Szürke madársóska

Szürke madársóska
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Superrosidae;
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Eurosids I;
Rend:	Madársóska-virágúak (Oxalidales);
Család:	Madársóskafélék (Oxalidaceae);
Nemzetség:	Madársóska (Oxalis); L., 1753
Faj:	O. corniculata;
Tudományos név
	Oxalis corniculata; L.
Szinonimák
Szinonimák
	Acetosella corniculata (L.) Kuntze; Acetosella corniculata var. subglabra Kuntze; Acetosella corniculata var. villosa (M.Bieb.) Kuntze; Acetosella herpestica (Schltdl.) Kuntze; Acetosella simulans (Baker) Kuntze; Oxalis acetosella subsp. taimonii (Yamam.) S.F.Huang & T.C.Huang; Oxalis albicans var. sericea DC.; Oxalis boridiensis R.Knuth; Oxalis ciliifera A.Cunn.; Oxalis cognata Steud.; Oxalis corniculata var. atropurpurea Planch.; Oxalis corniculata var. corcovadensis R.Knuth; Oxalis corniculata var. glabrocapsula Roti Mich.; Oxalis corniculata var. langloisii (Small) Wiegand; Oxalis corniculata var. pilosiuscula (Kunth) Zucc.; Oxalis corniculata var. preissiana (Steud.) R.Knuth; Oxalis corniculata var. radicosa (A.Rich.) Roti Mich.; Oxalis corniculata var. repens (Thunb.) Zucc.; Oxalis corniculata var. villosa (M.Bieb.) Hohen.; Oxalis corniculata var. viscidula Wiegand; Oxalis diffusa Boreau; Oxalis foliosa Blatt.; Oxalis furcata Elliott; Oxalis grenadensis Urb.; Oxalis herpestica Schltdl.; Oxalis jamaicensis Macfad.; Oxalis javanica Blume; Oxalis lacicola A.Cunn.; Oxalis langloisii (Small) Fedde; Oxalis lupulina Kunth; Oxalis martiana var. taimonii (Yamam.) S.S.Ying; Oxalis meridensis Pittier; Oxalis microphylla Poir.; Oxalis monadelpha Roxb. ex Wight & Arn.; Oxalis norlindiana R.Knuth; Oxalis perennans Haw.; Oxalis pilosiuscula Kunth; Oxalis preissiana Steud.; Oxalis propinqua A.Cunn.; Oxalis pubescens Stokes; Oxalis radicosa A.Rich.; Oxalis recisa Noronha; Oxalis repens Thunb.; Oxalis richardiana Steud.; Oxalis rubens Haw.; Oxalis simulans Baker; Oxalis steudeliana R.Knuth; Oxalis taimonii Yamam.; Oxalis taiwanensis (Masam.) Masam.; Oxalis tenuicaulis A.Cunn.; Oxalis trinidadensis R.Knuth; Oxalis uittienii J.T.Jansen; Oxalis urvillei A.Cunn.; Oxalis villosa M.Bieb.; Oxys corniculata (L.) Scop.; Oxys lutea Lam.; Xanthoxalis corniculata (L.) Small; Xanthoxalis corniculata subsp. repens (Thunb.) Tzvelev; Xanthoxalis grenadensis (Urb.) Tzvelev ex Prob. & Sokolovsk.; Xanthoxalis langloisii Small; Xanthoxalis repens (Thunb.) Moldenke; Xanthoxalis trinidadensis (R.Knuth) Holub;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Szürke madársóska témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Szürke madársóska témájú médiaállományokat és Szürke madársóska témájú kategóriát.

A szürke madársóska (Oxalis corniculata) a madársóskafélék családjába tartozó, az egész világon elterjedt gyomnövény.

Megjelenése

A szürke madársóska maximum 20 cm magas, földön elterülő, lágyszárú egynyári vagy évelő növény. Szára 10–40 cm-es, a földön kúszik és a csomóknál legyökerezhet. Csak a virágzó hajtás egyenesedik fel. A száron lévő szőrök elállnak vagy kissé visszahajolnak. Váltakozó állású levelei általában bíboros színűek, de zöldek is lehetnek. A levelek hármasan összetettek, a levélkék hosszuk egyharmadáig-egynegyedéig karéjosak. A levélnyél aljánál hegyes végű, 0,4-0,8 mm széles, derékszögben kiálló pálhalevelek figyelhetők meg. A többi madársóskához hasonlóan gyenge fényviszonyok között levelei összecsukódnak. Szára és levelei oxálsavtartalmuk miatt savanyúak.

Április-szeptember között virágzik. Virágzata ernyőszerű, 1-5 virágból áll. Öt sárga szirma 4–7 mm hosszú. A porzók száma 10. A virágkocsány legalább a terméses állapotban visszatört. A virágzati fellevelek 1,5–2,5 mm hosszúak.

Termése 12–15 mm-es toktermés, amelyen hosszabb elálló és kisebb rásimuló szőrök találhatóak. 1,2-1,5 mm-es magvai sötétbarnák, rajtuk 6–8 barna élű keresztirányú ránc figyelhető meg.

A szürke madársóskán kívül Magyarországon három másik rokon faj fordul elő, az őshonos erdei madársóska (O. acetosella) és a szintén invazív parlagi madársóska (O. dillenii) és felálló madársóska (O. stricta).

Elterjedése

Eredetileg feltehetően a Földközi-tenger mentén volt őshonos, de mára az egész világon elterjedt. Európában északi határa kb. Észak-Franciaország szélességén található. Gyomnövényként egyaránt megtalálható Sri Lanka és Tajvan teaültetvényein, Japán rizs- és Etiópia gabonaföldjein; de előfordul Ausztráliában, Dél- és Észak-Amerikában és a trópusi Afrikában. Még az Antarktiszhoz közeli Crozet és Kerguelen-szigeteken is felbukkant.

Magyarországon első felbukkanása nem dokumentált. Az egész országban gyakori, kivéve a Tiszántúlon: ott csak szórványosan fordul elő. Inváziós növényfaj, de számottevő természetvédelmi gondot nem okoz.

Életciklusa

Melegebb éghajlat alatt évelő, hűvösebb körülmények között (mint Magyarországon) egynyári növény. Főleg magokkal, kisebb mértékben vegetatívan terjed. Felnyíló tokterméseik több méterre is elszórják a magokat, amelyek legjobban 15–26 °C-on csíráznak. A virágok áprilisban jelennek meg rajta, de folyamatosan virágzik, egészen szeptember végéig-október elejéig. Önmegporzó vagy rovarok porozzák be.

Kertekben, parkokban, járdaszéleken, üvegházakban gyakori növény. Fénykedvelő, de tűri az árnyékolást. A nedves, üde, semleges vagy kissé savanyú talajt preferálja.

Felhasználása

Levelei ehetőek, kellemesen savanyú ízűek, de oxálsavtartalma miatt nagyobb mennyiségben fogyasztva megköti a szervezet kalciumtartalékait, a kalcium-oxalát kristályok pedig károsíthatják a vesét.

A növénynek féreghajtó, gyulladáscsökkentő, vérzéscsillapító, vízhajtó, menstruációt elősegítő, lázcsillapító és étvágykeltő hatást tulajdonítanak. Levelének nedve antibakteriális hatású.