Európa-liga
Európa-liga | |
Az Európa-liga logója | |
2024–2025-ös Európa-liga | |
Címvédő | Atalanta |
Legtöbb győzelem | Sevilla (7) |
Adatok | |
Sportág | Labdarúgás |
Résztvevők | 32 |
Kontinens | Európa (UEFA) |
Alapítva | 2009 (az UEFA-kupa utóda) |
Első esemény | 2009–2010 |
Honlap | uefa.com |
Az Európa-liga a labdarúgásban az UEFA második számú európai kupasorozata az UEFA-bajnokok ligája után. A kupát klubcsapatok számára rendezik minden szezonban. A csapatok a saját nemzeti bajnokságukon, illetve nemzeti kupájukon keresztül szerezhetnek indulási jogot.
A kupának a 2009–2010-es szezonban volt az első kiírása. Korábban UEFA-kupa néven futott a sorozat, melynek a jogutódja lett az Európa-liga.[1][2][3] A kupa jogelődje 1955-ben indult el még Vásárvárosok kupája néven, majd 1971-ben vette át a helyét az UEFA-kupa. Az újabb átszervezésre 2009-ben került sor, amely során az UEFA-kupa és az Intertotó-kupa megszüntetésével hozták létre az Európa-ligát.
Formátum
[szerkesztés]A sorozat három nagyobb részre oszlik, a selejtezőre, az alapszakaszra és az egyenes kieséses szakaszra.
- Részvételi jog
Az országokra vonatkozó UEFA-együttható alapján felállított rangsortól függ, hogy az adott ország hány csapatot, és azokat is melyik fordulóban indíthatja. A kvótákat alapesetben az egyes országok bajnokságainak végeredménye alapján osztják ki. Ugyanakkor előfordulhatnak eltérések, például ha ugyanaz a csapat az UEFA-bajnokok ligájában is indulási jogot szerez, akkor a kvótája szabaddá válik, és azt egy másik csapat kapja.
- Szabaddá váló helyek kiosztása
Egy Európa-liga indulási jog szabaddá vált, ha egy csapat indulási jogot szerzett az UEFA-bajnokok ligájában és az Európa-ligában is, valamint ha egy csapat több jogon szerzett indulási jogot az Európa-ligában. A szabaddá váló helyet az alábbi szabályok szerint kellett feltölteni, tekintettel az adott országból indítható csapatok maximális számára is:
- Ha egy labdarúgókupa győztese indulási jogot szerzett az UEFA-bajnokok ligájában, akkor a helye szabaddá vált, a többi Európa-ligában indulási jogot szerző csapat egy hellyel feljebb került. Az utolsó indulási jogot az a bajnoki helyezés alapján legjobb helyen végző csapat kapta, amelynek még nem volt indulási joga.
- Ha egy labdarúgókupa győztese indulási jogot szerzett az Európa-ligában a bajnoki helyezése alapján, akkor a helye szabaddá vált, a többi Európa-ligában indulási jogot szerző csapat egy hellyel feljebb került. Az utolsó indulási jogot az a bajnoki helyezés alapján legjobb helyen végző csapat kapta, amelynek még nem volt indulási joga.
- Ligakupa-győztes szabaddá váló helyét az a bajnoki helyezés alapján legjobb helyen végző csapat kapta, amelynek még nem volt indulási joga.
Egy csapat valamely ok miatt történő nem indulása vagy kizárása esetén, az a bajnoki helyezés alapján soron következő csapat kapja a kvótát, amelynek még nem volt indulási joga.
- Selejtező
Az UEFA Európa Konferencia Liga indulásával a kevesebb csapat miatt a selejtező két fordulóból áll: a harmadik selejtezőkörből és a rájátszásból. A selejtező oda-visszavágós, kieséses rendszerű, azaz a két találkozó végén az összesítésben jobbnak bizonyuló csapatok jutnak tovább a következő körbe. Valamennyi kieső csapat átkerül az UEFA Európa Konferencia Ligába.
- Alapszakasz
A 2024–2025-ös szezontól az UEFA újraszervezte összes nemzetközi tornáját, eltörölve a csoportköröket, egy 36 csapatos alapszakaszra váltva. Minden csapat nyolc mérkőzést játszik az alapszakaszban, lehetőleg olyan csapatok ellen, amelyek nem saját szövetségükből vannak, de kivételek lehetnek. A korábbi körmérkőzéses rendszer helyett minden csapat egy sorsolás során kap 8 különböző ellenfelet és mindegyikkel játszik egyszer. Az első nyolc csapat az alapszakasz végén automatikusan továbbjut a nyolcaddöntőbe, míg a 9–24. helyen végző csapatoknak egymás ellen kell játszaniuk a továbbjutásért. Az új rendszer bevezetésével megszűnt a csapatok európai kupasorozatok közötti mozgása, a kieső csapatok nem folytatták az évet a Konferencia Ligában és az UEFA-bajnokok ligájából kiesők se indultak az Európa-ligában a szezon második felében.
