Az elfeledtetéshez való jog áttekintése

I. Mi az az elfeledtetéshez való jog?

Az „elfeledtetéshez való jog” annak a jogi szabályozásnak a közismert neve, amelyet először 2014 májusában ismertek el az Európai Unióban az Európai Bíróság határozatának eredményeként. A Bíróság megállapította, hogy az európai uniós adatvédelmi jogszabályok biztosítják a magánszemélyeknek a jogot arra, hogy a Google-hoz hasonló keresőmotoroktól a magánszemélyek a nevükhöz kapcsolódó lekérdezésekre adott bizonyos találatok eltávolítását kérjék. Annak eldöntésekor, hogy mit távolítsanak el, a keresőmotoroknak figyelembe kell venniük, hogy a kérdéses információ „pontatlan, hiányos, irreleváns vagy túlzott mértékű-e”, továbbá hogy fűződik-e közérdek ahhoz, hogy az információ rendelkezésre álljon a keresési eredményekben.

2018-ban az EU elfogadta az általános adatvédelmi rendeletet (General Data Protection Regulation, GDPR). A GDPR 17. cikke megállapítja a „törléshez való jogot”, amely hasonló ahhoz a joghoz, amelyet az Európai Bíróság azon régebbi jogszabály alapján ismert el, amelynek a GDPR a helyébe lépett. Egyes Európai Unión kívüli országok is elfogadtak hasonló jogszabályokat. Néhány példa: Oroszország 2015 júliusában elfogadott egy törvényt, amely lehetővé teszi a polgárok számára, hogy linket távolíttassanak el az orosz keresőmotorokból, ha az „sérti az orosz törvényeket, vagy ha az információ hamis vagy elavult” [26]. Törökország és Szerbia szintén biztosítja az elfeledtetéshez való jog ottani változatait.

II. Ki nyújthat be tartalomeltávolítási kérelmet az adatvédelmi jogszabályok értelmében?

Az adatvédelmi szabályok általában csak a magánszemélyekkel kapcsolatos személyes adatok kezelésére vonatkoznak. A vállalatokat és a más jogi személyeket rendszerint nem illeti meg az ahhoz fűződő jog, hogy a vállalatuk neve alapján távolíttassanak el tartalmat a lekérdezések esetében.

A legtöbb kérelem közvetlenül az érintett személytől érkezik, azonban más nevében is beküldhető kérelem, amennyiben a beküldő igazolni tudja, hogy erre jogszerű felhatalmazással rendelkezik. Kérjük, hogy az Önt a jogszabály szerint megillető jogaival kapcsolatos további információért, valamint saját jogosultságával kapcsolatban tájékozódjon a helyi jogszabályokból.

III. Mit ellenőrizhet a kérelem beküldése előtt?

Ha saját maga tette közzé a tartalmat, akkor előfordulhat, hogy Ön is el tudja távolítani a tartalmat az internetről, illetve leállíthatja megjelenését a keresési találatok között. Számos közösségi hálózat biztosít a felhasználói által létrehozott tartalmak megvédésére szolgáló adatvédelmi beállításokat, valamint a más felhasználók által közzétett sértő tartalmak eltávolítását lehetővé tevő megoldásokat.

Tekintse meg a leggyakoribb eszközök listáját

Az anyagoknak az internetről való eltávolítása hatékonyabb megoldás lehet annál, mint ha csak a Google-ból távolíttatná el őket a saját nevére indított keresések alapján.

Ha el tudja távolítani a tartalmat az internetről, akkor a Google-találatok azt követően frissülnek majd, hogy a feltérképező robotok a következő alkalommal hozzáférnek az oldalhoz. Ha a Google keresési találatának előnézete (azaz a „részlet”) nem az oldal aktuális változatát jeleníti meg, ezzel az eszközzel kérheti a részlet ideiglenes blokkolását.

