Zárt tárgyalás (könyv)

A Zárt tárgyalás (Tanulmányok, vitairatok, emlékezések) Kodolányi János (1899 – 1969) könyve, mely először 1943-ban jelent meg (a Turul Kft. kiadásában). A kötetnek címet adó írás, ahogy a kötet többi írása is, már korábban is megjelent (ld. lentebb).

Irodalomtörténeti vonatkozások

A Zárt tárgyalás kéziratát, ahogy maga az író jelzi, 1943. május 20-án Balatonakarattyán zárta le; három hónappal a 6. német hadsereg Sztálingrádnál történt fegyverletétele után. A kötet legtöbb írásán erősen érződik a háború – az ekkor már nyilvánvalóan elvesztett háború – hatása (A zárt tárgyalás novellájában leírt bírósági tárgyalást például a történet szerint légiriadó szakítja meg).

A kötetnek címet adó írás, a Zárt tárgyalás a kolozsvári Termés c. folyóiratban (1943, tavaszi szám, 44.-62. o.) jelent meg először, a többi írás a Magyar Csillag és a Sorsunk c. folyóiratokban.

E vitairatok együtt még ugyanebben az esztendőben a budapesti Turul könyvkiadónál is napvilágot láttak. (A kiadót a Turul Szövetség hozta létre, vezetője, Hartyányi István azonban a népi irodalom egyik műhelyévé formálta, midőn olyan írók könyveit adta közre, mint Kodolányi mellett Németh László, Veres Péter, Tatay Sándor és Bözödi György.) A Zárt tárgyalás című kötetben a szóban forgó vitairat mellett még két nagyobb írás kapott helyet: a Márai és a kultúra című tanulmány, amely Márai Sándor Röpirat a nemzetnevelés ügyében című munkájával kezdett vitát, és eredetileg a Magyar Csillag 1942-es évfolyamában jelent meg, valamint az Arvi Järventaus és egyéb emlékek című visszaemlékezés, amely a Kodolányi által magyarra fordított Kereszt és varázsdob című regény neves finn írójával kötött barátság személyes emlékekben gazdag történetét beszélte el.

A 2003-as kiadás borítója

Az eredeti Turul kiadás ma már gyakorlatilag hozzáférhetetlen (legalábbis közkönyvtárakban), mert 1945 után minden példányát bevonták és vélhetően megsemmisítették. A kötet a Szent István Társulat kiadásában 2003-ban újra megjelent.

Kodolányi eme, ma már munkásságának megítélésében központi fontosságúnak tartott, de évtizedekig elfelejtett művére Albert Gábor hívta fel először újra a figyelmet egy előadásában, melyet egy, az író emlékére 1999-ben rendezett konferencián tartott (Zárt tárgyalás – Egy elfelejtett és azóta sem kiadott Kodolányi-műről).

Tartalom

1. A hazugság öl
2. A szellem válsága
3. Kelet népe
4. Holt lelkek
5. Új szellemi front
6. Népi és völkisch
7. Ezen a nyáron a szokottnál is hamarabb takarodtunk ki Budapestről
8. Márai és a kultúra
9. Zárt tárgyalás
10. Arvi Järventaus és egyéb emlékek
11. Egy marok föld – Emlékeim Móricz Zsigmondról

A kötet írásai

A hazugság öl (1927) Kodolányi híressé vált memoranduma, amit Huszár Károlyhoz, a Parlament alelnökéhez címzett az ormánsági egyke-kérdés (általában, a vészessé váló népességfogyás, demográfiai válság ügyében).

A szellem válsága a huszadik század „válság-filozófiai” áramlatába illeszkedő írás, mely állást foglal a homo moralis és homo aestheticus kérdésében az előbbi mellett (tehát, az író ne zárkózzon költői formalizmusa, a l'art pour l'art elefántcsonttornyába, hanem vegyen részt a közéletben).

A Kelet népe a népi írók (akik közé Kodolányi ez időben tartozik) jelenségéhez és programjához szól hozzá.

A Holt lelkek három oldalas esszé, a Zilahy Lajos-féle, Gömbös Gyula támogatta Új szellemi Front nevű mozgalom kérdését boncolgatja, azt támogatva, újbóli állásfoglalás tehát a homo moralis szerepe mellett.

Az Új szellemi Front c. írás ugyanerről a kérdésről szól, de jóval terjedelmesebb.

A Népi és völkisch a magyar népi mozgalom és a náci „völkisch” kifejezés jelentése közt tesz különbséget, és a kétféle hozzáállás elhatárolását tartalmazza.

Az Ezen a nyáron a szokottnál is hamarabb takarodtunk ki Budapestről a „mi a magyar” kérdéséhez szól hozzá egy partikulárisabb szempontból („mi a magyar irodalom”).

A Márai és a kultúra válasz Márai Sándor Röpirat a nemzetnevelés ügyében c. vitairatára.

A Zárt tárgyalás tulajdonképpen az előző vitairat átfogalmazása, filozófiai megalapozása és folytatása drámai novella formájában. Több, a korabeli értelmiség körében fontosnak tartott vitatott kérdéshez kapcsolódóan („mi a magyar?”, „van-e sajátosan magyar kultúra?”, „a magyarságnak helye van-e a modern Európában, és ha igen, hol?” „hogyan sodródott Magyarország a háborúba és hogyan képes a magyar nép azt túlélni”, általánosabban pedig „mi a kultúra”, „mi az értelmiség szerepe a társadalomban, különösen nehéz időkben”) fogalmaz meg válaszokat, vagy tisztáz fogalmakat. A Zárt tárgyalás inkább az általánosabb kérdésekkel foglalkozik, mert megelőző írásokban (Márai és a kultúra; Népi és völkisch stb. – szintén a Zárt tárgyalás c. kötet részei) a partikulárisabb, magyarsággal kapcsolatos kérdéseket tárgyalása már megtörtént. Az írásban Kodolányi egy fiktív bírósági tárgyalás (mint kerettörténet) vádlottjaként filozófiai tételeket fejteget, a novella a kor három uralkodó ideológiájának (liberalizmus, kommunizmus, nemzetiszocializmus) elítélését tartalmazza két fogalom, a kultúra és civilizáció anti-materialista (ld.- még: idealizmus) megkülönböztetésére alapozva.

Az Arvi Järventaus és egyéb emlékek, valamint az Emlékeim Móricz Zsigmondról hosszú, naplószerű visszaemlékezések, az első az író finnországi élményeiről és Arvi Järventaus finn íróval való barátságáról, a másik Móricz Zsigmonddal kapcsolatos, az íróval való megismerkedéstől kezdve a barátságukban bekövetkezett törésig.

Hivatkozások

Kapcsolódó szócikkek

• Esti beszélgetés
• Szív és pohár

Források

• Kodolányi János: Zárt tárgyalás. Tanulmányok, vitairatok, emlékezések. A Szent István Társulat Kodolányi-életműsorozatának része. Sorozatszerkesztő: ifjabb Kodolányi János, Csűrös Miklós. Szent István Társulat, Budapest, 2003. 373 p. ISBN 963-361-536-4 .
• Horányi Károly: Eredet és jelkép. Kodolányi János és kortársai. 235 p. Argumentum, 2004. ISBN 963-446-281-2 .

Külső hivatkozások

• Albert Gábor: Zárt tárgyalás – Egy elfelejtett és azóta sem kiadott Kodolányi-műről. Kortárs(online) 1999/5. sz.
• Pomogáts Béla: Kodolányi Pilátus előtt – a Zárt tárgyalás eszméi és eszményei – . Kodolányi füzetek 4.