Ugrás a tartalomhoz

Sziklay József

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sziklay József
(Sziklai József)
Sziklai József 1924 körül
Sziklai József 1924 körül
SzületettSchiller József
1889. január 11.[1]
Ókanizsa[1]
Elhunyt1940. december 30. (51 évesen)[1][2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaHevesi Gusztika (1913–1931)
Foglalkozása
Halál okatüdőgümőkór
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (17A-2-8)

A Wikimédia Commons tartalmaz Sziklay József témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sziklay József, névváltozata: Sziklai, született: Schiller József[4] (Magyarkanizsa, 1889. január 11.Budapest, 1940. december 30.[5]) magyar színész, rendező.

Életpályája

[szerkesztés]

Schiller Jakab és Singer Terézia fia. Iskoláit Magyarkanizsán, majd gimnáziumi tanulmányait Szegeden végezte. 1909-ben végezte el az Országos Színészegyesület színiiskoláját, s Kassán kezdte pályáját (1910–1913). 1914 és 1916 között a Népoperában, 1914-ben, majd 1924-ben, 1927-ben és 1928–1932 között a Király Színházban, 1915–16-ban a Vígszínházban, 1915–1918 között a Télikertben, 1918-ban a Margitszigeti Színházban játszott. 1918 és 1930 között, 1936-ban és 1938–39-ben a Városi Színházban működött, ahol rendezett is. 1926-ban, 1928-ban és 1931-ben a Budai Színkörben, 1930-ban a Nyári Operettszínházban, 1931–32-ben és 1934-ben a Fővárosi Operettszínházban, 1933-ban a Royal Orfeumban, 1934-ben a Budapesti Színházban és a Pesti Színházban, 1936–1938 között az Erzsébetvárosi Színházban lépett színpadra. 1925-ben a berlini Metropol Theaterben Kálmán Imre: Csárdáskirálynő című operettjét rendezte. 1935-től 1938-ig a Komédia rendezőjeként is dolgozott. Jeles népszínműénekes és táncoskomikus volt.

Házastársa Winkler Auguszta (ismertebb nevén: Hevesi Gusztika) színésznő volt, akivel 1913 februárjában Kassán kötött házasságot. Felesége 1931 júliusában Nagyváradon hunyt el.

Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található.

Főbb szerepei

[szerkesztés]

Színházi szerepei

[szerkesztés]

Filmszerepei

[szerkesztés]
  • A Senki fia (1917) – Segner gróf
  • A föld rabjai (1917) – táncmester
  • A csúnya fiú (1917)
  • Autogram Lili (1917)
  • Lesz maga juszt is az enyém (1922)
  • Filléres gyors (1932)
  • Iza néni (1933)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d Színházi Kislexikon, 423
  2. a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2024. augusztus 4.)
  3. Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2020. június 23., PIM71766
  4. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 87551/1906. MNL-OL 30807. mikrofilm 199. kép 2. karton Névváltoztatási kimutatások 1906. év 44. oldal 37. sor
  5. Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 1117/1940. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 31.)

Források

[szerkesztés]