IV. Hogyan küldhetek be kérelmet?

Kérelme benyújtásához töltse ki ezt a az internetes űrlapot. Mindenképpen adja meg a következőket:

  • Az eltávolíttatni kívánt tartalom konkrét URL-jét vagy URL-jeit. Itt tájékozódhat arról hogy miként találhatja meg a helyes URL-t.
  • Annak ismertetését, hogy miként kapcsolódik Önhöz a tartalom, és miért kellene eltávolítanunk a Google keresési találatai közül.
  • A keresési lekérdezést (pl. a teljes nevét), amely miatt a tartalom eltávolítását kéri tőlünk. Arra is lehetősége van, hogy más névvel (például becenévvel) kapcsolatban kérje tőlünk a tartalom eltávolítását. Kérjük, ilyen esetben tájékoztasson bennünket arról is, hogy miként kapcsolódik az Ön valódi személyazonosságához az adott név.
  • Olyan e-mail-címet, amelyen el lehet érni.

Minden esetben hasznos, ha annyi információt bocsát rendelkezésünkre, amennyi ahhoz szükséges, hogy hatékonyan tudjuk értékelni kérelmét a valamennyi rendelkezésre álló információ áttekintése alapján. Néha több információra van szükségünk kérelme elbírálásához. Amikor ez a helyzet, akkor e-mailben további információkat kérünk, és a válaszáig várunk a továbbiakkal.

V. Hogyan épül fel a Google döntési folyamata?

Véleményező szakembereink manuálisan bírálják el kérelmét. Általánosságban ez a következőképpen alakul: a véleményező megvizsgálja, hogy közérdeket szolgál-e az információ, és ha igen, miként, majd ezt összeveti az Önt a vonatkozó adatvédelmi jogszabályok alapján megillető jogokkal.

Számos oka lehet annak, ha az információ közérdekű. A mérlegelés részeként a Google több különböző forrást is felhasznál, például az európai uniós adatvédelmi szabályozók által kidolgozott irányelveket, köztük a 29. cikk alapján létrehozott munkacsoport iránymutatásait az Európai Bíróság határozatának végrehajtásáról, az Európai Adatvédelmi Testület iránymutatásait, valamint az EU-s adatvédelmi jogszabályok közös értelmezésének egyértelműsítésével kapcsolatban az Európai Bíróság esetjogát.

Véleményezőink például a következő tényezőket veszik figyelembe:

Az Ön közéleti szerepe

Közéleti személyiségek az olyan személyek, például a politikusok, hírességek, üzleti vagy vallási vezetők, akik munkájuk, funkciójuk vagy elkötelezettségük miatt tesznek szert olyan társadalmi pozícióra, amely befolyással van a társadalomra.

  • Megvizsgáljuk, hogy az információk kapcsolódnak-e (és hogyan) az Ön közéleti szerepéhez. Minél kevésbé kapcsolódik az információ közvetlenül ahhoz, ami miatt Ön közismert, annál valószínűbb, hogy el fogjuk távolítani.

    Előfordulhat például, hogy a magánéletével kapcsolatos információk nem relevánsak az építészként betöltött közéleti szerepére vonatkozóan. Ha azonban a tartalom az építészi minőségében nyújtott teljesítményére vonatkozóan tartalmazott bírálatot, kisebb valószínűséggel távolítjuk el. Ebben az esetben az a megközelítésünk, hogy felmérjük: az információhoz való hozzáférés védelmül szolgál-e a nyilvánosság számára a nem megfelelő nyilvános vagy szakmai magatartással szemben, illetve más módon szolgálja-e a nyilvánosság tájékoztatását, hogy a nyilvánosság mérleget alkothasson az Ön szakmai vagy más módon nyilvános szerepéről.

