Ugrás a tartalomhoz

Tiszakarád

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiszakarád
Tiszakarád címere
Tiszakarád címere		 Tiszakarád zászlaja
Tiszakarád zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásCigándi
Jogállásközség
PolgármesterTompáné Hegedüs Jolán (független)[1]
Irányítószám3971
Körzethívószám47
Népesség
Teljes népesség2138 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség50,69 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület47,56 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 12′ 20″, k. h. 21° 43′ 41″48.205669°N 21.728061°EKoordináták: é. sz. 48° 12′ 20″, k. h. 21° 43′ 41″48.205669°N 21.728061°E
Tiszakarád (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Tiszakarád
Tiszakarád
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Tiszakarád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszakarád témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tiszakarád község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Cigándi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Bodrogközben fekszik, a Tisza jobb parti oldalán, Sárospataktól délkeletre.

Megközelítése

[szerkesztés]

A vízitúra-útvonalakat leszámítva csak közúton közelíthető meg: Sárospatak felől a 3814-es úton, majd az abból dél felé kiágazó 38 113-as számú mellékúton; Cigánd felől szintén a 3814-es út felől, arról Tiszacsermely központjában délnyugatnak letérve, egy számozatlan (és ennek megfelelően nem túl jó minőségű) alsóbbrendű úton; Bodroghalommal pedig a 3806-os út köti össze.

Régebben kompjáratok kötötték össze a túlparti Ibránnyal és Tiszatelekkel is, de manapság már e kompátkelőknek is alig van nyomuk a folyó partjain. 1976-ig a Bodrogközi Kisvasút is érintette a települést.

Története

[szerkesztés]

Tiszakarádot 1411-ben említik először az oklevelek Karád néven. Birtokosai ekkor az Agárdiak voltak. 1417-ben már Perényi Miklósnak és Nagytárkányi Györgynek is birtoka volt itt. 1466-ban Begányi Benedeket is beiktatták Karád részeibe, ahol ekkor a Tőke és a Széchi családnak is volt birtoka. 1487-ben a Széchiek birtokrészüket elzálogosították a Tárczaiaknak.

A 16. és 17. században több birtokosa volt: a Kassai, Csalviti Horváth, Vékey, Valkóy, Palugyai, Rákóczi, Borbély, Sarkantyús, Tárkányi, Alaghy, Paczoth és Sennyey családok.

1751-ben Dőry Ferencet iktatták be Karád részeibe, azonban a Sennyeiek 1800-ban visszakapták itteni részüket. Ekkor a településen birtokos volt még a Petrovay család, a királyi kincstár és az Aspermont, valamint a gróf Almásy család is.

A 20. század elején Mailáth József volt itt a nagyobb birtokos.

Karádhoz tartoztak Csermely-tanya, és Nagyhomok puszta is, amelyet a korabeli oklevelekben 1367-ben Csaszlóczi Mihály birtokaként tüntettek fel. Nagyhomok-puszta a 15. században még község volt.

Tiszakarád környékén a Tisza árterében még az 1900-as évek elején is élt az ártéri gyümölcstermesztés.[1]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Dr. Asztalos Viktor (független)[3]
  • 1994–1998: Ungvári József (MSZP)[4]
  • 1998–2002: Ungvári József (független)[5]
  • 2002–2006: Ungvári József (Zempléni Településszövetség)[6]
  • 2006–2010: Tompa György (független)[7]
  • 2010–2014: Ungvári József (független)[8]
  • 2014–2019: Karászi Zoltán (független)[9]
  • 2019–2024: Karászi Zoltán (független)[10]
  • 2024– : Tompáné Hegedüs Jolán (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2498
2465
2432
2250
2226
2166
2138
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 81%-a magyar, 19%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,2%-a magyarnak, 29% cigánynak mondta magát (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 11,9%, református 60,9%, görögkatolikus 3,4%, felekezeten kívüli 5,3% (16,8% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 93,5%-a vallotta magát magyarnak, 7% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 0,1% örménynek, 0,1% németnek, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 10,1% volt római katolikus, 52% református, 2% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 8,6% felekezeten kívüli (26,5% nem válaszolt).[13]

Nevezetes tiszakarádiak

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Református temploma 1884-ben épült.[2]
  • Csendőrségi épülete
  • Zsidó temető
  • Határában található Európa legnagyobb ismert partifecske-fészkelőtelepe, melynek nagysága az 1980-2000-es években stabilan 1500-2500 pár körül mozgott (ez több mint tízszerese a faj átlagos tiszai telepméretének).[14]

A település díszpolgárai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Tiszakarád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 28.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Tiszakarád települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Tiszakarád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. ↑ Tiszakarád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  6. ↑ Tiszakarád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  7. ↑ Tiszakarád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  8. ↑ Tiszakarád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  9. ↑ Tiszakarád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  10. ↑ Tiszakarád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 15.)
  11. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  12. ↑ Tiszakarád Helységnévtár
  13. ↑ Tiszakarád Helységnévtár
  14. ↑ Dr. Szép Tibor: Partifecske (magyar nyelven) (html). zeus.nyf.hu. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  15. ↑ A szülői ház viseli Kántor Pál nevét Tiszakarádon. Borsod Online.hu. [2019. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 1.)
  16. ↑ Négy új díszpolgára lett Tiszakarádnak. Borsod Online.hu. [2019. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 1.)
  17. ↑ Tiszakarád községnek két új díszpolgára van. Borsod Online.hu. [2019. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 1.)

Források

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tiszakarád&oldid=27481159”