Személyiségtípusok
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
A személyiségtípusok az emberek kategorizálását szolgálják pszichológiai szempontból. Ha megértjük és felismerjük a személyiségtípusok közötti különbségeket, jobban megérthetjük az emberek egymással való kommunikációját és a környezetünk viselkedése mögötti indítékokat. Mindegyik személyiségtípusra más-más viselkedésforma jellemző és mindegyikhez bizonyos jellemvonások köthetőek.
A személyiségeket Jungnál az introvertált (befelé forduló) és az extrovertált (kifelé forduló) beállítottság szembeállítása adja. A kifelé forduló/extrovertált személyiség szangvinikus, kolerikus vérmérsékletű, pszichikus aktivitása főleg a külvilág felé irányul. Az a célja, hogy megváltoztassa a világot. A másik típus a befelé forduló/introvertált, libidója nem a tárgyra irányul, melankolikus vagy flegmatikus vérmérsékletű, meggondoltan, lassan cselekszik, félénk és bizalmatlan. Állandó gondja a környezethez való alkalmazkodás. Az extrovertált személyiséget minden új, ismeretlen helyzet csábítja, többnyire előbb cselekszik, csak azután elemzi a helyzetet. Tettei gyorsak, habozás, mérlegelés nem lassítja. [Pléh-Horváth]
Leírása
[szerkesztés]A típus fogalmát kiegészíti a személyiségvonás. A lélekelemző /pszichoanalitikus modellek mellett az átfogó kölcsönhatás /interperszonális feltevések mellett vannak részből általánosító felfogások: hermeneutika [Carver és Scheier 1998.]. A tekintélyi/autoritariánus mellett indíték /motívum fogalmak: személyiség-lélektan, különbségeket rendszerezők. Teljesítményes [David McClelland és mtársai 1953]. Hozzáértés /kompetencia [White, G.] A lényegítés /esszencialista jellemzés helyett a hétköznapi viselkedés állandósága kvázi-induktív /következtetés-szerű mintakép /prototípus a vérmérséklet arisztotelészi tagolása helyett.
A temperamentumon, viselkedésbeli jellegzetességeken, testalkaton, feltételezhető betegségeken alapuló merev kategóriába sorolása. A vérmérséklet – véle született élettani /fiziológiai: idegerő, egyensúly, teherbírás, munkavégzés képessége. Ez kimutatható bőr-galvánreflex mérésével. Ez csak vonatkoztatási pont, de nem felosztási alap ember osztályozáshoz. [Tyeplov] Az emberi tulajdonságok zömét folytonos átmenetek jellemzik.[Cattel] – Amíg a piknikus és cikloid, leptoszom és szkizoid közt az összekötő tagok hiányoznak, a kretsmerizmus, egyetemes grafológia [íráselemzés]. A vérmérséklet [Lásd ott!] bevonult a köznyelvbe is. Célszerű megkülönböztetni a vérmérséklet és a személyiség típusait.
Személyiségtesztek
[szerkesztés]A pszichológia ágán belül különféle személyiségteszteket hoztak létre tudósok, és ezek egyike máig a négy vérmérsékleten alapszik. A kretsmeri alkattan a külső testi és a belső lelki minta összefüggését kereste. Az új felfogás az élettani mozzanatot is belülre helyezi. A vérmérséklet alapsíkjai folytonosak. [kontinuum] Az okinak nevezett idegélettani típustanok eltérő s hajlékony alkalmazkodási módról beszélnek. Nem rekesztenek ki egy típust sem! A vonáselemzés/faktoranalízis semleges módszerré nőtte ki magát. [Pléh]
Eysenck ábrája kör, két tengelye: Bizonytalan-Szilárd [függő]; Gubózó/introvertált-társalgó /extravertált [vízszintes]. Magban a vérmérséklet 1. melankolikus 2.kolerikus 3. flegmatikus 4.szangvinikus. 1. Méla jegyei: mogorva, szorongó, merev, józan, borúlátó, zárkózott, begubózó/visszahúzódó, csendes. 2. Lobbanékony: érzékeny, nyugtalan, támadó, izgatott, változó, indulat/impulzív, derűs/optimista, cselekvő/aktív. 3. Egykedvű: tétlen, gondos, aggályos, békés, fegyelmezett, megbízható, egykedvű, nyugodt. 4. Vibráló: barátkozó, nyílt, beszédes, fogékony, kényelmes, élénk, gondtalan, vezető. [Pléh-Horváth]
A legnevesebb az MMPI [Minnesota Többskálájú Személyiség Inventár/jegyzék] kérdőív. Bizonyos állítások szélsőségesen viselkedő betegekről szólnak. Majd felméréssel tisztázzák a beteget elkülönítőt az egészségestől. Így a személy válaszai arcélt /profilt adnak személyiségéről. A behavior/viselkedés kutatók főként szorongást, aggodalmat, nyugtalanságot, vegetatív/ösztönös izgalmat néznek. [Janet Taylor] Túlélés értékelő: Barátságos /önző [Buss 1995.] A személy-helyzet kölcsönhatás /interakció kérdőíveken vett adatait faktoranalízis eljárással rendezi a válaszokat. [Walter Michel, amerikai; David Magnusson, svéd; Oláh Attila] A személyiség és képességei rétegzése, felépülése. [Pléh]
A sorselemzés genotropizmusra épül. A tropizmus -biológiai vonzás. [A fény vonzza a lepkét, bogarat.] Egy ember örökítőire másik ember örökítői; egy hivatás, betegség, halálnem hat. Alkati betegség, hajlam érzékel vonzást. Szondi szintén 4 ösztönt, de 8 ösztöntényezőt választott. Tapasztalta: az egészség és kóros között nincs éles határ. Kretschmer sovány/leptoszomja páros a gömbölyded /piknikus aszténiással. Ha aszténiás, akkor szkizofrén. Ha piknikus – cirkuláris[maniaco-depressiv] elmebaj várható. Ha könnyebb eset, az előbbi szkizoid, utóbbi cikloid pszichopata. Még jobb, ha csak lelkialkatuk olyan.[1]
S [szexualitás]: h(homoszex); s(szadizmus). P [paroxizmális/rohamos]: e(epilepszia); hy (hisztéria). Sch [szkizofrén]: k(katatóniás/lefagyó); p(paranoiás/üldözött). C [cirkuláris /körkörös]: d(depresszió); m(mánia). Önkényes, kórtanilag megalapozott, családfákkal valószínűsített, Szondi-tesztben bevált.
