Művészméhek
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Rajzos pelyhesméh (Anthidium manicatum), hím
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Alcsaládok | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Művészméhek témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Művészméhek témájú kategóriát. |
A művészméhek (Megachilidae) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsének a rovarok osztályának a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe és a fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) alrendjébe tartozó család mintegy 4000, a 2020-as évek elejéig leírt fajjal.[1]
Származásuk, elterjedésük
[szerkesztés]Az Antarktisz kivételével minden kontinensen megtalálhatók.
Legfontosabb hazai nemzetségeik:
- a faliméhek (Osmia),
- a művészméhek, szabóméhek és kőművesméhek (Megachile),
- a pelyhesméhek (Anthidium) és
- a fészekélősködő kakukkméhek (Coelioxys).
Megjelenésük, felépítésük
[szerkesztés]Testük a poszméhekénél (Bombus sp.) kevésbé szőrös.
Nyelvük (az alsó állkapocs módosult alkotója, 'glossa') mérete alapján a hosszúnyelvű méhek közé sorolhatók; ez teszi alkalmassá őket a pillangós- (Fabaceae/Papilionaceae) és ajakos virágú (Labiatae/Lamiaceae) növények speciális virágainak beporzására, illetve ezek nektáriumainak elérésére. Rágóik erősek
Jellemző gyűjtőkészülékük a potroh hasi oldalán található „haskefe”, amely a kültakaró szőrképlete.
Életmódjuk, élőhelyük
[szerkesztés]A fajok többsége magányosan él. A párzás után az utódokról csak a nőstény gondoskodik, tehát ő készít fészket a petéknek. Laza társas kapcsolatra sem törekszenek, bár a bölcsőnek alkalmas helyek közelsége (például egy nádtetőben vagy rovarszállóban) közel hozhatja őket egymáshoz (Vásárhelyi).
Ivadékbölcsőik lehetnek idegen járatok, elhagyott csigaházak vagy növényi szárak — ezeket a rágóikkal „kivagdalt” levéldarabokkal és egyéb, a külvilágban gyűjtött anyagokkal bélelik. Fészkeiket előszeretettel bélelik a molyhos ökörfarkkóró szőreivel.[2]
Számos termesztett növény fontos megporzói.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ [1]Magyar Környezeti Nevelési Egyesület: az Év beporzói
- ↑ Westrich, Paul.szerk.: Matheson & al. (eds.): Habitat requirements of central European bees and the problems of partial habitats, The Conservation of Bees, Linnean Society Symposium Series, 18. London: Academic Press, 1–16. o. (1996)
Források
[szerkesztés]- Sárospataki Miklós: A méhészet biológiai alapjai egyetemi jegyzet
- Sárospataki Miklós, 2011: Méhek biológiája. A méhekről általában. Gödöllő, Állattani és Állatökológiai tanszék.
- Vásárhelyi Tamás: A 2023-as Év beporzói a faliméhek
