Ugrás a tartalomhoz

Vlagyimir és Szuzdal fehér műemlékei

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vlagyimir és Szuzdal fehér műemlékei
Világörökség
Adatok
OrszágOroszország
Világörökség-azonosító633
TípusKulturális helyszín
KritériumokI, II, IV
Felvétel éve1992
Elhelyezkedése
Vlagyimir és Szuzdal fehér műemlékei (Oroszország)
Vlagyimir és Szuzdal fehér műemlékei
Vlagyimir és Szuzdal fehér műemlékei
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 56° 09′ 00″, k. h. 40° 25′ 00″56.150000°N 40.416700°EKoordináták: é. sz. 56° 09′ 00″, k. h. 40° 25′ 00″56.150000°N 40.416700°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Vlagyimir és Szuzdal fehér műemlékei témájú médiaállományokat.

A Vlagyimir és Szuzdal fehér műemlékei elnevezés az UNESCO világörökség listájára 1992-ben felvett oroszországi műemlékek egy csoportját jelöli. A csoport Vlagyimir és Szuzdal városok és környékük nyolc középkori épületegyütteséből áll.

Történeti áttekintés

[szerkesztés]

A korai orosz államalakulat, a Kijevi Rusz a 11. század végére szétesett, helyén egymással is harcban álló részfejedelemségek alakultak. Közülük a 12. században, Jurij Dolgorukij fejedelem idején (1125-1157) Rosztov Velikij és Szuzdal emelkedett ki. A Rosztov–Szuzdali Fejedelemség székhelyét Dolgorukij utóda, Andrej Bogoljubszkij (1157-1174) a Kljazma-folyó partján fekvő Vlagyimirba helyezte át. A Vlagyimir–Szuzdali Nagyfejedelemség hatalmát a mongol hódításig (1237-1238), tekintélyét pedig jóval tovább, a 14. század végéig megőrizte.

Nagyobb részt ebből az időből származnak a térség műemlékként védett templomai, épületegyüttesei, köztük a világörökség részének nyilvánított épületek is. Akkoriban a könnyen megmunkálható fehér mészkő volt a templomok és paloták építőanyaga, ezért a 12-13. századi vlagyimir-szuzdali építészetet gyakran fehérkő építészetnek nevezik.

A világörökség részei

[szerkesztés]

Istenanya elszenderedése székesegyház, Vlagyimir

[szerkesztés]

A vlagyimiri Istenanya elszenderedése székesegyház (Uszpenszkij-székesegyház) az egykor hatalmas Vlagyimir–Szuzdali Nagyfejedelemség központi temploma volt a 13–14. században. Építészeti megoldásai és művészi megformálása révén mintául szolgált későbbi korok építőmesterei számára.

Az Istenanya elszenderedése székesegyház, Vlagyimir

Dmitrij-székesegyház, Vlagyimir

[szerkesztés]

A vlagyimiri Dmitrij-székesegyház III. Vszevolod fejedelem uralkodása idején, 1194-1197 között épült és az ottani fejedelmi udvar része volt.

Fejedelmi palota, Bogoljubovo falu

[szerkesztés]

A Vlagyimirtól 14 km-re fekvő kis település, Bogoljubovo egykor a fejedelem vidéki rezidenciája volt. Andrej Bogoljubszkij fejedelem építtette 1158-1165 között azon a helyen, ahol a kis Nyerl folyó a Kljazmába torkollik, és ahol a legenda szerint Vlagyimirba menet a fejedelemnek Szűz Mária megjelent. Andrej Bogoljubszkijt ellenségei ebben a palotában gyilkolták meg 1174-ben, később a palotát is feldúlták. Megmaradt védelmi rendszerét az 1230-as években a mongol invázió során rombolták le. Az egykori palota területén később kolostor létesült.

A 12. századi épületegyüttesből nem maradt fenn más, csak egy négyzetes alaprajzú bástya, szépen faragott hármasablakával, belsejében csigalépcsővel, valamint a bástyához hozzá csatlakozó, egykor a lakóépületbe vezető díszes átjáró. A csonka építmény a kora középkori orosz világi építészet egyik nagyon ritka példája. A 12. századi épületrészt később kiegészítették: a régi templom alapjain 1751-ben új templomot emeltek, a bástya fölé sátortetős harangtorony került, a 19. században nagy, ötkupolás székesegyházat építettek. Az épületeket jelenleg az itteni női kolostor és a helyi múzeum közösen használja.

Borisz és Gleb-templom, Kigyeksa falu

[szerkesztés]

A Szuzdal melletti Kigyeksa falu erről a Nyerl folyó partján épült kis templomáról nevezetes. A környék legrégebbi, 1152-ben épített kőtemploma, fennmaradt freskótöredékei szintén a 12. századból valók. Az egykupolás templomot a 18. században átépítették.

Források

[szerkesztés]