S [nemi ösztön]: gyengéd/erőszakos; megért/támad; tűr/tesz[aktív]; játszik/művel[civilizál]... P [rohamos]: jó/gonosz; erkölcs/gyilkol; takar/mutogat(exhibició); jámbor/dühöng [epilepszia]... Sch [Én-ösztön]: Én tágít[paranoia] /szűkít[katatónia]; Ön-törvény(autista)/Ön-imád(narcizmus); Állást foglal /beolvad, részesül(participál); kivetít(projektál)/bevetít(introjektál); megszállott/megtelt eszmével (infláció) C [körkörös, társas]: tag/kilép; hű/megcsal; gyűjt,ragaszkodik[depresszió] /szétoszt, herdál [mánia]; társul/gubós. Az ösztön rezgőkör szerű: 1. kiürül; 2. feltöltődik 3. kiegyenlít /kompenzál. Véglet: kirobbanás, ösztönvész, én-váltás. Én bekebelezi vagy kiutasítja az ösztönigényt. Lefagy, mintha nem érzékelné.[2] A képválasztás: + jó; – rossz; +/- vált; 0 unott. Lehet következetes; 0→ +; +!; +!!; +!!! vagy +/- vált; esetleg – rosszba megy. Feszültség támadhat a 8 ösztöntényezőn belül. Az értelmezés hozzáértést, megérzést/intuíciót, lelki ráérzést és hatalmas gyakorlatot kíván. A Káin P rohamos e – gonoszával szemben Mózes e + áldottja lép fel. Mózes is öl, de Madách szerint Máriát akarja elrabolni a tiszttartó. Ekkor ölni kell! Szondi látja Mózesban Káint.[3] Szondit Magyarországon kívül szinte csak Svájcban ismerik el. Hatása a magyar pszichológiában ma is él.[4] Evolúciós értelmezés.[5][6]
A megismerő /kognitív: ismeretet dolgoz fel. Fogalmak: reprezentáció, kódolás, tárak. A megismerés a mesterséges értelem /intelligencia használata az embernél (lépcsők). Feldolgozási keret (figyelmi szűrés, átkódolás alkalmazásba /rövid emlék, eltárolás /hosszú emlék.). Torzítás (összes gátló tényező feltárása.). Modellek versengenek. Élettan /fiziológia és megismerő. (Szétszórtság és fókusz /gyúpont. Szándék /intenció. Hermeneutika /Isten-értelmezés. Nyelvi hozzáállás.).[7]
A szétszórt ADD és a szétszórt nyüzsgő ADHD csak nemrég azonosított ideg-élettani jelenség: figyelemzavar. Szondi álláspontja: az egészség és kóros között nincs éles határ. A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (Attention Deficit Hyperactivity Disorder, ADHD) figyelemzavar idegi természetű veleszületett vagy fejlődési rendellenesség, melynek vezető tünete a figyelemzavar, kísérő tünetei a hiperaktivitás /nyüzsgés, feledékenység és a gyenge impulzuskontroll /löket-ellenőrzés. Betegségnek, részképességzavarnak, néha fogyatékos állapotnak tekinthető az eset súlyosságához mérten.[8]
A rászorulók – A szenvedés és a halál előtt mindenki megrendül. A leromlás munkanélküliséggel, kirekesztettség /fölösleggé válás érzésével indul. A Kiközösítés; büntető jelleggel bírt, de célja kétségkívül a megjavítás, a visszatérítés volt. Nagyon kivételes esetekben alkalmaztak csak a közösségből való teljes és végérvényes kiközösítést Anatéma. A magára hagyás – a figyelem megvonása, a kiközösítés egy formája. A hajléktalan nem rendelkezik kapcsolati tőkével, amely átsegítené a gondokon. ennek hiányában nehezebben jut munkához, nehezebben jut szálláshoz, nehezebben jut élelmiszerhez, ruhához, mindazokhoz a javakhoz, amelyek a túléléshez szükségesek.Hajléktalanság A képzetlen hamarabb veszti el munkáját. Gyorsabban kirekesztik. A betegellátásból kirekesztik az "elfekvőt" A hospiz építményHospice alapjában véve hegymászók (Bergsteigerek), hegyvidékeken átkelők átmeneti úti szállását, magashegyi menedékhelyét jelentette. További értelemben(éjjeli) menedékhely, otthontalanok átmeneti szállása, egyszerű, vagy változatos funkciókkal rendelkező nyugdíjasotthonok, elaggottak elfekvő-otthona is.