyicsnij, valamint kelet felé Afanaszjevo településekkel. A terület a Felső-kámai-hátság erdős, mocsaras vidékének része.
Története
[szerkesztés]A körzet mocsaraiban található ún. gyepvasércre (vagy mocsárércre) és az erdőségek nagy fakészletére alapozva a 18. században kezdetleges vaskohászat alakult ki. A mai város helyén 1773-ban Oszokin alezredes alapított vasolvasztót, mely 1775-re készült el. A körülötte kialakult települést az alapítóról nevezték el. Oszokino később Omutnaja, illetve Omutnyinszkij Zavod lett ('omutnyinszki gyár') és a 20. században a vaskohászat helyi központjává alakult. 1921-ben kapott városi rangot.
1929-ben hozták létre a járást Omutnyinszk székhellyel. Ugyanabban az évben kezdték építeni a transzszibériai vasútvonal Jar állomásáról észak felé vezető szárnyvonalat, a városba 1931-ben érkezett az első vonat. A vasút az északabbra fekvő Rudnyicsnijon át (foszforitbányák) Lesznojig vezetett. Az építkezéseken és a termelésben elítéltek dolgoztak, a körzetben az 1930-as, 1940-es években a Gulag lágerhálózat számos munkatábora működött.
Gazdasága
[szerkesztés]A város a körzet ipari központja. Gazdasági alapja a nagy múltú kohászati művek, ahol már régen megszüntették a nyersvastermelést és meghonosították az SM-acélgyártást, különféle acél- és hengereltárukat állítottak elő. Napjainkban többek között melegen hengerelt szerkezeti profilok gyártását helyezték előtérbe.
1958 végén határozat született a mikrobiológiai ipar meghonosításáról a körzetben. Az Omutnyinszktól 15 km-re épült nagy vegyészeti gyár tíz évvel később kezdte meg a termelést és – a századforduló válságos évei után – jelenleg (2014-ben) újra működik. A mellette kialakult Vosztocsnij (melyet a gyárral együtt részben elítéltek építettek[2]) ma már önálló városi jellegű település, Omutnyinszk bolygó-városának számít.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 1.)
- ↑ [1]
Források
[szerkesztés]- Goroda Rosszii. Enciklopegyija (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994)
- Omutnyinszk (orosz nyelven). Kirovobl.ru. [2016. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 1.)
- Omutnyinszkij metallurgicseszkij zavod (orosz nyelven). Ommet.ru. [2015. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 1.)
- Vosztok (orosz nyelven). Vostokbiohim.ru. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 31.)