- Egyenes kieséses szakasz
Az egyenes kieséses szakasz oda-visszavágós rendszerben zajlik, a döntő kivételével. A két találkozó végén az összesítésben jobbnak bizonyuló csapatok jutnak tovább a következő körbe. A nyolcaddöntő rájátszásban az alapszakaszban 9–24. helyen végző csapatok játszanak, az első nyolc (9–16.) csapat kiemelt. A nyolcaddöntőben az alapszakasz első nyolc helyezettjei a kiemeltek, a nyolcaddöntő rájátszásnak győztesei a nem kiemeltek. Nincs tagországi korlátozás, bármely csapat bármelyikkel összekerülhet. A döntőt egy előre kijelölt helyszínen rendezik, egy mérkőzés dönt a győztesről. A győztes részt vesz az UEFA-szuperkupán, ahol az ellenfele az UEFA-bajnokok ligája győztese lesz. Továbbá a következő szezonban automatikus részvételi jogot kap az UEFA-bajnokok ligája csoportkörébe.
- A versenykiírás a 2024–25-ös szezontól
A szakaszban bekapcsolódók | Az előző forduló továbbjutói | Az UEFA-bajnokok ligájából átkerülők | ||
---|---|---|---|---|
1. selejtezőkör (12 csapat) |
|
|||
2. selejtezőkör (18 csapat) |
|
|
||
3. selejtezőkör (26 csapat) |
Bajnoki ág (12 csapat) |
| ||
Nem bajnoki ág (14 csapat) |
|
|
| |
Rájátszás (24 csapat) |
|
|
| |
Alapszakasz (36 csapat) |
|
|
|
- A csoportkör korábbi lebonyolítása (2021–2024)
A csoportkörbe 32 csapat jutott be. 12 csapat automatikus résztvevő, a selejtezőből 10, az UEFA-bajnokok ligája selejtezőjéből 10 csapat jutott be a csoportkörbe. A 32 csapatot 8 darab négycsapatos csoportba sorsolták. A csapatokat négy kalapba sorolták be, a csapatokra vonatkoztatott UEFA-együttható alapján. Azonos tagországba tartozó együttesek nem voltak sorsolhatók azonos csoportba. A csoportokban a csapatok körmérkőzéses, oda-visszavágós rendszerben mérkőztek meg egymással. Összesen hat fordulót rendeztek, melyek alatt egy csoporton belül mindegyik csapat kétszer játszott mindegyikkel, egyszer pályaválasztóként, egyszer pedig idegenben. A mérkőzéseket csütörtöki napokon játszották. A végleges menetrendet a sorsolás után, számítógéppel állították össze. A csoportok első helyezettje a nyolcaddöntőbe jutott. A második helyezettek a nyolcaddöntő rájátszásába kerültek, ahol az UEFA-bajnokok ligája csoportkörének harmadik helyezettjei közül kaptak ellenfelet. A harmadik helyezettek az UEFA Konferencia Liga nyolcaddöntő rájátszásába kerültek, ahol az UEFA Európa Konferencia Liga csoportkörének második helyezettjei közül kaptak ellenfelet.
Pénzdíjazás
[szerkesztés]A 2021–22-es szezontól a 2023–24-es szezonig az UEFA a résztvevők között következő pénzdíjakat osztja ki. Valamennyi összeg euróban értendő.[4]
Cél elérése | Összeg |
---|---|
Csoportkör alapdíja | 3 630 000 |
Győzelem a csoportkörben | 630 000 |
Döntetlen a csoportkörben | 210 000 |
Csoportgyőztes a csoportkörben | 1 100 000 |
Második helyezett a csoportkörben | 550 000 |
Nyolcaddöntő rájátszása | 500 000 |
Nyolcaddöntő | 1 200 000 |
Negyeddöntő | 1 800 000 |
Elődöntő | 2 800 000 |
A döntő vesztese | 4 600 000 |
A döntő győztese | 8 600 000 |
Döntők
[szerkesztés]A 2009–10-es szezon előtt UEFA-kupa néven létezett. Lásd: UEFA-kupa-győztesek listája
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Uefa Cup gets new name in revamp. bbc.co.uk. (Hozzáférés: 2008. szeptember 26.)
- ↑ UEFA Cup to become UEFA Europa League. uefa.com. (Hozzáférés: 2008. szeptember 26.)
- ↑ „UEFA: Eb 2016-tól 24 csapattal, átnevezik az UEFA-kupát”, nso.hu, 2008. szeptember 25. (Hozzáférés: 2009. június 13.)
- ↑ Union of European Football Associations (20 May 2021). "Distribution to clubs from the 2021/22 UEFA Champions League, UEFA Europa League and UEFA Europa Conference League and the 2021 UEFA Super Cup Payments for the qualifying phases Solidarity payments for non-participating clubs". Sajtóközlemény.
Források
[szerkesztés]- Az UEFA-kupa hivatalos oldala (angolul)
További információk
[szerkesztés]- Az európai labdarúgókupák oldala – rendszeresen frissített, független oldal az európai labdarúgókupákról, az UEFA-együtthatók ranglistáiról, a kiemelési rendszerekről és az eredményekről. (angolul)
- UEFA Coefficients