Szerkesztő:Konstant/Szűz Mária-jelenések tudományos háttere
A Szűz Mária-jelenések olyan vélt vagy valós esemény, amelyben sokféle jelenséget értenek. Egy női jelenség, melyet egy vagy több látnok lát egyidőben, mely valóságosnak tűnik a látnok számára, sőt esetenként párbeszédet is folytat vele. Beletartozhat az is, hogy valaki álmában kap üzeneteket, melynek forrását Szűz Máriában jelöli meg. A katolikus egyház szigorú ellenőrzés alá vonja ezeket a jelenségeket, mely vatikáni, vagy püspöki jóváhagyással jelentheti ki, hogy a jelenség természetfeletti-e. Több száz megvizsgált Szűz Mária-jelenések tudományos háttere van, amit figyelembe vesz a katolikus egyházfő a döntésében. A tudományos eredményeken túl arról is döntenek, hogy a jelenés összhangban van-e a Biblia kijelentéseivel.
A püspöki bírálat és jóváhagyás
[szerkesztés]A tridenti zsinat 1563 december 3.döntése alapján. püspöki hatáskörbe utalja a csodák és visszaélések bírálatát és többek között a 1825. határozatba foglalta[1]. A püspök körültekintő vizsgálat után, felismerheti a Mária-jelenést, aminek alapján nem kötelező érvénnyel, nem követeli meg a kinyilatkoztatásba vett hitet, hanem a hívek bizalommal hihetnek a természetfeletti voltában és szabadon eldönthetik mekkora hangsúlyt helyeznek hitéletükben. Máriát különös tisztelettel lehet tisztelni a helyszínen[2], megengedett a Mária-kegyhelyek kialakítása. Amikor engedélyezi, nem arról nyilatkozik az egyház, hogy valóban megjent ott, hanem hogy a tisztelet engedélyezve van[3].
Jelenések elfogadásának folyamata
[szerkesztés]Norma állítás[4]
[szerkesztés]A normákat a Hittani Kongregáció állította fel.
- Tévedés mentesség. Bizottságot állít, hogy erkölcsi bizonyosságot szerezzen a tanuk kihallgatásával. Helyszíni bejárás és a befolyásolásra alkalmas környezet felmérése. (tiszteletteljes légkör, külső befolyásolás, környezet ellenőrzés.)
- A tanuk alanyainak személyisége, becsületesség, őszinteség vizsgálata, egyházhoz való viszonyuk. (szenzációhajszolás hiánya, lelki egészség, mentális zavaroktól mentes eksztázis[5])
- Pénzszerzés nem motívum.
- Az üzenet értékeinek vizsgálata, teológiai és erkölcsi megalapozottsága, hibátlansága. (dialógus egyszerűsége és valódiságuk, misztikus utazás és történések értéke, szellemi gyümölcsök, összhang a teológia, Biblia kijelentéseivel, a hit erősödése.)
- A jelenések pozitív tartalma, legyen tartós az eredménye, megtérés, ima, növekvő szeretet
A döntés kategóriái
[szerkesztés]Amikor már döntésre kerülnek a megvizsgált események, - sok esetben évek évtizedek is eltelhetnek -, a felgyűlt információk birtokában három csoport egyikébe osztja a püspök a jelenséget:
- Constat de supernaturalitate. Megállapítható a természetfölötti eredet. A 20. században 386 Mária-jelenés történt, melyből csak nyolcról állapították meg a természetfeletti karaktert. Ezek: Fatima, Beauraing, Banneaux, Siracusa, Akita, Zeitoun, Manila, Betania. [6]
- Non constat de supernaturalitate Nem állapítható meg a természetfölötti eredet. A kétség megmarad. Máriát különös tisztelettel lehet tisztelni a helyszínen[2], megengedett a Mária-kegyhelyek kialakítása. Amikor engedélyezi, nem arról nyilatkozik az egyház, hogy valóban megjent ott, hanem hogy a tisztelet engedélyezve van[3].
- Constat de non supernaturalitate Megállapítható a nem természetfölötti eredet. Ebben az esetben nem engedélyezi a püspök a helyhez kötött tiszteletet, és a kegyhely kialakítását. Elítéli. 1978 óta ezt a kategóriát kerüli az egyház, inkább csak a fenti kettőről nyilatkozik, feltehetőleg azért, hogy egy jövőbeni ellentmondást elkerüljön[7].
Eddig több,mint egy tucat tudományágat vont be az egyház a jelenések vizsgálatára.[8]
Történelem.
