Tardos Béla (zeneszerző)
| Tardos Béla | |
 | |
| Született | Wachsmann Béla 1910. június 21. Budapest |
| Elhunyt | 1966. november 18. (56 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Wachsmann Miksa Goldstein Julianna |
| Foglalkozása | zeneszerző |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | Erkel Ferenc-díj (1960) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (39-1-52) |
 | |
| Tardos Béla aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tardos Béla témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tardos Béla (Budapest, 1910. június 21.[1] – Budapest, 1966. november 18.) Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző.
Élete
[szerkesztés]Wachsmann Miksa nyomdász és Goldstein Julianna gyermekeként született. A Nemzeti Zenedében a zongoratanszakot végezte 1925–1931 között, 1932–1936 között Kodály Zoltánnál tanult zeneszerzést a Zeneművészeti Főiskolán. Karnagyként kezdte zenei működését: munkásénekkarokat vezényelt, 1941-től a Vándor-kórust vezette, a második világháború alatt Bukarestben, a Rádiónál dolgozott és a román fővárosban magyar kórust szervezett (1944). 1945-től két éven át ismét Budapesten, a Vándor-kórus élén állt, egyúttal 1945–1948 között a Szikra Kiadó zenei szerkesztője volt. 1948-ban a Nemzetközi Bartók-versenyen díjat nyert I. vonósnégyesével. 1959-ben A város peremén című kantátájával, amely egy korábbi (1944), a háború alatt elveszett művének újrakomponált változata, a Magyar Rádió pályázatán I. díjat nyert.
1950–1952 között az Országos Filharmónia igazgatója volt, 1955-től haláláig a Zeneműkiadó (Editio Musica Budapest) igazgatója volt.
1939. január 9-én Budapesten házasságot kötött Glück Bertalan magántisztviselő és Donáth Gizella (1885–1974)[2] lányával, Évával.[3]
Két leánya van: Tardos Julianna és Tardos Katalin.
Sírja a Farkasréti temetőben 39. parcellában (1-52) található.
Főbb művek
[szerkesztés]Zenekari művek
[szerkesztés]- Szvit, 1949
- Mesejátéknyitány, 1955
- Szimfónia „a fasizmus áldozatai emlékére”, 1960
- Fantázia zongorára és zenekarra, 1961
- Evocatio, 1965
Kantáták zenekari kísérettel
[szerkesztés]- Májusi kantáta, 1950
- A béke napja alatt, 1953
- Dózsa feje, 1958
- A város peremén, 1958
- Szabadság született, 1960
- Rendért kiáltanak, 1966
- Az új isten, 1966
Kórusművek
[szerkesztés]- Német zsoldosdal, 1942
- Muzsikásláda, 1954
- Magyar tájak, 1955
- Keserű esztendők, 1959
- Tiszta szigorúság, 1964
- Szép szemeddel, 1966
Dalok kamaraművek, zongoraművek, opera
[szerkesztés]Laura (vígopera, 2 felv., Gyárfás Miklós szövegére, 1958)
Források
[szerkesztés]- Sárai Tibor: T. B. (Magy. Zene, 1966. 6. sz.)
- Simó Jenő: Búcsú T. B.-tól (Muzsika, 1967. 1. sz.)
- Gyárfás Miklós visszaemlékezése (1966)
Műjegyzék – 1. rész, műismertetők
[szerkesztés]- [1] Archiválva 2016. június 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Születési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári születési akv. 1552/1910. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 11.)
- ↑ Glück Bertalanné Donáth Gizella halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 1285/1974. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 11.)
- ↑ Wachsmann Béla és Glück Éva házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 31/1939. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 11.)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon
- Tardos Béla az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- Fidelio – Koncertkalauz
- Eddigi díjazottak
- Zenefórum Magazin
- Ester Tartu
- Zenei Lexikon, Zeneműkiadó, 1965
További információk
[szerkesztés]- Várnai Péter: Tardos Béla; Zeneműkiadó, Budapest, 1966 (Mai magyar zeneszerzők)