| A haldokló Szomjazik (Teréz anya szerint): – testileg (élettani); értelmi-gondolatilag (pszichés-intellektuális); Társas-társadalmilag (interperszonál-szociális); természetfeletti-lelki (transzcendentál-spirituális).[9]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Benedek István: Az ösztönök világa, 1987./ 7.A sorsanalitikus ösztönfogalom 1. Ösztön és gének
- ↑ Benedek István: Az ösztönök világa, 1987./ 7. A sorsanalitikus ösztönfogalom 2. Az ösztönkörök
- ↑ Szondi Lipót: Káin, a törvényszegő. Mózes, a törvényalkotó. /Tálékoztaró Benedek István
- ↑ Vargha András (1994): A szondi-teszt pszichometriája.
- ↑ Bereczkei Tamás (1998): A belénk íródott múlt.
- ↑ Pléh Csaba: A lélektan története /15. Egyén és tipus: a személyiség-lélektan és -mérés diadalútja.]
- ↑ Pléh Csaba: A lélektan története /15. Egyén és tipus: a személyiség-lélektan és -mérés diadalútja.
- ↑ SZÉTSZÓRTSÁG figyelemhiányos zavar [ADHD és ADD] – E.M. Hallowell; J.J. Ratey / 1. Mi a figyelemhiányos zavar?
- ↑ SZOMJAZOM Idős betegek és haldoklók ellátása Kalkuttai Teréz anya szerint./Bevezetés
Források
[szerkesztés]- Pszichológia : a pszichológia legfontosabb fogalmai magyar és angol nyelven / szerk. Pléh Csaba, Boross Ottilia. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2008. Személyiségtípusok lásd 276. p. (Akadémiai lexikonok) ISBN 9789630586580
- Pléh Csaba: A lélektan története /15. Egyén és tipus: a személyiség-lélektan és -mérés diadalútja. ISBN 978 963 276 052 0.
- C.G. Jung: A lélektani típusok. 1988, 5-6. o., Bodrogi Miklós ford.
- C.G. Jung: Bevezetés a tudattalan pszichológiájába. 1990. 104. o. Nagy Péter ford.
- Carver, C.S. és Scheier, M.F.: Személyiségpszichológia 1998.Bp. Osiris
- White, G.(szerk.): Philosophy and the cognitive sciences. Kirchberg: Austrian L.
- Buss, D.M. (1995) : Evolutionary psichology: A new paradigm for psychological science Psychological Inquiry 6. 1-30. o.
- Vargha András (1994): A szondi-teszt pszichometriája. Bp., Universitas Press
- Bereczkei Tamás (1998): A belénk iródott múlt. Pécs: Dialóg-Campus
- Horváth György: Személyiség és öntevékenység /8. A személyiség megismerése. ISBN 963 17 60170
- R.B. Cattel: The Scientific Analysis of Personality. London 1967. 55. o.
- Németh László: Európai utas. Bp., 1973. 541. o.
- Kretschmer, E.: Temperamentumok. /Típustanok és személyiségvonások. Gondolat, 1978
- B.M. Tyeplov: Problemi individualnih razlicsij. Moszkva. 1961. 514. o.
- Eysenck, H.: A személyiség és az Eysenck-démon. 1978
- E.Wartegg: Der Zeichentest(WZT). Einführung in die graphoskopishe Schichtdiagnostik. 1955
- Szondi Lipót: Káin, a törvényszegő. Mózes, a törvényalkotó. /Tálékoztaró – Benedek István ISBN 963 281 803 2 Ford.: Mérei Vera, 1987. Gondolat
- Benedek István: Az ösztönök világa, 1987. Minerva ISBN 963 223 451 0
- SZÉTSZÓRTSÁG figyelemhiányos zavar [ADHD és ADD] – E.M. Hallowell; J.J. Ratey ford.: Turóczi Attila /1. Mi a figyelemhiányos zavar? ISBN 978 963 9718 65 4.
- SZOMJAZOM Idős betegek és haldoklók ellátása Kalkuttai Teréz anya szerint./Bevezetés: "Szomjazom" – Dr. Blaskovich Erzsébet LMC; prof. Dr. Iván László, 2001-02. ISBN 963 00 9471 1
- A négy személyiségtípus, Fiatalok az Élet Küszöbén egyetemi diákszervezet, 2009