[szerkesztés]Egyes jelenések, figyelmeztető történelmi jóslatokba bocsátkozott. A történelmi kijelentésekkel a püspök vár, hogy megtörténnek-e vagy sem.
- Fatima, Portugália. 1917 július 13. -án
- "Oroszország a tévedéseit a világra fogja szórni háborúk gerjesztésével, és az Egyház üldözésével.[9]" - Mint ismeretes Lenin 1917 április 16.-án érkezik vissza Oroszországba német titkosszolgálat segítségével, megbízatása az volt, hogy gyengítse az oroszokat a háborús ellenfelet. 1917 júliusában a szovjetválasztásokkal egy időben a bolsevikok puccskísérletet hajtottak végre, amit azonban a Kerenszkij-kormány sikerrel meghiúsított, és a bolsevik párt illegalitásba kényszerült egy ídőre. Majd november 7.-én megtörtént a kommunista hatalomátvétel.
- La Salette, Franciaország 1846 szeptember 19.
- "...IX. Piusz pápa nem hagyja el többé Rómát 1859 után." - Piuszt abban az évben 1846 június 16.-án választották pápának. 1860-ban II. Viktor Emánuel elfoglalta a hadsereggel rendelkező pápai államot, és a pápa "Vatikán foglyának" nevezte magát, nem hagyta el a Vatikánt[10].
- "Lucifer nagy sereg ördöggel ki fog szabadulni az alvilágból." - 1864-ben jött létre az Első Internacionálé, az istenhívők üldözésének előzménye. ("A nép az Isten" jelszóval).
- "A....termés...amikor láttátok, hogy tönkrement, káromoltátok Fiam nevét. Ha van búzátok ne vessétek el." - A népek tavasza idején nagy éhínség volt[11][12] Legkirívóbb volt az írországi, mely egymillió ír halálát okozta. A liberális angliai gazdasági szemlélet ezt a halálozási statisztikát növelte az ingyen konyha bezárásával, és más szabályozással és morális vád miatti okokat neveztek meg a protestáns angolok a katolikus írek felé, mint lustaság, erkölcstelenség, rendetlenség[13]
- Quito, Mariana de Jesús Torres apáca 1610 körüli magánkinyilatkoztatásának hitelességét hosszú évszázadok után tudták csak ellenőrizni. A XIX végére és a XX. századra jósolta a kinyilatkoztatás azt, hogy az erkölcsök megromlanak, "a szabadkőműves szekták beszivárognak a társadalom rétegeibe, majd házi környezetbe, hogy bevezessék tanításaikat azért, hogy a gyerekeket megrontsák."- XIII. Leó pápa enciklikája, melyet 1884-ben írt a szabadkőműveséggel foglalkozik, melyben rögzíti, hogy a szabadkőművesség intézményesítené azt, hogy kizárólag laikusok neveljék az ifjúságot, kizárva az egyházi nevelést[14]. Az 1962-es Második Vatikáni zsinat után a szabadkőművesek egy ellen programot hirdettek, melyben szexfotók mutogatását kérik[15].
Szociológia.
[szerkesztés]A szociológia, azt vizsgálja, milyen társadalmi közegben, milyen motivációk voltak jelen a jelenés közben. Általánosságban véve a "Szűz Mária jelenései olyan helyeken zajlanak, ahol a társadalmi csoportok ellenállnak a politikai, társadalmi vagy erkölcsi változásoknak[16]."
Kánonjog[17].
[szerkesztés]Mennyire van harmóniában Krisztus akaratával, céljával, rendjével, az egyén vagy közösség formálásával. Ferenc pápa 2023-ban kijelenti a Mária-jelenések mindig Jézusra mutatnak[18]. Kánonjog a hívek engedelmessége püspöküknek is (212. kánon), vagy a püspök tanító joga (753. kánon), vallási beleegyezés.
Kémia
[szerkesztés]A Guadelupei Szűzanya tilmán levő ábrázolás 500 év után is megőrizte kémiai szerkezetét, pedig a tilmák 15 év után elbomlanak. Az első 115 évben, védőintézkedések nélkül állították ki.
Siracusai Könnyező Madonna 1953-ban egy gipsz Mária mellszobor kezdett könnyezni egy család falán. Orvosokhoz és kémikusokhoz vitték a steril könny mintát, hogy elemezzék. A könny vizes nátrium-klorid-oldatból, melyben nyomokban fehérje, kvaterner anyagok és ezüst összetételének magjai voltak, lúgos kémhatású, mindezek analógok az emberi könnyel.
