Stružani
| Stružani | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Oprisavci |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35216 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 111 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 84 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 08′ 28″, k. h. 18° 18′ 11″45.141000°N 18.303000°EKoordináták: é. sz. 45° 08′ 28″, k. h. 18° 18′ 11″45.141000°N 18.303000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Stružani falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Oprisavcihoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Bród központjától légvonalban 23, közúton 28 km-re, községközpontjától légvonalban 5, közúton 10 km-re keletre, Szlavónia középső részén, a Szávamenti-síkságon, Sredanci és Zoljani között fekszik. Itt található az A5-ös (E73) Pélmonostor-Eszék-Svilaj autópálya és az A3-as (E70) Zágráb-Lipovac autópálya csomópontja.
Története
[szerkesztés]Stružani területe az itt talált leletek szerint már ősidők óta lakott volt. A Zágráb-Lipovac autópálya építésének előkészítő munkálatai során a falu északkeleti részén, az építendő autópálya nyomvonalán egy hosszan elnyúló dombháton a „Vrtlovi” lelőhelyen[2] történelem előtti és középkori kerámiatöredékeket találtak, melyek egykori, itt állt ősi településekre utalnak. 2006-ban és 2007-ben leletmentő régészeti feltárásokat végeztek a falutól mintegy 500 méterre északkeletre található „Vrtlovi-Kućište-Veliki Trstenik” lelőhelyen.[3] Itt számos kerámiatöredék mellett hamvasztásos temetkezésre utaló korom, hamu és égett csontmaradványok kerültek elő. A régebbi leleteket vaskori kelta településsel azonosították. Mellettük az autópálya északi és déli oldalán fekvő dombhátakon középkori és kora újkori település maradványai is előkerültek.
Noha a régészeti leletek azt mutatják, hogy itt a középkorban is éltek emberek, a település neve nem szerepel a középkori forrásokban. Az egyházi vizitáció jelentése 1730-ban említ itt egy „Tušan” nevű falut 10 házzal. A mai település közelében ma is létezik egy „Tuk” nevű hely, mely a régi település nevéből származhat. Stružani neve 1746-ban bukkan fel először az egyházi vizitáció jelentésében, amikor 25 házában 76 katolikus élt és már állt itt egy Szent Mihály kápolna is. 1758-ban a svilaji plébániához tartozó faluban 31 ház állt. 1760-ban a faluban 19 katolikus ház állt, melyekben 31 család élt 140 katolikus lakossal.[4]
Az első katonai felmérés térképén „Strussani” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Struxane” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Struxane” néven 27 házzal, 146 katolikus vallású lakossal találjuk.[6] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 158, 1910-ben 201 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 99%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 169 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 158 | 174 | 144 | 181 | 207 | 201 | 194 | 189 | 202 | 188 | 225 | 204 | 179 | 181 | 176 | 169 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma a svilaji plébánia filiája.
Sport
[szerkesztés]Az NK Sloga Stružani labdarúgóklubot 1985-ben alapították.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1717.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4956.
- ↑ Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum....611. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 145. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés]- A község honlapja (horvátul)
- Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Bród turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