  • Az Ön közéleti szerepének jelentőségét is megvizsgáljuk. Például azok a jelöltek, akik választáson indulnak valamilyen politikai hivatalért, a hivatalra való alkalmasságuk számos tényező alapján való elbírálását kérik a szavazóktól. Kisebb a valószínűsége annak, hogy politikai jelöltekről, állami tisztségviselőkről és hasonló személyekről távolítsunk el információt.
  • Miután valaki elhagyta az adott közéleti szerepét, az adott szerephez fűződő további közérdek attól függ, hogy mennyire volt magas a szerepkörhöz tartozó beosztás, milyen szerepkört tölt be aktuálisan az illető, és hogy mennyi idő telt el. Ha például valaki valószínűleg ismét közhivatal betöltéséért indul majd, vagy ha az illető más pozícióban szerepel továbbra is a közéletben, és továbbra befolyással van a közösségre, akkor történeti célokra gyakran ebben az esetben is megőrizzük a rá vonatkozó információkat. Például rendkívül ritkán távolítunk kormányfőről szóló információkat.

Az információk forrása

  • Ha az oldal kormányzati webhelyen található, akkor azt a tényt úgy tekintjük, hogy az adott információ közzététele és a keresőmotorok számára való (folyamatos) közzététel a kormányzati szerv döntése. Az ilyen döntéseket követjük. A kormányzati nyilvántartások létfontosságú szerepet játszanak a társadalom közérdekű ügyekről való tájékoztatásában, a kormányzatnak az a döntése pedig, hogy közzéteszi ezt, fontos jelzés arra vonatkozóan, hogy a közérdek továbbra is fennáll.
  • Ha az információ híroldalon szerepel, és újságírói tevékenység részeként jött létre, akkor újságírók döntöttek úgy, hogy a tartalom közérdekű. Figyelembe vesszük a média zsurnalisztikai ítélőképességét annak elbírálását illetően, hogy mely információ releváns és közérdekű, különösen a közelmúltban közzétett anyagok esetében.

A tartalom kora

  • Felmérjük, hogy a keresési eredményekben megjelenő információk még mindig relevánsak-e. A relevancia gyakran szorosan kapcsolódik a tartalom korához.
  • Ellenőrizzük, hogy a rendelkezésre álló információk észszerű mértékben aktuálisak-e, és hogy nem váltak-e elavulttá olyasmi miatt, ami a közzétételüket követően történt. Egy közelgő büntetőjogi perről szóló híradás például gyorsabban avulhat el, ha a bírósági eljárás ítélet nélkül ért véget, vagy ha az ítéletet fellebbezési eljárás során hatályon kívül helyezték.
  • Ha az információ olyan, a közéletben betöltött szerepre vonatkozik, amelyet Ön a közzététel idején foglalt el, akkor megvizsgáljuk, hogy elhagyta-e ezt a szerepkört, és hogy éppen valamilyen hasonló szerepkört tölt-e be, azaz hogy az információk a továbbiakban relevánsak-e Önt illetően. Ha például az információ egy vállalat vezetőjeként betöltött szerepével kapcsolatos, Ön pedig továbbra is ugyanazt vagy valamilyen hasonló vállalatot vezet, akkor (a közzététele óta eltelt idő ellenére is) kevésbé valószínű, hogy eltávolítjuk.

A Google felhasználóira gyakorolt hatás

  • Figyelembe vesszük, hogy fontos érdekük fűződik-e a kérdéses információ megtalálásához azoknak, akik a Google Keresővel az Ön nevére keresnek. Ha Ön például professzionális szolgáltatásokat nyújt, akkor valószínű, hogy a korábbi ügyfelek által a szolgáltatásokra vonatkozóan adott vélemények a jövőbeli ügyfelek jogos érdekeit szolgálják.
  • Általánosságban elmondható, hogy amennyiben az információ büntetőjogi ítélettel kapcsolatos, fontolóra vesszük, hogy feltétlenül szükséges-e az információ további megjelenítése a felhasználóink információra vonatkozó szabadságának védelme érdekében. Ide tartozik az ahhoz fűződő jog is, hogy megvédhessék magukat a hasonló későbbi bűncselekmények esetleges bekövetkeztével szemben az adott információ megszerzésével. Mielőtt eltávolítjuk a bűncselekményről szóló információt, a helyi határozatokat is figyelembe vesszük azzal kapcsolatban, hogy a büntetést letöltötték vagy az ítéletet törölték (és hasonló helyzeteket is) – tehát olyan eljárásokat keresünk, amelyek lehetővé teszik az elítéltek számára, hogy valamilyen hivatalos módon maguk mögött hagyják az ítéletet.

