Ugrás a tartalomhoz

Sam Hanks

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sam Hanks
Életrajzi adatai
Született1914. július 13.
Columbus, Ohio, USA
Elhunyt1994. június 27. (79 évesen)
Pacific Palisades, Los Angeles, Kalifornia, USA
NemzetiségeUSA amerikai
Pályafutása
KategóriaFormula–1-es világbajnokság
Aktív évei1951 - 1957
CsapataEpperly, Kurtis Kraft
Nagydíjak száma8 (8 rajt)
Világbajnoki címek0
Győzelmek1
Dobogós helyezések4
Első rajtkockák0
Leggyorsabb körök0
Első nagydíjUSA 1950-es indianapolisi 500
Legutolsó nagydíjUSA 1957-es indianapolisi 500
A Wikimédia Commons tartalmaz Sam Hanks témájú médiaállományokat.

Sam Hanks (Columbus, Ohio, 1914. július 13.Pacific Palisades, Los Angeles, 1994. június 27.) amerikai autóversenyző.[1]

Pályafutása

[szerkesztés]

1936-ban kezdte a versenyzést Midget Car autókkal. 1937-be megszerzi első győzelmét a Pacific Coast Midget Bajnokságban, majd az év végén meg is szerezte a bajnoki címet. 1939ben részt vesz az AAA által rendezett Sprint Car versenyen Milwaukee-ban. A 6. helyen fejezi be a versenyt. A háború előtti években sorra nyeri a különböző Midget Car címeket a közép-nyugati bajnokságokban. Chicago Board bajnok, 1940-ben elnyerte a Detroit Motor City and Toledo midget bajnoki címet és 1941-ben megnyerte a National Midget kihívást, majd megszerezte a Michigan-i és Ohio-i bajnoki címet is.

1940-ben indult az Indianapolis 500-as versenyen Leon Duray csapatában, a 13. helyen ért célba. 1941-ben Ed Walsh csapatával nevezett az Indy500-ra, de indulni nem tud. A II. világháború után 1946-tól ismét a versenypályákon körözött. Augusztusban meg is nyeri a 250 körös Gold Cup versenyt a Los Angeles-i Coliseum-ban. Ugyanezen évben ismét megszerzi a Pacific Coast Midget Car bajnoki címet. Indianapolis-ban Spike Jones csapatával a 3. helyre kvalifikálja magát. De egy olajcső törés miatt kiállni kényszerül. 1950-től kezdve részt vesz az AAA Stock Car bajnokságban is. 1952-ig vesz részt Midger Car bajnokságokban. 1949-ben elnyerte az AAA National Midget Car bajnoki címet. 1947-ben nem tudta kvalifikálni magát Indianapolis-ban. 1948-ban egy Adam-Sparks autóval ismét kiállni kényszerül az Indy500-on váltóhiba miatt. 1949-ben öt versenyre nevezik be az AAA National Bajnokságban, de indulni csak Indianapolis-ban tud, de ismét műszaki hiba miatt kiállni kényszerül. 1950-es Indy500-on továbbra is elkerülte a szerencse, olajnyomás elmegy a motorból, így ismét feladta a versenyt. Viszont a Bay Meadows-i versenyen a 2. helyen inteték le.

Az 1951-es szezonban öt versenyen tud elindulni. szerez két 5. helyet(DuQuoin1 és Detroit) A DuQuoin-ben rendezett 2. versenyen pedig 3. helyen ér célba. A bajnokságban a 16. helyet foglalta el. 1952-ben a teljes évadon részt vesz a Bardahl csapat színeiben. Nehezen indult számára a szezon. Az évad első felében csak kétszer tudott pontot szerezni. Viszont az évad 2. fele nagyon jól sikerült. Szerez hat Top5 helyezést. A bajnokságban 50 ponttal lemaradva a bajnok Chuck Stevenson-tól, 3. lett. 1953-ban Bardahl csapattal megszerzik a bajnoki címet az évad végén. Hanks, a Springfield-i 2. versenyen és DuQuoin-ban nyerni tud. Indianapolis 500 mérföldes versenyen pedig a 3. helyen intik le. 1954-ben is kiegyensúlyozott teljesítmény nyújtott. Hét Top10-es helyezést szerzett. DuQuoin-i versenyen ez évben is nyerni tudott. De ekkor már a Belanger csapat autóját vezette. A bajnokságot a 8. helyen zárja.

1955-ben Indianapolis-i és Phoenix-i versenyre nevezett. indianapolis-ban kiállni kényszerült, Phoenix-ben pedig túl lassúnak bizonyult a kvalifikáción. 1956-ba a Jones & Maley Csapat Kurtis 500C-Offy autóját a 2. helyre hozta be Indianapolis-ban. Ettől az évtől rendszeres résztvevője volt az USAC Stock Car bajnokságnak. 1957-ben a Belond Exhaust csapattal megnyeri a híres Indy500-as versenyt.[2] Ezzel a győzelemmel le is zárult az open-wheel karrierje, de még ez évben lefutja versenyzői karrierje utolsó versenyét is a Riverside-i USAC Stock Car versenyen.

Visszavonulása után Tony Hulman kinevezte az Indianapolis Motor Speedway, Verseny Rendezőjének. Ezt az állást 21 éven keresztül töltötte be.

Teljes Formula–1-es eredménysorozata

[szerkesztés]

(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)

Év Csapat 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Helyezés Pont
1950 Milt Marion GBR
MON
500
Ki
SUI
BEL
FRA
ITA
- 0
1951 Peter Schmidt SUI
500
Ki
BEL
FRA
GBR
GER
ITA
ESP
- 0
1952 Ed Walsh SUI
500
3
BEL
FRA
GBR
GER
NED
ITA
12. 4
1953 Ed Walsh ARG
500
3*
NED
BEL
FRA
GBR
GER
SUI
ITA
13. 2
1954 Ed Walsh ARG
500
20
BEL
FRA
GBR
GER
SUI
ITA
ESP
- 0
1955 Cars Inc. ARG
MON
500
Ki
BEL
NED
GBR
ITA
- 0
1956 Cars Inc. ARG
MON
500
2
BEL
FRA
GBR
GER
ITA
7. 6
1957 George Salih ARG
MON
500
1
FRA
GBR
GER
PES
ITA
8. 8
* Duane Carterrel megosztva.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Sam Hanks. (Hozzáférés: 2016. január 1.)
  2. Biography Archiválva 2012. február 5-i dátummal a Wayback Machine-ben at the National Midget Auto Racing Hall of Fame

További információk

[szerkesztés]