Pszichiátria
[szerkesztés]A Kibehó-i Mária-jelenések idején a látnok eksztázisba esett. Emiatt orvosi kivizsgáláson kellett részt vennie. Az el nem fogadott Garabandáli jelenés egyik kislányán aközben hogy transzba esett egy orvos tűvel szurkálta, tűzzel a bőrét irritálta, hogy essenek ki a szerepükből, de semmilyen reakciójuk nem volt, a látnokok nem reagáltak rá.
A természetfeletti esemény elutasítása
[szerkesztés]Negatív normáknak kell teljesülniük.
- Ha nem kivételes esemény azaz emberi magyarázaton alapuló. Amíg természetes okok fennállhatnak, úgy nem szabad természetfelettire hivatkozni.
- Negatív kritériuma, hogy nem lehet ellentétes Istennek, Szűz Máriának mondható tanítással való ellentétes állítás.
- Negatív kritériuma, nem lehet a tanú mentálisan beteg, pszichopata, sem súlyos erkölcstelenséggel vádolható. Továbbá nem merülhet fel előny szerzés vágya, gyanúja.
Ellenvetések
[szerkesztés]Előfordult az is, hogy a vizsgálatok során több laikus vélemény érkezik, a bizottsághoz. Vagy éppen valaki úgy érzi, hogy a látnokok kényelmetlen helyzetbe hozzák vallomásaival, ilyenkor legtöbbször hazugsággal vádolja a látnokokat.
- Ilyen volt La Salette polgármestere, aki a két gyermek látnokot hazugsággal vádolva, börtönnel fenyegetve, végül pénzt a ajánlva, hogy ismerjék el kitalációnak az egész történetet[19], végül nem változtatták meg vallomásukat.
- A jelenés ruhája, nem hasonlít a megszokott Szűz Mária ruhájához, kék fehér színéhez.
Csalás gyanúja
[szerkesztés]Leginkább síró vagy vérző szobroknál merül fel a gyanú hogy valamilyen haszon érdekében hívőket gyűjthetnek, akik adományoznak a szobor tulajdonosának.
- Ausztrál eset, Brisbanbe amikor a katolikus egyház megállapította, hogy emberi könny helyett, egyszerű rózsaolajat találtak a kémiai vizsgálaton[20].
- Civitavecchiai magántulajdonban lévő szoborról kiderítette az egyház, hogy a szobron található vérfoltok, férfitól származnak.[21].
Források
[szerkesztés]- ↑ A tridenti zsinat határozatai. (Hozzáférés: 2024. április 20.)
- ↑ a b helyi püspök vatikáni elismerés nélkül. (Hozzáférés: 2024. április 20.)
- ↑ a b katolikus lexikon. (Hozzáférés: 2024. április 21.)
- ↑ A magánkinyilatkoztatások normái. Dayton Egyetem. (Hozzáférés: 2024. március 30.)
- ↑ Kibehói püspök nyilatkozata. (Hozzáférés: 2024. április 7.)
- ↑ University of Dayton, statisztikák.. (Hozzáférés: 2024. április 21.)
- ↑ Mária-jelenés elítélése. (Hozzáférés: 2024. április 21.)
- ↑ Szűz Mária jelenéseinek szótára könyvének előszava,. (Hozzáférés: 2024. március 30.)
- ↑ katolikus.hu. (Hozzáférés: 2024. március 30.)
- ↑ Múlt-kor, történelmi magazin. (Hozzáférés: 2024. április 2.)
- ↑ Sulinet. (Hozzáférés: 2024. március 30.)
- ↑ Írországi Burgonya Éhínség. (Hozzáférés: 2024. április 2.)
- ↑ Múlt-kor a burgonyavész ellensége a liberalizmus volt.. (Hozzáférés: 2024. április 7.)
- ↑ Humanum Genus 1884, pápai enciklika 21. pontja. (Hozzáférés: 2024. április 21.)
- ↑ Szabadkőműves program 17. pontja.. (Hozzáférés: 2024. április 21.)
- ↑ Darius Liutikas tanulmánya, a litvániai Társadalom Kutató Intézet keretében.. (Hozzáférés: 2024. március 30.)
- ↑ Kánonjog törvénykönyve. (Hozzáférés: 2024. április 20.)
- ↑ Mária-jelenések Jézusra mutatnak. (Hozzáférés: 2024. április 18.)
- ↑ Mária-szentélyek. (Hozzáférés: 2024. április 10.)
- ↑ Brisbaine eset. (Hozzáférés: 2024. április 21.)
- ↑ Civitavecchiai síró Mária szobor. (Hozzáférés: 2024. április 21.)