A közzétett tartalom helytállósága

  • Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy kiértékelhessük, igazak-e vagy sem az Önről szóló állítások. A bíróságtól eltérően nem hívhatunk be tanúkat, nem kérhetünk eskü alatt tett tanúvallomást, és nem mindig ismerünk minden tényt, amelyek alapján a bíró eldöntheti, hogy valami igaz vagy hamis.
  • Ha fontos Önnek jeleznie az információk valótlanságát, szolgáltasson erről hiteles bizonyítékot. Ha például a bíróság az Ön javára döntött egy perben az Ön ellen felhozott vádakkal szemben, ezt a döntést jelentősnek tekintjük.

Bizalmas adatok

  • Figyelembe vesszük, hogy mennyire kényes vagy privát jellegű az adott tartalom. A kényes tartalmak közé tartoznak például az emberek egészségére, szexuális beállítottságára, származására, etnikai hovatartozására vagy vallására vonatkozó információk. Nagyobb valószínűséggel távolítjuk el az ilyen információt tartalmazó tartalmakat, különösen akkor, ha a kérelmező nem járult hozzá az adatok közzétételéhez.

A fenti tényezők egyike sem abszolút értelmű, és a felsorolás sem kimerítő jellegű. Az egyes esetekben gyakran eltérő irányú szempontokat is figyelembe veszünk, a döntéshozatal előtt pedig gondosan mérlegeljük őket. Ha nem rendelkezünk az összes szükséges információval, akkor előfordulhat, hogy további információkat kérünk Öntől. E további információk segítenek megértenünk azokat a különféle tényezőket, amelyek a kérését befolyásolhatják.

VI. Milyen hatása van az adatvédelmi jogszabályok szerinti eltávolításnak?

Kizárólag az Ön nevével kapcsolatos keresőkifejezések szerinti keresési eredményekből távolítunk el tartalmat. A nevére vonatkozóan eltávolított tartalom a más keresési lekérdezések eredményei között ott marad.

Tiszteletben tartjuk az Ön tartózkodási helye szerinti jogszabályok földrajzi hatályát. Az Európai Unióban például eltávolítjuk az URL-eket a Google keresési találatainak azon országokban megjelenített verzióiból, ahol az európai uniós adatvédelmi jogszabályt alkalmazzák. Ezenfelül az eltávolított URL-hez való hozzáférés korlátozására szolgáló földrajzihely-meghatározási jeleket (például IP-címeket) is használunk minden olyan Google Kereső-szolgáltatásban, amelynek felhasználója véleményünk szerint a kérelmező országában van. Az Európai Unió Bírósága 2019-es határozatával összhangban nem alkalmazzuk ezeket az eltávolításokat az EU-n kívüli országokban nyújtott szolgáltatásokra.

Ha egy másik országbeli keresési eredményekből szeretne eltávolíttatni oldalt, itt nyújthat be kérelmet; fejtse ki, hogy az adott ország jogszabályai miért teszik szükségessé az eltávolítást.

VII. Hol találhatok további információt?

További információkat az A keresési eredmények közül való eltávolításra irányuló európai adatvédelmi kérelmek – GYIK című súgóoldal tartalmaz. Ha részletesebb információkra van szüksége, olvassa el a „Five Years of the Right to be Forgotten” (Az elfeledtetéshez való jog öt éve) című cikket.

Az Átláthatósági Jelentésben sok információt talál az adatokról, beleértve az általunk kapott kérelmekből vett, névtelenített példákat is. Felhívjuk figyelmét arra, hogy ezek valódi kérelmek, ezért gondoskodnunk kell a kérelmezők adatainak védelméről. Ez azt jelenti, hogy nem áll módunkban semmilyen további információt közölni az egyes esetekkel vagy a döntési folyamattal kapcsolatban.

Főmenü
442817821984609071
true
Keresés a Súgóoldalakon
true
true
true
false
false