Sárgatorkú bajszika

Sárgatorkú bajszika
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Csoport:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Öregrend:	Telluraves;
Csoport:	Coraciimorphae;
Csoport:	Eucavitaves;
Csoport:	Cavitaves;
Rend:	Harkályalakúak (Piciformes);
Alrend:	Pici;
Alrendág:	Ramphastides;
Család:	Megalaimidae;
Alcsalád:	Megalaiminae;
Nem:	Psilopogon;
Faj:	P. haemacephalus;
Tudományos név
	Psilopogon haemacephalus; (Statius Müller, 1776)
Szinonimák
	Xantholaema haemacephala; Bucco indicus; Megalaima haemacephala Statius Müller, 1776;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Sárgatorkú bajszika témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgatorkú bajszika témájú médiaállományokat és Sárgatorkú bajszika témájú kategóriát.

A sárgatorkú bajszika (Psilopogon haemacephalus) a madarak (Aves) osztályának a harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a Megalaimidae családjába tartozó faj.^[1]^[2]

Rendszerezése

A fajt Philipp Ludwig Statius Müller német zoológus írta le 1776-ban, a Bucco nembe Bucco haemacephalus néven.^[3] Korábban ezt a madarat a ma már elavult Megalaima nembe sorolták, Megalaima haemacephala név alatt.^[4]^[5]

Alfajai

Psilopogon haemacephalus cebuensis (Dziadosz & Parkes, 1984)
Psilopogon haemacephalus celestinoi (Gilliard, 1949)
Psilopogon haemacephalus delica (Parrot, 1907)
Psilopogon haemacephalus haemacephala (Statius Muller, 1776)
Psilopogon haemacephalus homochroa (Dziadosz & Parkes, 1984)
Psilopogon haemacephalus indica (Latham, 1790)
Psilopogon haemacephalus intermedia (Shelley, 1891)
Psilopogon haemacephalus mindanensis (Rand, 1948)
Psilopogon haemacephalus rosea (Dumont, 1816)

Előfordulása

Banglades, Bhután, India, Indonézia, a Fülöp-szigetek, Kambodzsa, Kína, Laosz, Malajzia, Mianmar, Nepál, Pakisztán, Szingapúr, Srí Lanka, Thaiföld és Vietnám területén honos.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi száraz erdők, mangroveerdők, síkvidéki és hegyi esőerdők, cserjések, valamint ültetvények, vidéki kertek és városi régiók. Állandó, nem vonuló faj.^[6]

Megjelenése

Testhossza 16-17 centiméter, testtömege 30-45 gramm.^[7]

Életmódja

Gyümölcsökkel, valamint a kis bogyókkal, rovarokkal és azok lárváival táplálkozik.

Szaporodása

Ágüregbe készíti fészkét. Fészekalja 2-4 tojásból áll, melyen 12-14 napig kotlik. A fiókák kirepülési időszaka még öt hét.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[6]

Jegyzetek

↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. november 26.)
↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. november 26.)
↑ Avibase. (Hozzáférés: 2021. november 26.)
↑ den Tex, Robert-Jan (2013. július 1.). „A molecular phylogeny of Asian barbets: Speciation and extinction in the tropics”. Molecular Phylogenetics and Evolution 68 (1), 1–13. o. DOI:10.1016/j.ympev.2013.03.004.
↑ Ericson, Per G. P. (2012. május 1.). „Evolution of terrestrial birds in three continents: biogeography and parallel radiations” (angol nyelven). Journal of Biogeography 39 (5), 813–824. o. DOI:10.1111/j.1365-2699.2011.02650.x. ISSN 1365-2699.
↑ ^a ^b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. november 26.)
↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. november 26.)

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. november 26.)
A világ madarai, Budapest, Panem Kft, 1994-, ISBN 963-545-006-0 - magyar neve

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[A-1] A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. november 26.)

[B-2] A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. november 26.)

[C-3] Avibase. (Hozzáférés: 2021. november 26.)

[4] Tex, Robert-Jan (2013. július 1.). „A molecular phylogeny of Asian barbets: Speciation and extinction in the tropics”. Molecular Phylogenetics and Evolution 68 (1), 1–13. o. DOI:10.1016/j.ympev.2013.03.004.

[5] Ericson, Per G. P. (2012. május 1.). „Evolution of terrestrial birds in three continents: biogeography and parallel radiations” (angol nyelven). Journal of Biogeography 39 (5), 813–824. o. DOI:10.1111/j.1365-2699.2011.02650.x. ISSN 1365-2699.

[D-6] A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. november 26.)

[E-7] Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. november 26.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]